Előfizetés

Megtizedelt termés - Kisebb és kevesebb is lesz a gyümölcs

Publikálás dátuma
2017.08.07. 07:21
Illusztráció/Shutterstock
Már a jövő évi gyümölcstermést is veszélyezteti a július közepe óta kisebb megszakításokkal tartó kánikula. Kevesebb és kisebb lesz az őszibarack, a szilva, sápadtabb a nyári alma. 

 Kevesebb és kisebb lesz az őszibarack, a szilva, sápadtabb a nyári alma. Ezek a kísérőjelenségei az idei aszályos nyárnak, ami már nem számít annyira rendkívülinek, hiszen 2015-ben hasonlót élt át az ország és a mezőgazdaság. A csapadék, valamint az öntözés hiánya miatt a termés egy része kényszerérett lesz, vagyis kisebb méretű és súlyú gyümölcsöket szüretelhetnek és a minőség is gyengébb lesz. Az árak vélhetően mégsem szabadulnak el, mert éppen a kánikula miatt szinte egyszerre érnek be a gyümölcsök és a túlkínálat kordában tartja drágulást. 

A jellemzően Afrikából érkező nagyon száraz és forró levegő nyomán kialakuló kánikula okozta károkat öntözéssel lehetne csökkenteni. A hazai gyümölcsösök alig 20-25 százalékát öntözik, a zöldségtermesztőknél jobb a helyzet, ott a művelt terület 60-70 százaléka mesterséges úton is kap vizet. A kárenyhítés másik módja a technológiai, illetve fajtakorszerűsítés - említette Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A hazai termelőknek a spanyol, olasz és főleg a legkorszerűbb technológiákkal dolgozó izraeli termelőkkel kell versenyezniük a nemzetközi, de már a hazai piacon is. Aki nem fejleszt, és például öntözés nélkül telepít gyümölcsöst, az nem kockáztat, hanem hazardírozik - tette hozzá.

Hivatalosan - biztosítási szempontból -, aszály akkor van ha az érintett területre hullott csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximumhőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius-fokot. A kártérítésre váró gazdák még nem tudják, javukra, vagy kárukra történt a változtatás. A kormány az Uniótól is vár segítséget.

A rendkívüli forróság és a csapadék, valamint az öntözés hiánya miatt a termés egy része kényszerérett lesz, vagyis kisebb méretű és súlyú gyümölcsöket szüretelhetnek és a minőség is gyengébb. Ha tovább tart az aszály, károsodnak a gyümölcsfák, jövőre nem lesz elegendő virág rajtuk és a termés is elmarad az átlagostól. Ezen már az erre a hétre ígért (átmeneti) lehűlés sem sokat segíthet.

A most érő szilva, nyári alma színanyagai sem tudnak kellőképpen kialakulni, mert ahhoz az kellene, hogy az éjszakai hőmérséklet legalább 16-17 fokig lehűljön, ezzel szemben napok óta 20-25 Celsius fokot mérnek – nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Sápadtabb lehet a szilva és a nyári alma is. A népszerű szabolcsi alma piros színe is a szeptember-októberi nagy nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbségnek köszönhető.

Aszály akkor van, ha...
... az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximumhőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius-fokot a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban. Legalábbis a június 15.-ével hatályba lépett új kárenyhítési rendszer fogalommeghatározása szerint. A korábban megkötött biztosításai szerződésekre még szigorúbb határérték érvényes: az aszálynak minősítéshez harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyiségének tíz milliméter alatt kell maradnia. Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, melyik formula jobb a gazdáknak.

Bár az aszály miatt kevesebb lehet a szezon két fontos gyümölcséből, a barackból és a szilvából, az árak vélhetően mégsem szabadulnak el, mert éppen a kánikula miatt szinte egyszerre érnek be a gyümölcsök és ez túlkínálatot okoz. Igaz, ebbe beleszólhat az is, hogy lesz-e elegendő munkáskéz, napszámos, mert ha nem sikerül az ütemezett szüret, akkor csökkenhet az étkezési minőség és több juthat a pálinkafőzdékbe. Ennek a hungarikum kedvelői örülhetnek, a termelők kevésbé. Azzal is számolniuk kell a gazdáknak, hogy a rendkívüli forróságban legföljebb 11 óráig szedhetik a termést, mert a kánikulában felmelegszik a gyümölcs és úgy nem lehet a hűtőházba sem vinni.

A kilátásokat tovább rontja, hogy a hazai gyümölcsösök alig 20-25 százalékát öntözik. Ráadásul még ezeknek az öntözőrendszereknek egy része már elavult.

