Elhallgatták a mellékhatásokat - Per indul a gyógyszergyár ellen

Publikálás dátuma
2017.08.09. 14:13
A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
Az Egyesült Államok északkeleti szövetségi állama, New Hampshire gyógyszergyár ellen indít pert, mert reklámjaiban a cég nem hívta fel a figyelmet arra, hogy egyik gyógyszere függőséget okoz. 

Az Egyesült Államokban gyakran használt OxyContin nevű fájdalomcsillapítót gyártó Purdue Pharma gyógyszergyár ellen indít pert a főállamügyész. A cég agresszív marketinggel reklámozza termékét, és többszöri figyelmeztetés ellenére sem hangsúlyozta eléggé a gyógyszer mellékhatásait: azt például, hogy narkotikumtartalma függőséget okoz. A New Hampshire-i főállamügyész polgári bejelentés után indította meg kedden az eljárást. A panasz szerint reklámjaiban a cég túlhangsúlyozta az OxyContin hatékonyságát, és azt állította, hogy csaknem lehetetlen függővé válni tőle, az ismertté vált eseteket pedig elhallgatta. New Hampshire a kábítószer-függőség által leginkább sújtott szövetségi állam az Egyesült Államokban.

A főállamügyész hivatala jelenleg mintegy féltucat gyógyszergyár ügyében vizsgálódik. Az illetékesek áttekintik az elmúlt két év gyógyszerreklámjait. Az elmúlt két évben nőtt meg ugyanis ugrásszerűen az opiátfüggők száma. New Hampshire-ben 2016-ban csaknem ötszáz ember halt bele drogtúladagolásba. 

Ann Rice, New Hampshire helyettes államügyésze kedd este azt nyilatkozta: "ha le akarjuk győzni ezt a járványt, akkor el kell érnünk, hogy ne legyenek új kábítószerfüggők. Ennek egyik módja az, ha biztosítjuk, hogy ezeket a függést okozó, rendkívül veszélyes gyógyszereket megfelelő módon forgalmazzák, úgy, hogy nem kisebbítik mellékhatásaikat és nem túlozzák el előnyeiket". 

A Purdue Pharma - amelynek központja New Jerseyben van - közleményben visszautasította a vádakat, bár a cég szóvivője hozzátette: a gyártó elkötelezett abban, hogy megoldást találjon a problémára. Donald Trump elnök kedden New Jerseyben az Egyesült Államokat emésztő kábítószer-problémáról szólva átfogó stratégiát ígért. Erőteljes rendfenntartói intézkedésekről beszélt, leszögezve, hogy "a kábítószermentes társadalom megteremtéséhez alapvető fontosságú az erős rendőrség". Az amerikai elnök korábban kétpárti úgynevezett opiátbizottságot is létrehozott a válság kezelése érdekében, és a washingtoni képviselőházban is különbizottság foglalkozik a drogfüggéssel, az opiátválsággal.

Szerző

Belefullad a túlórákba a magyar rendőrség

Publikálás dátuma
2017.08.09. 13:50
Rendőrök a Városligetben Illusztráció: Vajda József
Óriási leterheltség alatt áll a magyar rendőrség: összesen 1,68 millióval több túlórát teljesített 2017 első félévében a hivatásos állomány, mint a menekültválság kezdetén, azaz 2015 első félévében. Így az egy rendőrre jutó túlórák száma elképesztő mértékben, két év alatt 87,5-ről 131,9-re nőtt – derült ki Pintér Sándor belügyminiszter Demeter Márta független parlamenti képviselőnek adott írásbeli válaszából.

