Miért éppen Guam?

Publikálás dátuma
2017.08.12. 07:33
A kiéleződött szócsata egyelőre csak fenyegetésnek tűnik, Guam lakosai mégis tartanak Phenjantól. FOTÓ: AFP/VIRGILIO VALENCIA
Észak-Korea katonai fenyegetőzéseinek központjába egy kis csendes-óceáni sziget került. Az Egyesült Államok külbirtokán, Guamon kezd népszerűvé válni a függetlenné válás gondolata, pedig egy éve még kevesen fontolgatták ezt a lehetőséget.

A szigeten most mindenki arról beszél, hogy Donald Trump szokatlanul harcias kijelentéseire válaszul Phenjan beígérte, négy rakétát lő ki Guam irányába (nem magára a szigetre). Állítólag napokon belül Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elé terjesztik a részletes tervet. Az észak-koreai vezetés azt is kiemelte, hogy a Hwasong-12 típusú, közepes hatótávolságú rakéták Japán fölött repülnének át. Úgy tűnik, a kiéleződött szócsata egyelőre mindkét részről inkább üres fenyegetés, de Guam lakosai mégis aggódnak, mi történik, ha egy rakéta netán „félremegy”, s a területükön csapódik be. Az észak-koreai rakéták elvileg 14 perc alatt érnék el a szigetet.

Guamról leginkább annyit tud a világ, hogy az Észak-Koreához legközelebb fekvő amerikai terület. Két támaszpont is található a stratégiai fekvésű szigeten: az Andersen légibázis és a haditengerészeti bázis az 541,3 négyzetkilométeres terület negyedére terjed ki. A Mariana-szigetekhez tartozó Guamot 1565-ben foglalták el a spanyolok, 1898-ban került az Egyesült Államokhoz, a spanyol-amerikai háborút lezáró párizsi szerződés értelmében. Japán a Pearl Harbor elleni támadást követően elfoglalta, de a szövetséges erők három évvel később visszavették. 1950 óta az Egyesült Államok külbirtoka. A szigeten született gyerekek amerikai állampolgárok lesznek, de Guam lakói nem szavazhatnak az elnökválasztáson. Saját kormányzót 1970 óta választhatnak, s egy – szavazati joggal nem rendelkező – képviselőjük van a washingtoni kongresszusban. A 163 ezres lakosság 40 százaléka chamorro őslakos, 24 százalék fülöp-szigeteki, 10 százalék mikronéziai, 18 százalék vegyes származású, 7 százalék fehér. A bázisokon hétezer amerikai katona állomásozik.

Eddie Baza Calvo, Guam kormányzója nem győzi hangsúlyozni, hogy a fenyegetettség szintje nem változott, nincs ok a pánikra. Ha valamiért aggódnak, akkor az az, hogy a kardcsörtetés visszavetheti az idegenforgalmat. Évente 1,3 millió turista keresi fel a szigetet, főként Japánból és Dél-Koreából. 2013-ban, amikor hasonlóképp kiéleződött a feszültség, a szigetet Thaad védelmi rendszerrel szerelték fel, ám ez sem nyújt teljes biztonságot. „Ha a négy bejövő rakétát nem tudnák leszedni, Phenjan sikeresen bizonyítaná a rendszer sebezhetőségét” – mondta Bruce Bennett, a Rand védelmi szakértője a CNN-nek.

„Nőtt a nyugtalanság Trump impulzív retorikája miatt. Korábban is volt észak-koreai fenyegetés, de most még agresszívebb válasz érkezik a Fehér Házból” – mondta a Washington Examiner című lapnak Michael Bevacqua, a Guami Egyetem professzora, aki a sziget önállóvá válásának híve. Az elszakadásnak 20-30 százalékos a támogatottsága, a tavaly választott 15 helyi képviselő közül öt a függetlenségpárti. A többség azonban realista, s még az elszakadás mellett kardoskodók is megjegyzik, hogy a sziget megélhetését biztosító bázisok mindenképp maradnának.

Szerző

Már házhoz is viszik a Csíki sört

Publikálás dátuma
2017.08.12. 07:28

A nyári melegben sem fogyott több Csíki sör, mint a kánikulát megelőzően, amin elgondolkodtak az erdélyi sörgyár vezetői. Úgy döntöttek felhagynak a bolti értékesítéssel és az újszerűnek mondható házhoz szállítással próbálkoznak. Az okokat vizsgálva úgy vélik, hogy a nagy sörös cégek ármánykodása juttatta őket ide, miután azok árháborút hirdettek a prémium minőségű, a Heinekennel vívott csatából győztesen kikerült márka ellen.

A Világgazdaságnak nyilatkozó Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa ennek tudja be, hogy az Auchanon kívül más bevásárlóközpontban nincsenek jelen, és ott is majdnem duplájába kerül a Csíki sör, mint más márkájú társai. Lénárd több mint gyanúsnak tartja, hogy ez az árverseny csak a boltokban nyilvánul meg, a vendéglátóhelyeken már nincs ekkora eltérés a kategórián belül. Nevezetesen a Csíki üvegje 400 forintba kerül a boltban, a Dreher, Heineken, és hasonló prémium márkák ára valamivel 200 forint feletti. Nem ők akartak ilyen drágák lenni – védekezett Lénárd -, de arra nem adott magyarázatot, hogy mi indokolja mégis a magasan tartott árat, holott jól tudják, hogy a magyar fogyasztó milyen árérzékeny.

Pozícióik javulását várja a hamarosan reklámkampánnyal kezdődő házhoz szállítástól a Csíki tulajdonosa. Az öt raktárukból a teljes Magyarországot képesek lefedni, a közel negyven szállítóautóikkal órákon belül bárhol teljesíteni tudják a megrendeléseket - mondta. Versenyelőnyt jelenthet, hogy a nagy söröscégek egyelőre nincsenek felkészülve hasonló kiszállításra, míg Csíki Sör Manufaktúra a kezdetektől úgy építkezett, hogy saját kézben tartotta az értékesítési piacát.

A március végén megegyezéssel zárult védjegyvitába a kormány is beszállt a Csiki sör oldalán, a Heinekent sarokba szorítandó még törvénytervezet is készült a holland sörön látható vörös csillag, mint márkajelzés betiltásáról. A Heineken hátralépésével ismét elfogadható partner lett a kormány számára a vörös csillagot továbbra is használó sörgyár, olyannyira, hogy ő gyárthatja a Fradi sörét. A Csíki Sör Manufaktúrának pedig ezek szerint most már magának kell megvívnia a harcát a a piacért.

Szerző

Egyesíthetik a Green Holidays-ügyeket

Publikálás dátuma
2017.08.12. 07:24
FOTÓ: Vajda József

Nyomozás Egyesítheti az ügyészség a Green Holidays utazási iroda csődjével kapcsolatban indított nyomozásokat - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész, Heringes Anita MSzP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszából. Ugyanis a BRFK egy károsultként nem érintett magánszemély feljelentése nyomán kezdett nyomozni, de az ügyfelek más nyomozó hatóságok előtt ugyancsak büntetőeljárásokat kezdeményeztek. Gyanúsított még nincs. A teljes kárösszeg még nem ismert, a cég számláján 25 millió forintot zároltak a nyomozók - írta Polt Péter. 

Szerző