Méregkeverők a Tiszazugban

Méregkeverők címmel jelent meg tanulmánykötet azokról a tiszazugi asszonyokról, akik 1911 és 1929 között arzénnal mérgezték meg hozzátartozóikat. A Horthy-kor legnagyobb bűnügyi botrányáról szóló könyvben számos írás világítja meg az ügy lehetséges okait.

1929-ben a Tiszazug községben található falu, Nagyrév nemcsak a magyar, de a nemzetközi sajtó érdeklődésébe került. A csendőrséghez érkező névtelen feljelentő levelekből kiderült, hogy a nagyrévi asszonyok arzénnal mérgezték meg férjeiket, gyerekeiket és szüleiket. A nagyrévi „boszorkányseregről” a New York Times, a Chicago Daily Tribune, a francia Le Petite Journal és a német Berliner Volkszeitung is beszámolt. Hazánkban a „Tiszazugi méregkeverők” elnevezés pedig Móricz Zsigmond azonos címen írt, az ügy bírósági tárgyalásáról készült írása nyomán vált közismertté.

A bűn elkövetésének okai, az arzénos gyilkosság előzményei azonban homályban maradtak. A nemrég megjelent Méregkeverők című kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy hatalmas forrásanyag feldolgozásával, úgymint korabeli újságcikkek, jegyzőkönyvek, levéltári anyagok segítségével felderítsék az eset körülményeit, indítékait.

A Premier Kultcaféban tartott könyvbemutatón a kötet szerkesztője Mátay Mónika történész elmondta, hogy a könyv egy 2011-ben kezdődő kutatás eredménye. Az egyetemi oktató célja az volt, hogy a kutatásba minden képzési szintről vonjon be fiatalokat, vagyis alap-, mesterszakos és doktorandusz történészhallgatókat. Mellettük más tudományterületekről is érkeztek egyetemisták, így a nagyrévi eset a pszichológia, a történeti demográfia és a jogtörténet szempontjából is megvilágítást nyert.

Forrai Zoltán rajza

A bemutatón a Kultcafé terme teljesen megtelt, közel százötvenen voltak kíváncsiak a kötetre. A közönség ténylegesen ott érezhette magát a bűntény helyszínén, ugyanis a szervezők részleteket mutattak be Schiffer Pál 1968-as Tiszazug és Astrid Bussink 2005-ös Angyalcsinálók című dokumentumfilmjeiből. A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében Pók Attila történész moderálásával Deáky Zita néprajzkutató, K. Horváth Zsolt és Szécsényi Mihály történészek mélyedtek el a méregkeverő asszonyok indítékaiban. Deáky Zita azt mondta, nem tud konkrét választ adni, mivel az újságokból és a levéltári anyagokból nem lehet a bűntényt egy okra visszavezetni, még akkor sem, ha a korabeli írások szívesen emelték ki Oláh Zsuzsanna, az asszonyokat felbujtó nagyrévi bába szerepét.

K. Horváth Zsolt méltatta a nagyszámú közönséget, ugyanis tudományos könyvbemutatón ritka, hogy ennyi ember összegyűlik. A szakember azt is kiemelte, hogy a magyar történelemtudománynak régóta adóssága, hogy a tiszazugi esettel foglalkozzon, mely egyszerre néprajzi és médiaelméleti kérdés is.

Szécsényi Mihály történész, levéltáros szerint a brutális eset az emberi természetre is ráirányította a figyelmet. A beszélgetésen Erős Ferenc szociálpszichológus nem tudott jelen lenni, így egy videó felvételről fejtette ki véleményét. Erős szerint az arzénos gyilkosság még ma is tabu, és összefüggésbe hozható az első világháború tapasztalatával, amikor a halál gondolata a hétköznapok részévé vált az iparszerűvé vált gyilkolás hatására. A világégést követően a korábban létező férfiközösségek felbomlottak, a rokoni kapcsolatok is meggyengültek, miközben egyes nők átvették a háborúban részt vevő férfi szerepét.

A könyvbemutató zárásaként a projekt vezetője, a kötet szerkesztője, Mátay Mónika elmondta, hogy a Méregkeverők az oktatói munkájának izgalmas fejezete volt, és reméli, hogy a könyv megjelenése viszonyítási pont lesz a magyar történettudományban.

Infó:

Méregkeverők

Szerkesztette: Mátay Mónika

Pesti Kalligram