Egymillió igazoltatás országa

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:05
Bántalmazó rendőrök sokszor dolgozhatnak tovább. FOTÓ: Népszava
Nincs könnyű helyzetben az, aki rendőri túlkapás vélt vagy valós áldozataként keresi az igazságot: a Helsinki Bizottság szerint csak az ügyek töredéke jut el a bíróságig.

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt napokban, hogy tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy férfi Budapesten, amikor rendőrök igazoltatták. Egy szemtanú szerint a férfi lábát kirúgták, elesett, beverte a fejét, és elveszítette eszméletét. A rendőrség szerint viszont a férfi agresszíven viselkedett, megbilincselték, majd ezután rosszul lett, és életét már nem tudták megmenteni. Idő közben kiderül, hogy a férfi szívinfarktusban vesztette életét, ám a körülmények máig tisztázatlanok. A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte: az ügyeletes katonai ügyész a helyszínen tájékozódott, ám bűncselekményre, rendőri túlkapásra utaló jelet vagy körülményt nem tapasztalt. Az ügyben közigazgatási eljárás folyik, nyomozást nem rendeltek el.

Az eset újra rávilágított arra: nincs könnyű helyzetben ma Magyarországon az, aki vélt vagy valós rendőri túlkapás miatt keresi az igazát. Mint azt Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője lapunknak a rendőrségi statisztikákat idézve elmondta, 2012-ben mintegy 1,9 millió úgynevezett igazoltató lapot töltöttek ki a járőrök, vagyis gyakorlatilag ennyi ellenőrzés történt. Tavalyra már egymillióra esett vissza az igazoltatások száma, de ez még mindig nagyobb, mint az európai átlag.

A Helsinki Bizottság egy korábbi, három évtizedet átölelő kutatása alapján évente 800-1200 esetben merül fel, hogy bántalmazás történhetett a hivatalos eljárás során. (Az ügyben megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is, ahol későbbre ígértek adatokat az igazoltatások miatti panaszokról, feljelentésekről és azok utóéletéről, következményeiről.) Ezekben az ügyekben ráadásul nagy lehet a látencia, sokan nem mernek feljelentést tenni, mert félnek a retorzióktól, s attól tartanak, hogy úgy sincs esélyük a rendőrökkel szemben. Ez utóbbi félelem egyébként a vonatkozó statisztikák alapján nem is tűnik teljesen alaptalannak – vélekedett Vig Dávid.

A szakértő azt emelte ki, hogy ha a rendőr jelenti bántalmazását, akkor 100 esetből 69 jut vádemelésig. Ha viszont rendőrt jelentenek fel bántalmazásért, akkor az ügyek 16 százalékát egyből elutasítják, 75 százalékánál pedig megszüntetik a nyomozást, és végül 100 esetből csak 4 jut el a vádemelésig. És még ez utóbbiak esetében is vannak feltűnő aránytalanságok. Mint azt Vig Dávid felidézte, a hazai ügyészség váderedményességi mutatója összességében 95-97 százalékos. Ez azt jelenti, hogy azokban az ügyekben, amelyekben vádat emelnek, az esetek túlnyomó részében sikerrel is járnak, vagyis elítélik a vádlottat. Mások azonban az adatok akkor, ha nem az összes ügyet nézzük, hanem kiemeljük a hivatalos eljárás során történt bántalmazásokat. Itt ugyanis már feltűnően alacsonyabb a váderedményességi mutató: az eseteknek csupán a 67 százalékban jár sikerrel az ügyészség.

De sokszor a túlkapást elkövető rendőrök elítélése sem jelenti az ügy megnyugtató lezárását. Vig Dávid szerint ugyanis a belügyminiszter bizonyos esetekben engedélyezheti a továbbfoglalkoztatását azoknak a rendőröknek, akiket elítéltek hivatali eljárás során elkövetett bántalmazás miatt. Ha az illetőt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és mentesítik az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól – közérthetőbben: nem lesz priusza –, akkor a szaktárca vezetője engedélyezheti, hogy tovább dolgozzon. Ezzel pedig nem egyszer élt is Pintér Sándor belügyminiszter: 2015-ben 12 rendőr kapott felfüggesztett büntetést bántalmazás hivatali eljárás miatt, s közülük 9-en engedélyt kaptak munkájuk folytatására. A Helsinki Bizottság szakértője szerint ez jogszerű, ám az üzenete semmiképpen nem jó, mert nem közvetíti azt, hogy a bántalmazás semmiképpen sem elfogadható a testületben.

