Meglódult a fogyasztás

Nőtt, de a jelentős béremelések nem tükröződnek a kiskereskedelmi fogyasztásban. Élelmiszer helyett még mindig műszaki cikkekre költünk többet.

A nyár meghozta a vásárlási kedvet, így a várakozásokat meghaladva júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, naptárhatástól megtisztítva pedig elérte a 6 százalékot. Az első fél évben a forgalom 3,9 százalékos növekedést mutat a múlt év azonos időszakához viszonyítva - jelentette csütörtökön első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júniusban változatlanul a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma mutatta a legnagyobb, 8,5 százalékos növekedést, bár némiképp elmaradt az előző havi 10,3 százaléktól. Az üzemanyag-eladások éves növekedési üteme viszont a májusi 4,3 százalékról 5,1 százalékra gyorsult. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben is nagyobb, 4,1 százalékos növekedést mért a KSH az előző havi 2,3 százaléknál.

Éves szinten a fogyasztás hullámzását is figyelembe véve, nagyjából 4 százalékos lehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de ha a jó május-júniusi után az őszi iskolakezdés időszakának forgalma is kiugró lesz, akkor a 4 százalékot is meghaladhatja - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az előző években a fogyasztás növekedése elérte az 5-6 százalékot is éves szinten. Az idei évre jellemző, hogy az élelmiszerek forgalma lassabban gyarapszik, míg a műszaki cikkek iránti kereslet, főként az elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően, jóval nagyobb ütemben növekedett.

Becslések szerint a reáljövedelmek idén ugyan 10 százalékkal emelkedtek, de ennél jóval kisebb a fogyasztás bővülése. A bérkiáramlás elsősorban a munkaerőhiánynak köszönhető és nem a kormányzati lépéseknek, de a jövedelmek egy részét elszívja a lakásvásárlás, felújítás, illetve az egyre gazdagodó "felső tízezer" nem annyira a fogyasztásra költ, mint inkább befektet és beruház. A májushoz képest erősebb júniusi kiskereskedelmi adatok alapján Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy látja, az adatok végre elkezdték tükrözni az erős bérdinamikát és az emelkedő fogyasztói bizalmat, s megszakadhat az ide évre jellemző hullámvasút-jelleg.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a forint erősödése is szerepet kaphat kiskereskedelem bővülésében, miután az az importból származó termékek beszerzési árára kedvező hatással van. Így az online és csomagküldő boltok forgalma is emelkedhet a következő időszakban.

Ürmössy Gergely,az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte, az első féléves kiskereskedelmi adatok megerősítik várakozásukat, hogy a belső kereslet erősödése fontos eleme lesz a GDP növekedésnek idén. Becslése szerint a gazdaság 3,7 százalékkal bővülhet, az infláció pedig átlagosan 2,2 százalék lehet 2017-ben, míg az alapkamat változatlan marad.

Multiellenes a kormány

Új szakaszába lépett a tavaly februárban a tartós veszteséget tiltó törvény miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bizottság a közelmúltban indokolással ellátott véleményben szólította fel Magyarországot, hogy a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozásokat szüntesse meg, mert az több uniós elvet is sért. Mint ismeretes a vasárnapi zárvatartás időszakában hozott jogszabály alapján a két egymást követő gazdasági évben veszteséges és évi legalább 15 milliárd forintos forgalmat elkönyvelő kiskereskedelmi cégeket gyakorlatilag eltiltanák a napi fogyasztási cikkek forgalmazásától.

Elvileg idén már elmeszelhetnének boltláncot, ám az eddigi mérlegadatok azt mutatják, hogy nincs veszélyeztetett cég. Úgy tűnik. a kormány vagy elfeledkezett az Európai Bizottság korábbi felszólalásáról, vagy tudatosan altatta az ügyet, mindenesetre most nem egészen két hónapja van, hogy kifejtse, illetve megvédje álláspontját.