Teljessé vált a média fideszes letarolása

Publikálás dátuma
2017.08.04. 07:03
Illusztráció: Népszava
Miközben a kormány oligarchái megszerezték az utolsó, független vidéki napilapokat is, a Fidesz az állami médiában is folytatja a valóság sajátos értelmezését.

A Mérték Médiaelemző Műhely ugyanis legfrissebb elemzésében rámutatott: a május utolsó napján megjelent állami hírműsorok ezúttal is teljesítették a kormánypárt által dedikált feladataikat: az adásidő nagy részében propaganda-eszközként működtek. Bencsik Márta, a jelentés készítője lapunknak azt mondta: elkeserítő rádöbbenni, mekkora a különbség a valóság és aközött, ami a köztévé híradóiban megfogalmazódik.

„Szomorú, hogy vannak olyan emberek, akik csak a közmédiából tudnak tájékozódni” – vélekedett a szakértő hozzátéve: a vidéki sajtónál is kísértetiesen hasonló szituációval találkozhatunk, ugyanis a médiajogász szerint teljessé vált a média fideszes letarolása. „Egyoldalúvá válik a tartalomszolgáltatás, még akkor is, ha formálisan nem ugyanaz a tulajdonos” - utalt a médiajogász a Médiatanács szerdai döntésére. A szervezet ugyanis nem látta veszélyeztetve a sokszínű tájékoztatás elvét, így Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 tulajdonosának a cége, az Avalue Befeketési Kft. megveheti a Lapcom Kiadó Zrt.-t. Azaz Vajnáé lehet az egyik vezető bulvárlap, a hatvanezres példányszámú Bors és az eddig függetlennek számító két vidéki lap, a Csongrád megyei Dél-Magyarország, illetve a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföld is.

A Médiatanács döntése iránymutató a Gazdasági Versenyhivatal számára is, amelynek még szintén jóvá kell hagynia az ügyletet. Ezt a GVH borítékolhatóan meg fogja tenni, amivel Magyarország mindegyik vidéki lapja kormányközeli kézbe kerül. Többségük már eddig is Mészáros Lőrinc tulajdonában volt, hármat pedig, az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót és a Kelet-Magyarországot a Népszabadság tavalyi beszántásáról hírhedt osztrák üzletember, Heinrich Pecina cége vette meg a napokban.

Volt olyan eset, amikor a Médiatanács nem volt ennyire megengedő. Arra hivatkozva, hogy sérülne a sokszínű tájékoztatás elve, januárban a testület elutasította, hogy az RTL Klub 30 százalékos tulajdonrészt szerezzen a 24.hu-t is magáénak tudó Centrál Médiában.

Felkészül: Class FM
Mészáros Lőrincé lehet a Class FM elnémítása óta parlagon heverő, egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvencia – írta a Magyar Nemzet. Orbán Viktor barátja június végén vette meg a Balatont lefedő Part FM rádiót, kevesebb mint egy héttel később pedig már meg is jelent az országos frekvencia pályázatának tervezete.


Bírságolna a Jobbik

Törvényjavaslatot nyújt be a Jobbik, hogy naponta 5 és 50 millió forint bírságot lehessen kiszabni azokra a sajtótermékre, amelyek jogerős bírósági ítélet ellenére sem teszik közzé a helyreigazítást – közölte Dúró Dóra képviselő. A fideszes médiumok „hazugságkampányának” vetnének véget, mert a Ripost és a Magyar Idők nem közölt helyreigazítást.

Szerző

Trónok harca a Műegyetemen - Az ELTE-n folytatják a tanárok?

Publikálás dátuma
2017.08.04. 07:02
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Mintegy negyven oktató távozik a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról. Az okokról hivatalosan nem sokat tudni.

A Budapesti Műszaki Egyetemet (BME) tavaly megrázó kiválási botrány "utóhatása", hogy nyáron mintegy negyven oktató távozik az intézmény Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról (GTK) - értesült lapunk a GTK működésére rálátó forrásból. Úgy tudjuk, az oktatók távozása nem érte meglepetésként az egyetem és a kar vezetését, az egyeztetések már korábban megkezdődtek, ahogy a kieső tanárok pótlására tett erőfeszítések is.

A kar Hallgatói Képviselete szerdán közleményben tett említést a karon zajló átalakulásról, mint írták, a távozó tanárok más felsőoktatási intézményekben folytatják munkájukat, ezzel párhuzamosan számos új oktató érkezik a GTK-ra. "A Hallgatói Képviselet bevonásával elindultak az egyeztetések, hogy egy, a kar és a távozó oktatók közötti megállapodás keretei között biztosított legyen a gördülékeny oktatás" - olvasható a közleményben. Úgy tudjuk, több oktatóval arról próbálnak megállapodni, hogy külsős óraadóként egy ideig még folytassák munkájukat a GTK-n.

A feszültségek tavaly ősszel kezdődtek. Az Index még októberben számolt be arról, hogy a GTK az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) kerülhet. Az elképzelést az ELTE, sőt még az oktatási államtitkárság is támogatta, a Műegyetem vezetése viszont fellépett ellene. Mint kiderült, a GTK dékánja, Andor György kezdeményezett egyeztetéseket az ELTE-vel a kart érintő problémák miatt. A BME vezetése ezért novemberben menesztette Andor Györgyöt (aki azóta az ELTE-hez igazolt), majd tárgyalásokba kezdett a kar megmaradt vezetőivel.