Kevés a rendőrautó-kamera
Szakértők szerint rendkívül hasznos lenne, ha – miként például az Egyesült Államokban – minden rendőrautóban lenne olyan kamera, amely rögzíti azt intézkedést. Ez nem csak az állampolgárok számára lenne fontos az esetleges bántalmazások megelőzése, szükség esetén bizonyítása miatt: a felvételek alapján a rendőrök is könnyebben, hatékonyabban védekezhetnének az alaptalan feljelentések, vádak ellen. A Helsinki Bizottság információ szerint Magyarországon 6221 rendőrautó közül egyelőre csak 1410-ben van megfelelő kamera.

Szerző

Cigány lecsót kóstolt Botka Cserdiben

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:04
Bogdán László polgármester Botka Lászlót és Ujhelyi Istvánt is fogadta. FORRÁS: UJHELYI ISTVÁN FACEBOOK

"Az a célom, hogy ebben az országban mindenki otthon érezze magát" - mondta Botka László szombaton Cserdiben. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jó, követendő és támogatandó példaként kereste fel a kreatív ötletekről és innovatív megoldásairól közismertté vált baranyai falut, amelynek polgármesterével, Bogdán Lászlóval is tárgyalt.

A lényegében teljesen roma lakosú Cserdi nemcsak a Botka szerint létező társadalmi problémák és kihívások megoldásában példamutató, hanem arra is rávilágít, hogy "a kisebbség problémái nemcsak a kisebbség problémái, hanem a többségé". Az Orbán-kormány közpénzből és uniós forrásból sok milliárd forintot nem a cigányság felzárkóztatására fordított, hanem odaadott a Fidesszel paktumot kötő csalóknak - emlékeztetett Botka, majd ígéretet tett: "Cserdiben kiderült, hogy lehet sikeres helyi modellt kialakítani, mi ehhez a kormányváltás után kormányzati támogatást fogunk nyújtani". Botka szerint ugyanis a Cserdi-modell lehet az, amely "biztosítja, hogy sok százezer cigány honfitársunk emberhez méltó életet élhessen, s emberséges, összetartó, európai társadalom legyünk".

Bogdán László megköszönte a méltató szavakat, s emlékeztetett: nemcsak nekik, Cserdinek, hanem az egész országnak fontos üzenet mindaz, ami náluk történt és történik. A polgármester szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltjének is azt kell magával vinnie a Cserdiben tett látogatásáról, hogy "a cigányság nem biznisz, a cigányság nem eladó, a cigányok nem hülyék". Botka László arra kérte polgármestertársát, hogy dolgozzanak együtt egy élhető Magyarországért.

A látogatásra elkísérte Botkát az MSZP alelnöke, Ujhelyi István is. Az uniós képviselő Facebook-posztjában nemcsak méltatta Cserdit, de azt is írta: "A baráti beszélgetés és az ország jövőjét megvitató szakmai eszmecsere mellett jutott idő egy tányér igazi, hamisítatlan cigány-lecsóra is".

Szerző

Mégis bukhat a BKK-vezér

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:00
Tarlós István ugyan megvédte, de kormánypárti nyomásra most mégis menesztheti Dabóczi Kálmán BKK-vezért. FOTÓ: Molnár Ádám
Dabóczi Kálmán pozíciója tarthatatlanná vált kormányzati körökben - értesült a Népszava. A BKK meghekkelt online rendszerével kapcsolatos nyomozás egy BKK-s szakértő magáncégére is kiterjedhet.

