Lebukott a „házibank”

Évek óta nemcsak sejtjük, hanem tudjuk is: az Orbán-kormány hazudik amikor a GDP-arányos államadósságunk mértékéről kell számot adnia Brüsszelnek. Kihasználják azt, hogy mindössze egyetlen napon, december 31-én kell csökkenést kimutatniuk a megelőző esztendő utolsó napjához képest. Trükkök tucatjait vetették be: a Fideszhez hűséges hazai gyökerű multik vezetőivel néhány év végi, év eleji napra államkötvényeket vásároltattak fel, kölcsönnek álcázva az ügyeletet. Az sem ment ritkaságszámba, hogy november körül felfüggesztették az államkötvény-kibocsátást, átütemezték az év végi állami kifizetéseket a következő esztendőre, és a trükkök sora még folytatható. Az kétségtelen tény, hogy az utolsó két esztendőben nem éltek ezzel az önbecsapó, kétes módszerrel, de a lehetőség mégis adott volt.

Most kiderült, hogy a "kreatív könyvelés" valószínű hiábavaló lehet. Feleslegesen dolgozhattak éjszakákon át a pénzügyi kormányzat tisztviselői az év végi hajrában az európai statisztikai hivatal átverésén, ez bizony pirruszi győzelemnek bizonyulhat, az uniós szakbizottság ugyanis most rákoppintott a magyar kormány körmére. Az Orbán-kormány éppen a brüsszeli elszámolási rend bonyolultságát kihasználva halászott évek hosszú során át a zavarosban. Az olvasót megkíméljük a szakmai részletek taglalásától, a dolog lényege, hogy a kormány működtet egy olyan, 100 százalékos tulajdonában lévő pénzintézetet, az Eximbankot, amelynek célja, hogy "gazdaságpolitikai ösztönző eszközként támogassa a hazai exportáló vállalkozásokat, segítve a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar exportkapacitások bővülését." Még a sorok között rafinált módon olvasni tudók sem lelnek fel azonban utalást arra, hogy az Exim a miniszterelnök legszűkebb érdekköre házipénztárának volna tekinthető. Ha Andy Vajna TV2-t vesz, Mészáros Lőrinccel szállodát vásároltatnak fel, vagy Garancsi István a Kopaszi-gát mellé álmodik meg felhőkarcolót, akkor miért is fordulna a kereskedelmi bankokhoz? Az Exim ennél olcsóbb, az elkerülhetetlen veszteségeket (exporttevékenységnél ez nem ritka!) pedig az állami költségvetés megtéríti. Brüsszel most rájött: ez burkoltan megnöveli az államháztartás hiányát.

Csaknem 600 milliárd forint elszámolása a tét, ennyivel magasabb lehet az Orbánék által bevallottnál a félre könyvelt államadósság. A kormány azonban konok, s akár az Európai Bíróságig is hajlandó elmenni (állítólagos) igaza védelmében.

Látszólag statisztikusok vitájáról van szó. Brüsszel - korántsem az ellene folyó céltalan kampány ellenlépéseként - megelégelte azt, hogy a magyar Exim részben az államilag ösztönzött korrupció eszközévé vált, ahol költségvetési pénzeket osztogatnak baráti célokra. A külkereskedelmi cégek ösztönzésének farvizén a "kisvállalkozásoknak" álcázott hazai TOP 100-as gazdagokat támogatják. Az adófizetők pénzéből, a statisztika tisztaságát, az államadósság mértékét is veszélyeztetve. A maastricht-i kritériumok elvárásáról nem is beszélve.