A Magyar Nemzet által idézett adatok szerint a 2015–2017 közötti időszakban 30 328-ról 32 870-re nőtt a rendőrök létszáma. A növekedés tavaly volt a legnagyobb, egy év alatt 1678 új egyenruhás került a testületbe. Idén nyárra pedig újabb 856 fővel bővült az állomány, döntő részben az országos toborzási kampány után határvadászként felvettekkel, azonban mindez kevésnek bizonyult. Az illegális határátlépők feltartóztatására kivezényelt rendőri állomány növekedésével párhuzamosan hatalmas ütemben nőtt a túlórák száma. Jellemző adat, hogy míg 2014-ben összesen 5,53 millió órányi túlórát teljesítettek a rendőrök, addig 2016-ban már 8,44 milliót.

A túlórák növekedésével drasztikusan nőttek a költségek is. 2014-ben még csak 7,53 milliárd forint ment el a hivatásos állomány túlszolgálatára, az összeg 2015-ben 13,47 milliárdra ugrott, majd 2016-ban pedig csúcsot döntve, 16,57 milliárdnál állt meg. Csak az idei év első felében már 11,1 milliárd forintnál, azaz 4,33 millió túlóránál tartunk. Pedig a Bakondi György miniszterelnöki tanácsadó által múlt héten közölt, legfrissebb adatok szerint az illegális határátlépési kísérletek, illetve a menedékkérők száma is drasztikusan visszaesett 2015–2016-hoz képest. Míg 2015-ben több mint 177 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, addig 2016-ban 29 432-en, 2017-ben pedig mindössze 2226-an.

Demeter Márta ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a lapnak: a számokból az látszik, hogy a propagandaérdek továbbra is előnyt élvez a közrendvédelmi feladatokkal szemben.

Szerző

Belefullad a túlórákba a magyar rendőrség

Publikálás dátuma
2017.08.09. 13:50
Rendőrök a Városligetben Illusztráció: Vajda József
Óriási leterheltség alatt áll a magyar rendőrség: összesen 1,68 millióval több túlórát teljesített 2017 első félévében a hivatásos állomány, mint a menekültválság kezdetén, azaz 2015 első félévében. Így az egy rendőrre jutó túlórák száma elképesztő mértékben, két év alatt 87,5-ről 131,9-re nőtt – derült ki Pintér Sándor belügyminiszter Demeter Márta független parlamenti képviselőnek adott írásbeli válaszából.

A Magyar Nemzet által idézett adatok szerint a 2015–2017 közötti időszakban 30 328-ról 32 870-re nőtt a rendőrök létszáma. A növekedés tavaly volt a legnagyobb, egy év alatt 1678 új egyenruhás került a testületbe. Idén nyárra pedig újabb 856 fővel bővült az állomány, döntő részben az országos toborzási kampány után határvadászként felvettekkel, azonban mindez kevésnek bizonyult. Az illegális határátlépők feltartóztatására kivezényelt rendőri állomány növekedésével párhuzamosan hatalmas ütemben nőtt a túlórák száma. Jellemző adat, hogy míg 2014-ben összesen 5,53 millió órányi túlórát teljesítettek a rendőrök, addig 2016-ban már 8,44 milliót.

A túlórák növekedésével drasztikusan nőttek a költségek is. 2014-ben még csak 7,53 milliárd forint ment el a hivatásos állomány túlszolgálatára, az összeg 2015-ben 13,47 milliárdra ugrott, majd 2016-ban pedig csúcsot döntve, 16,57 milliárdnál állt meg. Csak az idei év első felében már 11,1 milliárd forintnál, azaz 4,33 millió túlóránál tartunk. Pedig a Bakondi György miniszterelnöki tanácsadó által múlt héten közölt, legfrissebb adatok szerint az illegális határátlépési kísérletek, illetve a menedékkérők száma is drasztikusan visszaesett 2015–2016-hoz képest. Míg 2015-ben több mint 177 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, addig 2016-ban 29 432-en, 2017-ben pedig mindössze 2226-an.

Demeter Márta ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a lapnak: a számokból az látszik, hogy a propagandaérdek továbbra is előnyt élvez a közrendvédelmi feladatokkal szemben.

Szerző