Előfizetés

Sztrájkveszély a Tescónál - A cég nem mozdul

A bértárgyalások folytatására szólítja fel a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a Tescót, mert a vállalat eddig még nem reagált a Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) követeléseire, amelyeket az érdekképviseletek a július 8-án Budapesten a Fogarasi úti Tesco áruház előtt közösen szervezett demonstráción adtak át a munkáltató képviselőinek - közölte a KASZ hétfőn.

A szakszervezet emlékeztet: a júliusi demonstráción arra kérték a munkáltatót, hogy reagáljon a követelésekre, illetve jelöljön ki egy időpontot az egyeztetésre, legkésőbb augusztus elején.

Közleményük szerint eddig sem reagálás, sem egyeztetés nem volt, és időpont sincs, ezért a KASZ kilátásba helyezte, hogy ha egy héten belül nem indul meg az érdemi egyeztetés, akkor sztrájkbizottságot állít fel, amely majd megfogalmazza munkakörönként, százalékos arányban a kért béremelést, illetve, hogy a szakszervezet milyen lépéseket vár el a létszámhiány enyhítésére.

Felidézték, hogy a Tescóval folytatott idei bértárgyalások sikertelensége miatt tartott demonstráción a két szakszervezet arra szólította fel a Tescót, hogy tartsa be a korábbi ígéretét, amely szerint a vállalat a három legjobban fizető munkáltató közé szeretne tartozni a szektorban, valamint, hogy bérben is különböztessék meg a különböző felelősségi és nehézségi szinten dolgozó munkavállalókat. Kérték, hogy a cég vessen véget az alkalmi bérrendezéseknek és térjen vissza a rendes éves bértárgyalásokhoz és béremelésekhez. Ezen felül követelték még, hogy a társaság olyan munkavállalói létszámmal dolgozzon, amely csökkenti a dolgozókra háruló terhelést, valamint, hogy becsülje meg azokat a munkavállalókat, akik már régóta dolgoznak a vállalat eredményességének érdekében.

A Tescónál működő másik szakszervezet, a KDFSZ már a múlt héten szerdán sztrájkbizottságot alapított és követeléseiket pénteken eljutatták a Tescónak - erősítette meg Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.

Nem tettek le Koszovó felosztásáról

Publikálás dátuma
2017.08.14. 16:37

Ivica Dacic szerb külügyminiszter újra Koszovó felosztását javasolta a szerbek és az albánok között egy hétfőn megjelent cikkben, amelyet a Vecernje Novosti című belgrádi napilapban közölt.

Kiemelte, a koszovói kérdés és Koszovó helyzetének tartós megoldására van szükség, és szerinte az albán és a szerb fél kiegyezésére lenne szükség, "amelyben mindenki nyer és veszít is valamit". Mint mondta: Koszovó felosztása az egyetlen reális és megvalósítható megoldási lehetőség, és ez áll a szerbek és az albánok érdekében is.

"Koszovóról manapság két elképzelés létezik. Az egyik szerint a teljes Koszovó szerb terület, a másik szerint pedig már elveszett, és el kell ismerni a függetlenségét" - fogalmazott Ivica Dacic, aki szerint mindkét elképzelésnek negatív következményei vannak a szerb népre nézve. Mint mondta: az első elképzelést csak háborúval lehetne megvalósítani, a másik szerint pedig a szerbek eleve vesztettek.

A szerb diplomácia vezetője szerint a területfelosztás esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.

A szerb külügyminiszter július végén a Blic című szerb napilapban fogalmazta meg a Koszovó felosztásáról szóló elképzelését. Ivica Dacic ezzel reagált Aleksandar Vucic államfő Koszovó helyzetéről szóló nemzeti konzultációs kezdeményezésére.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli, többségében albánok lakta tartományának tekinti a területet. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják Koszovót, és a közvélemény-kutatások szerint identitásuk egy része veszne el azzal, ha le kellene mondani a területről. A felmérések azonban azt is megmutatták, hogy a szerbek többségét valójában csak az eszmék kötik Koszovóhoz, a legtöbben ugyanis soha nem jártak ott.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén.

Kapcsolódó
Felosztanák KoszovótSzerbia lemondhat Koszovóról

Nem tettek le Koszovó felosztásáról

Publikálás dátuma
2017.08.14. 16:37

Ivica Dacic szerb külügyminiszter újra Koszovó felosztását javasolta a szerbek és az albánok között egy hétfőn megjelent cikkben, amelyet a Vecernje Novosti című belgrádi napilapban közölt.

Kiemelte, a koszovói kérdés és Koszovó helyzetének tartós megoldására van szükség, és szerinte az albán és a szerb fél kiegyezésére lenne szükség, "amelyben mindenki nyer és veszít is valamit". Mint mondta: Koszovó felosztása az egyetlen reális és megvalósítható megoldási lehetőség, és ez áll a szerbek és az albánok érdekében is.

"Koszovóról manapság két elképzelés létezik. Az egyik szerint a teljes Koszovó szerb terület, a másik szerint pedig már elveszett, és el kell ismerni a függetlenségét" - fogalmazott Ivica Dacic, aki szerint mindkét elképzelésnek negatív következményei vannak a szerb népre nézve. Mint mondta: az első elképzelést csak háborúval lehetne megvalósítani, a másik szerint pedig a szerbek eleve vesztettek.

A szerb diplomácia vezetője szerint a területfelosztás esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.

A szerb külügyminiszter július végén a Blic című szerb napilapban fogalmazta meg a Koszovó felosztásáról szóló elképzelését. Ivica Dacic ezzel reagált Aleksandar Vucic államfő Koszovó helyzetéről szóló nemzeti konzultációs kezdeményezésére.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli, többségében albánok lakta tartományának tekinti a területet. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják Koszovót, és a közvélemény-kutatások szerint identitásuk egy része veszne el azzal, ha le kellene mondani a területről. A felmérések azonban azt is megmutatták, hogy a szerbek többségét valójában csak az eszmék kötik Koszovóhoz, a legtöbben ugyanis soha nem jártak ott.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén.

Kapcsolódó
Felosztanák KoszovótSzerbia lemondhat Koszovóról