2017.08.14 08:12

Felhőben

Közeledik az önkormányzati választás, az állam is szelídebb arcát próbálja mutatni a települési hivatalokkal szemben. Már azt üzente lapunkon keresztül a Kincstár, hogy nem is kap büntetést minden önkormányzat, amelyik nem tudta feltölteni határidőre a zárszámadását a híres-hírhedt ASP rendszerbe, pedig eddig nem volt kegyelem a mulasztóknak. 
Csendben lapozhatnánk is, ha az engedmény nem a folyamatos hibákat akarná elfedni, és a hangos tiltakozásoknak elejét venni. Mert ez a felhő alapú központi adatbázis, amihez idén januártól minden magyar településnek csatlakozni kellett, talán még soha, egyetlen napig sem működött zökkenőmentesen az egész országban: azok a közszolgák, akiknek 2008 óta egy fillér béremelést nem adott a mi adóforintjainkból a kormány, csakis éjszaka és hétvégén tudják normális sebességgel feltölteni az elvárt anyagokat.
Szakszervezeti nyomásra szerencsére azt megengedi az állam, hogy saját iparűzési adóbevételeikből a helyhatóságok valamennyit emeljenek a hivatali dolgozók fizetésén, de ki tudja meddig. Az ASP rálát minden fillér befizetésre és kiadásra, már nincs a települések életének olyan szelete, ahol nem azt mondja a kormány: fizesd saját zsebből, ha tudod. Megnézem a könyvelésed, és azt látom, a költségvetésed 13. során még lehetne kicsit faragni. Oldd meg valahogy, és mindjárt kisebb kiegészítést kell adnom a központi keretből. Senki nem tudja, mikor jön el a pillanat, amikor egy tollvonással harmadolja, megfelezi az állami pénzből fizetett hivatalnoki létszámot a belügyi tárca, s ha nem tetszik, le lehet húzni a rolót. 
Minden polgármester agyában kitörölhetetlen nyomot hagyott a 2016 februári, „Hatékony helyi közigazgatás” címet viselő, szerző nélküli háttértanulmány, amely a kétezer fő alatti kistelepülések hivatalait egyszerűen meg akarta szüntetni. Az ASP rendszer körüli mostani botrány és minden késlekedés alapot is szolgáltathat a döntéshozóknak a lépéshez. S akkor megnyugodva hátradőlhet a Főfőfő Hivatalnok: a csórók nem mehetnek majd panaszra sehová.
2019.03.22 09:00
Frissítve: 2019.03.22 09:23

Hűlt testvériség

Nincs kényelmesebb megoldás, mint közhellyel kezdeni egy írást – a start ugyan lapos, cserébe viszont nem terheli sem az olvasó asszociációs képességeit, sem a szerző szürkeállományát. Csábító lenne azzal nyitni – lengyel témáról lévén szó – miszerint: „Lengyel, magyar, két testvér, együtt iszik, együtt harcol”. (Eredetiben: Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.) Mondom, csábító lenne, de nem lehet. A közhely kimúlt. Legfeljebb protokoll-eseményeken recitálják, vagy vodka-túlnyomás esetén – elismerésképp, ha egy magyar lengyelül szólal meg, a nyelven, amelyben több mint 60 százalék a rendhagyó formulák aránya.
A korábban rongyosra citált mondás sírját Putyin (orosz elnök) ásta meg, és Orbán (magyar miniszterelnök) temette el. A pacalleveses ember a Novy Sviaton, a tar taxis úton a reptér felé, és a galambősz teremőr-néni a zsidó múzeumban elszánt arccal magyarázza, hogy az oroszokkal nem, nem, soha. Mert azok még a második világháború poklában is a legrosszabbak voltak. A felhúzott szemöldökre, illetve az „És a németek?” közbevetésre csak legyintés a válasz, meg a megfoghatatlan mondás, hogy „azok legalább úriemberek voltak”.
A megjegyzésre, hogy azért az orosz-ellenességet felülírja a két jobboldali rezsim közös érdeke, egyaránt kerekedik a pacalos és a taxis szeme (előbbi a lengyel kormánypárt, a PIS szavazója, az utóbbi a „polák Jobbik”, a KORWIN szimpatiánsa). „Jobb-ol-da-li?” – tagolja a személyfuvarozó kisiparos. „Posztkommunista! Állampárti!” – vágja oda dühösen.
„Akkor miért szekundált Orbán Viktornak március 15-én Budapesten a lengyel kormányfő?”. „Az politika, nem barátság” – mosolyognak. És kétségtelen: esti hírműsoraikban a lengyel tévék szót sem vesztegettek arra, hogy Mateusz Morawiecki Orbánnal parolázott a magyarok nemzeti ünnepén.
2019.03.22 09:00
Frissítve: 2019.03.22 09:24