A feszült helyzetben a kari közvélemény megosztottá vált. Többhavi huzavonát követően, az idén januárban az Emberi Erőforrások Minisztériuma végül úgy döntött, hogy a Műegyetemnél marad a GTK, a BME szenátusa pedig határozatot fogadott el arról, hogy a GTK az egyetem szerves része. Nem sokkal ezután került sor az új dékán megválasztására. Két jelölt indult a posztért, Margitay Tihamér és Koltai Tamás, mindketten a GTK-n oktatnak. Noha a Kari Tanács 17:9 arányban Margitay pályázatát támogatta, Józsa János rektor mégis Koltait nevezte ki, aki május elején foglalta el a dékáni széket. Ez sokaknak nem tetszett, és már ekkor fontolgatták felmondásukat. Úgy tudjuk, a távozó oktatók egy része az ELTE-n folytatja pályafutását.

A BME csütörtökön megerősítette az oktatók távozásáról szóló hírt, ahogy azt is, hogy a távozók között azok vannak, akik az ELTE-hez csatlakozást támogatták. A Józsa János rektor és Koltai Tamás dékán által szignózott közlemény szerint GTK 217 fős oktatói létszámának csökkenése negyven fővel a kar eredményes működését nem veszélyezteti, az ELTE-vel együttműködési megállapodás előkészítésén dolgoznak.

Szerző

Zsarolják a kórházigazgatókat

Publikálás dátuma
2017.08.04. 07:00
Az állásajánlat csak növelte a kórházigazgatók bizonytalanságát FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Adtak három hónap próbaidőt a meghunyászkodásra – így értelmezte az egyik érintett az intézményvezetők címére a napokban érkezett állásajánlatot.

Miután a kórházakban is tart a szabadságolás, a főigazgatók egy része talán még nem is értesült róla, hogy állást ajánlott neki a humán tárca vezetője. Ugyanis augusztus első napjaiban érkezett meg az új munkaszerződés azokhoz a kórházigazgatókhoz, akiknek július végén lejárt a megbízatásuk. Azok közül, akik már olvasták a Balog Zoltán miniszter által aláírt szerződést, többen meglepődve észlelték, hogy az évek óta hivatalban lévő főigazgatók augusztustól „csak” három hónapos próbaidővel folytathatják vezetői munkájukat. E dokumentum szerint az is meglehetősen ködös, hogy pontosan mennyi ideig tölthetik majd be posztjukat. A munkaszerződésben ugyanis az van, hogy „a megbízás a főigazgatói pályázatok kiírásának eredményes lezárásáig vagy legfeljebb 5 évre” szól. Csakhogy azt senkivel nem közölték, hogy kinek a posztját kívánják megpályáztatni, s kiét nem. A papír aláírásával lényegében tudomásul veszik, hogy a kórházfenntartó bármikor kiírhat posztjára pályázatot.

A Népszavának nyilatkozó egyik érintett szerint a főigazgatói pályázatok lebegtetésének kérdése aligha tekinthető másnak, mint a kórházvezetők zsarolásának. „Aki jól viselkedik, az maradhat, a többinek mennie kell, aki pedig nem értene a szép szóból, annak három hónapos próbaidőt is szabtak a meghunyászkodásra.”

Többen azt is állították, hogy az új szerződés eltiltja az igazgatókat szakmájuk gyakorlásától, azaz újabb orvosokról kell lemondania a rendszernek. Mint a felidézték a mai szerződések külön megemlékeznek arról, hogy a licencvizsgához szükséges szakmai munkát végezhetnek a kórházi vezetők, ezt a lehetőséget azonban nem találják az új szövegben, amit tilalomnak értelmeznek. Azt is nehezményezik az érintettek, hogy a változatlan fizetések mellett megnyirbálták az egyéb juttatásaikat, így például úgy érzékelik, hogy megvonták a gépjármű-használatot. Mint azt egyikük elmondta: nem tudja, hogy szándékos hiba vagy egyszerű szakmai hozzá nem értés az egészségügyért felelős államtitkárságtól, de az új munkaszerződésben az intézményigazgatókat teszik felelőssé a fenntartó szervezet gazdálkodásáért. „Olyan ez, mintha egy átlag magyar gyári munkást zárnának börtönbe, mert a gyárigazgató ellopta a béreket. Az ugyan igaz, hogy az elmúlt időszakban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ sorozatos büntetéseket kap az eljáró hatóságoktól, amely összegeket ki kell fizetnie valakinek, de jó lenne, ha ezt nem az orvosokra és az állampolgárokra terhelnék, hanem előállítanák a felelősöket.”

Kerestük a Magyar Kórházszövetséget, ám tisztségviselőit eddig nem értük el. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) reakciójából egyebek mellett kiderül, arra törekszenek, hogy valamennyi főigazgatói és gazdasági igazgatói pozícióra mihamarabb kiírják a pályázatot.

Szerző