A zöldségtermesztőknél jobb a helyzet, mert ott az öntözött területek aránya eléri a 60-70 százalékot is, csakhogy ezek többnyire úgynevezett esőztető berendezésekkel juttatják el a vizet a növényekhez. Ezeknek a berendezéseknek az a hátrányuk, hogy jelentős a párolgási veszteség és ez sokat ront az öntözés hatékonyságán. A gyümölcsösökben, ahol van, ott többnyire a korszerűbb csepegtető rendszerek működnek. Ezeket programozni is lehet és főleg éjszaka működnek és némileg lehűtik a talajt és a gyökérzetet.

Önmagában a meleg nem lenne veszélyes, ha megfelelő a levegő páratartalma. A gond az, hogy most már hosszabb ideje az úgynevezett légköri aszály sújtja a gyümölcsösöket, zöldségtermő területeket. Ez azt jelenti, hogy a levegő relatív páratartalma 60 százalék alá csökkent. Így a fóliasátrakat, üvegházakat sem lehet rendesen átszellőztetni, ami szintén termésveszteséggel jár. A légköri aszály fennmaradásának kedvez, hogy Afrikából nagyon száraz és forró levegő érkezik és régen hullott csapadék. Legutóbb két éve alakult ki hasonló helyzet.

A károkat lehetne enyhíteni technológiai, illetve fajta korszerűsítéssel – említette Ledó Ferenc. Ilyen eszköz egyebek mellett a jég, vagy fagyvédelmi háló, amely nem csak a jég, de az erős napsugárzástól is védi a növényeket. A fajtaváltásra jó példa a hagyományosnál nagyobb gyökérzetet növesztő görögdinnye, amely mélyebben és nagyobb kiterjedésben képes a talajban kifejlődni, így több nedvességhez, tápanyaghoz juttatja a gyümölcsöt. Az erősebb lombozat pedig jobban takarja a termést.

Tudomásul kell venni, hogy már nincs olyan, hogy csak magyar piac. A hazai termelőknek a spanyol, olasz és főleg a legkorszerűbb technológiákkal dolgozó izraeli termelőkkel kell versenyezniük. Aki nem így tesz, és például öntözés nélkül telepít gyümölcsöst, az nem kockáztat, hanem hazardírozik, hiszen a globális felmelegedés következtében megváltozott éghajlati viszonyok miatt az elmúlt évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy átlagos 5 évből kettőben a jelenlegihez hasonló kánikulai, aszályos szezonnal kell számolni – figyelmeztetett Ledó Ferenc. Kétségtelen, hogy hektáronként akár milliós beruházást igényel egy egy megfelelő öntözőrendszer kiépítése, de a technológiai fegyelem betartásával, a korszerű fajtaválasztással a mennyiség és a minőség is több, illetve jobb lesz. Az 1 kilóra vetített fajlagos költség kisebb lehet, mint a hagyományos termesztéssel.

Az a termelő, aki nem lép ebbe az irányba, az sajnos lemaradhat és kieshet a versenyből itthon és külföldön - tette hozzá.

Az Uniótól is várunk támogatást
Az időjárási szélsőségek okozta károk kivédése és enyhítése a kormányra is ró feladatokat. Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy hétvégi rendezvényen az MTI tudósítása szerint bejelentette, hogy az aszályhelyzetre tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2017. július 17-18-i ülésén Portugália, Spanyolország és Belgium az Európai Bizottság rendkívüli támogatását kérte, s a kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. Az indítványozók azt is kérték, hogy a támogatást valamennyi rendkívüli helyzetre - például a fagy- és jégesőkárra -, valamint Magyarországra is terjessze ki a testület.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerben a zöldség-gyümölcs ágazatból ez év július 25-ig 25 ezer 444 kárbejelentés érkezett, összesen 53 ezer 589 hektárra. A leginkább károsodott megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megye. A legnagyobb területen károsodott növény az alma, 19 447 hektárral, majd a szőlő 12 251 hektárral, míg a meggy 6 026 hektáron károsodott.



Újabb baleset több súlyos sérülttel Pest megyében

Összeütközött két személyautó az 5-ös főúton Dabasnál vasárnap, a balesetben egy ember életveszélyesen, ketten súlyosan megsérültek - tájékoztatott a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Csámpai Attila elmondta: az egyik gépkocsi az út menti árokba csapódott. Az életveszélyes sérültért mentőhelikopter érkezett. A balesetnek van egy könnyű sérültje is - tette hozzá.

Újabb baleset több súlyos sérülttel Pest megyében

Összeütközött két személyautó az 5-ös főúton Dabasnál vasárnap, a balesetben egy ember életveszélyesen, ketten súlyosan megsérültek - tájékoztatott a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Csámpai Attila elmondta: az egyik gépkocsi az út menti árokba csapódott. Az életveszélyes sérültért mentőhelikopter érkezett. A balesetnek van egy könnyű sérültje is - tette hozzá.