Minek neveznék ma Wallenberget: Soros-bérencnek?

A Raoul Wallenbergre emlékező rendezvény szónokai a kormánynak is üzentek, és eltöprengtek, mi lenne, ha ma élne a svéd embermentő diplomata.

Ma is szükség lenne hazai Wallenbergekre, hogy ne szakadjon szét jobban a társadalom, a közpénzeket az emberi igényeknek és szükségleteknek megfelelően költsék el, ne legyen gyűlöletkeltő propaganda – hangsúlyozta Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke a XIII. kerületi Szent István parkban tartott pénteki rendezvényen. A humánum napján, a svéd embermentő diplomata születésének 105. évfordulóján az egyesület elnöke kitért arra is, hogy a Világ Igazai között már több mint nyolcszáz magyar található. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik dokumentálhatóan legalább egy embert megmentettek a vészkorszak idején.

Isabelle Poupart kanadai nagykövet a mintegy félszáz megemlékező előtt felidézte, hogy Magyarország náci megszállása után Raoul Wallenberg védútlevelek kiállításával üldözött zsidók tízezreinek nyújtott menedéket. 1945 januárjában a szovjet hatóságok őrizetbe vették, akkor látták utoljára. Kanadában évtizedek óta inspirálóan hat Wallenberg példája – folytatta a nagykövet. 1985-ben ő volt az első Kanada történetében, akit posztumusz tiszteletbeli állampolgársággal tüntették ki. Rajta kívül csak öt ilyen megbecsült személy van az országban: közöttük Nelson Mandela és a dalai láma. A nagykövet megfogalmazása szerint Kanada hivatalos politikájává tette a multikulturalizmust, „a sokszínűségben rejlik az erősségünk”.

Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, az Idetartozunk Egyesület vezetője a nagykövet beszédére reflektálva elmondta: nem tudja pontosan, hogy Magyarországról összesen hány cigány ember emigrált Kanadába – rokonai közül többen is. Egy részük megkapta a menekült státuszt, másik részük nem. Kanada aztán elismerte, hogy a kérelmek esetében nem mindig az elvárható alapossággal vizsgálódott, ezért az elutasított családok ügyében új eljárás lefolytatását ígérte. Setét szerint ez tisztességes és bátor cselekedet, amiért „rendkívül hálás”. Fájó pontként említette ugyanakkor, hogy a kanadai migrációs szervezetek utasítására európai repülőtereken gépre szállni sem engedtek romákat, pusztán a származásuk miatt.

Wallenberg szellemisége, cselekedetei az emberi élethez és méltósághoz való ragaszkodást példázzák – folytatta Setét Jenő. Felidézte, hogy a rendszerváltáskor a Raoul Wallenberg Egyesület nem tétovázott a roma önszerveződés mellé állni, konfliktusok esetén pedig segített békés és törvényes megoldásokat találni.

Mi lenne ma Wallenberggel, minek neveznék? – kérdezte. Migráns-simogatónak? Zsidó Soros-bérencnek? Cigánybérencnek? Setét Jenő szerint „ha Wallenberg élne, akkor velünk küzdene”.