Iohannis: a szászok együtt ünnepelnek a románokkal

Klaus Iohannis szerint a romániai szászok a románokkal együtt ünneplik meg 2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát. 

Románia elnöke - aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezette - a Brassó megyei Szászkeresztúron (Crit) beszélt erről vasárnap, az erdélyi szász kultúrát népszerűsítő fesztiválon.

"A pozitív üzenetekre kell összpontosítanunk. (.) A szász közösség együtt fogja ünnepelni a románokkal Románia centenáriumát, és remélem, hogy végül mindenki meg fog győződni arról, hogy ez az igazi üzenet. A centenárium rendkívül fontos, és még ha egyesek csak azt látják is belőle, hogy eltelt száz év, akkor is nagy dolog, mert szerintem Románia ebben a száz évben bizonyította be, hogy egy, a birodalmak peremén fekvő kis országból erős országot lehet kialakítani a régióban. Egy stabil országot (.) amely hozzájárul az egész térség fejődéséhez és stabilitásához. Mondhatjuk, hogy az utóbbi száz évben fontos és határozott lépéseket tettünk a jó irányba" - idézte az államfő szavait az Agerpres hírügynökség.

A román állami hírügynökség az államfő kijelentését Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentésére tett reagálásaként értelmezte. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a Szabadság kolozsvári napilap augusztus 4-én közölt interjút. Ebben a politikus kijelentette: "a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at".

Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az elmúlt évszázadban "folyamatosan újratermelődtek a félelmek. A románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól".
Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság "sündisznóállásba" zárkózna a centenárium évében, ezért a szövetség konferenciákat szervez, és kiadványokkal készül felmutatni, hogy mivel járult hozzá a magyarság az elmúlt száz évben Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

Szerző

Kínai harci repülőgépek gyakorlatoznak Tajvan körül

Vasárnap a kínai légierő két katonai szállító repülőgépe repült át a Tajvan és a Fülöp-szigetek közti Bashi-csatornán, majd Tajvan északi része és Japán felé folytatták az útjukat, ahol két további harci repülőgép csatlakozott hozzájuk. Ugyanezen az útvonalon már szombaton is tartottak hadgyakorlatot kínai harci gépek – közölte a tajvani tárca, hozzátéve, hogy a tajvani erők figyelemmel követték a gyakorlatokat, és riadalomra semmi ok.

Peking folyamatosan napirenden tartja egy Tajvan elleni katonai művelet lehetőségét arra az esetre, ha a sziget – amelyet Kína saját részének tart – a formális függetlenség irányába tenne lépéseket.

Az eredeti cikket a hvg.hu közölte.

Szerző

Brexit - Nem akarják elkapkodni

Fontos vitának vetett véget a pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter a brit európai uniós tagság megszűnésével kapcsolatban. Philip Hammond és Liam Fox egy vasárnap megjelent közös cikkében egyetértett abban, hogy szükség van átmeneti időszakra a kilépési feltételek életbe lépésére, de ez nem jelentheti a Brexit elkerülését.

A The Sunday Telegraph című vasárnapi lapban megjelent írásukban úgy fogalmaztak, az ország érdekei azt diktálják, hogy legyen átmeneti időszak, ez azonban nem tarthat korlátlan ideig és nem szolgálhat arra, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. A két politikus kiemelte, hogy az átmeneti periódus révén csökkenteni lehet a bizonytalanságokat az üzleti szférában. 

A két politikus egyetért abban, hogy az átmeneti időszakban Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unióban, kivonul annak egységes belső piacáról és a vámunióból is. A szigetország tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.
Megerősítették viszont azt is, hogy a bevándorlás szigorítása - amely az egyik kulcsfontosságú oka volt annak, hogy a britek többsége az Európai Unió elhagyására szavazott a 2016-os referendumon - nem jelenti azt, hogy nem érkeznek majd munkavállalók az EU-ból.

Kiemelték annak jelentőségét, hogy a határellenőrzésnek zökkenőmentesen kell működnie az átmeneti időszak alatt. "Az interneten vásárolt áruknak át kell jutniuk a határon, a vállalkozásoknak el kell látniuk az EU-ban lévő ügyfeleiket" - mutattak rá, hozzátéve, hogy a brit cégeknek továbbra is hozzá kell férniük a tehetséges munkavállalókhoz, köztük az Európai Unióból érkezőkhöz.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány mindenáron el akarja kerülni a "cliff edge" Brexitet. A "sziklafal pereme" kifejezés a kiválásnak azt változatát jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az EU-val.

Az átmeneti időszak után tartós, szerződéseken alapuló kapcsolatokat akarnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió között - írták, hozzátéve, hogy a biztonságpolitika és a kereskedelem területén is fontosnak tartják a lehető legszorosabb együttműködést.

Philip Hammond és Liam Fox eddig ellentétes véleményen volt a kilépéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Előbbi a zökkenőmentes átmenet és a gazdasági kockázatok csökkentésének jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, "nem sok minden" változik a tagság megszűnésének másnapján. Utóbbi viszont a Brexitben rejlő lehetőségeket emelte ki, és azt hangoztatta, hogy a tagsággal együtt 2019-ben megszűnik a személyek szabad áramlása is.

Kettejük vasárnap megjelent közös cikkében azonban azt hangsúlyozták, a kormány minden tagja azon fáradozik, hogy a kilépés zökkenőmentes legyen: a lehető legkevésbé zavarja meg az emberek és a vállalkozások életét, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket és ne romoljon az életszínvonal.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter szavai elemzők szerint arra utalnak, hogy "tűzszünet" jött létre a két politikushoz köthető csoportok között a kormányon belül. Theresa May kabinetjének Brexit-stratégiája nyílt vita tárgya lett az után, hogy a Konzervatív Párt elvesztette alsóházi többségét a júniusi előrehozott választásokon, és csak külső segítséggel tud kormányozni.

A brit kormány várhatóan a jövő héten a kilépéssel kapcsolatos több fontos kérdésben is részletesen ismerteti álláspontját.
Közben David Miliband korábbi munkáspárti külügyminiszter az európai uniós tagságról szóló újabb népszavazásra szólított fel. The Observer című vasárnapi lapban megjelent írásában sürgette a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is, hogy fogjanak össze a Brexit "legrosszabb következményei" ellen. Úgy vélekedett, a tavalyi népszavazás példátlan esete a gazdasági károkozásnak. "Azt mondják, tiszteletben kell tartanunk a referendum eredményét. Így van. De a demokrácia nem ért véget 2016. június 23-án" - utalt a népszavazás napjára. A referendum nem lesz kifogás, ha az országot letaszítják a sziklafal pereméről - fűzte hozzá a "cliff edge" Brexit veszélyeire utalva.

Szerző
Témák
átmenet Brexit