Már eldőlt a sorsa a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának. A kormányoldalhoz közel álló forrásaink szerint Dabóczi Kálmán távozni kényszerül a tömegközlekedési vállalat éléről. Bár a BKK felett nem a kormány, hanem tulajdonosa, a főváros rendelkezik, úgy tudjuk, a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Forrásaink szerint már csak az időzítés kérdéses, hogy mikor kaphat új megbízást a cégvezető, akinek, s még inkább a BKK-nak a sorozatos botrányai nyilvánvalóan kínosan érintik a Fideszt.

Úgy tudjuk, a BKK elbukott online értékesítési projektje a Fővárosi Közgyűlés augusztusi ülésén is napirendre kerülhet, így a következményeket már akkor bejelenthetik. Dabóczi leváltásával kapcsolatban megkérdeztük a BKK-t és Tarlós István főpolgármester hivatalát is, de egyik sem reagált kérdéseinkre. Tarlós ugyanis a botrány kirobbanása után még kiállt Dabóczi mellett: állította, nem kívánja leváltani. Városházi forrásaink ugyanakkor emlékeztettek arra, Dabóczi már a botrány előtt sem volt makulátlan a főpolgármester szemében. Egy figyelmeztetéssel felérő fekete pontot ugyanis már kapott Tarlóstól két évvel ezelőtt, amikor a Blikk megírta, hogy a BKK vezetése wellness-szálló szolgáltatásait vette igénybe. A Börzsönyben működő Szent Orbán wellnesshotelben tartottak ugyanis kétnapos csapatépítést.

Kíváncsiak voltunk arra is, hol tart a botrány miatt a főpolgármester által elrendelt átfogó vizsgálat, befejeződött-e már, mi lett az eredménye, ám idevágó kérdéseinkre szintén nem kaptunk választ. A BKK csupán annyit közölt, a vizsgálat lezárultáig nem adhat tájékoztatást. Rendőrségi forrásaink ugyanakkor arról számoltak be, a BKK-rendszerébe hatoló fiatalemberrel szembeni nyomozás egyre vékonyabb jégen fut. A nyomozás során ugyanis az látszik igazolódni, a rendszer annyira gyenge volt, hogy a hekker mindenféle nehézség nélkül írta át a felhasználói felületen 50 forintra a 9 ezer forintos bérlet árát. A Magyar Idők BKK-s dokumentumokra hivatkozva azt írta, több száz hibát jelzett a BKK a rendszert szállító T-Systemsnek az indulás előtt egy hónappal. Forrásaink ezt azzal egészítették ki, hogy ezek a hibák a rendszer felhasználói szemléletű tesztjén jelentkeztek, amely azonban a belső felületek működésére nem terjedt ki.

Összeférhetetlenség a fejlesztésben?

Információink szerint a rendőrségi nyomozás érintheti a QuickFish Kft. szerepét is. Ez a társaság Berger András tulajdonában van, aki szakértői pozíciót tölt be a BKK-nál, hozzá tartozott például a FUTÁR utastájékoztatási rendszer projektje. Úgy tudjuk, a nyomozás tisztázhatja, volt-e, és ha igen, milyen kapcsolat volt a Quick Fish Kft. és a T-Systems között az online rendszer fejlesztése során. Kérdés ugyanis, előfordulhatott-e, hogy a QuickFish a T-Systems megbízásából dolgozott, vagy más módon közreműködött a projektben. Arról, hogy Berger - aki korábban Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes kabinetjében is helyet kapott - BKK-s állása és magánvállalkozása összeférhetetlen-e, megkérdeztük a főpolgármestert és a BKK-t is, de többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.

A QuickFish profiljához egyébként illeszkednek a közösségi közlekedésben alkalmazott informatikai fejlesztések. Kecskeméten tavaly kaptak megbízást 32 darab hibrid autóbusz utastájékoztatási rendszeréhez fedélzeti egységek beszerzésére. Itt 2015-ben a T-Systems szállította az utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert. A T-Systems a BKK sokat foglalkoztatott partnere, a BUBI közbringa hálózat informatikai hátterét, a Berger által gondozott FUTÁR-projekt működtetését, és a jegykiadó automaták szállítását is rá bízták. E szerződéseik értéke elérte a nettó 12 milliárd forintot.

Szerző