Sztrájkveszély a Tescónál - A cég nem mozdul

A bértárgyalások folytatására szólítja fel a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a Tescót, mert a vállalat eddig még nem reagált a Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) követeléseire, amelyeket az érdekképviseletek a július 8-án Budapesten a Fogarasi úti Tesco áruház előtt közösen szervezett demonstráción adtak át a munkáltató képviselőinek - közölte a KASZ hétfőn.

A szakszervezet emlékeztet: a júliusi demonstráción arra kérték a munkáltatót, hogy reagáljon a követelésekre, illetve jelöljön ki egy időpontot az egyeztetésre, legkésőbb augusztus elején.

Közleményük szerint eddig sem reagálás, sem egyeztetés nem volt, és időpont sincs, ezért a KASZ kilátásba helyezte, hogy ha egy héten belül nem indul meg az érdemi egyeztetés, akkor sztrájkbizottságot állít fel, amely majd megfogalmazza munkakörönként, százalékos arányban a kért béremelést, illetve, hogy a szakszervezet milyen lépéseket vár el a létszámhiány enyhítésére.

Felidézték, hogy a Tescóval folytatott idei bértárgyalások sikertelensége miatt tartott demonstráción a két szakszervezet arra szólította fel a Tescót, hogy tartsa be a korábbi ígéretét, amely szerint a vállalat a három legjobban fizető munkáltató közé szeretne tartozni a szektorban, valamint, hogy bérben is különböztessék meg a különböző felelősségi és nehézségi szinten dolgozó munkavállalókat. Kérték, hogy a cég vessen véget az alkalmi bérrendezéseknek és térjen vissza a rendes éves bértárgyalásokhoz és béremelésekhez. Ezen felül követelték még, hogy a társaság olyan munkavállalói létszámmal dolgozzon, amely csökkenti a dolgozókra háruló terhelést, valamint, hogy becsülje meg azokat a munkavállalókat, akik már régóta dolgoznak a vállalat eredményességének érdekében.

A Tescónál működő másik szakszervezet, a KDFSZ már a múlt héten szerdán sztrájkbizottságot alapított és követeléseiket pénteken eljutatták a Tescónak - erősítette meg Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.

Szerző

Nem tettek le Koszovó felosztásáról

Publikálás dátuma
2017.08.14. 16:37

Ivica Dacic szerb külügyminiszter újra Koszovó felosztását javasolta a szerbek és az albánok között egy hétfőn megjelent cikkben, amelyet a Vecernje Novosti című belgrádi napilapban közölt.

Kiemelte, a koszovói kérdés és Koszovó helyzetének tartós megoldására van szükség, és szerinte az albán és a szerb fél kiegyezésére lenne szükség, "amelyben mindenki nyer és veszít is valamit". Mint mondta: Koszovó felosztása az egyetlen reális és megvalósítható megoldási lehetőség, és ez áll a szerbek és az albánok érdekében is.

"Koszovóról manapság két elképzelés létezik. Az egyik szerint a teljes Koszovó szerb terület, a másik szerint pedig már elveszett, és el kell ismerni a függetlenségét" - fogalmazott Ivica Dacic, aki szerint mindkét elképzelésnek negatív következményei vannak a szerb népre nézve. Mint mondta: az első elképzelést csak háborúval lehetne megvalósítani, a másik szerint pedig a szerbek eleve vesztettek.

A szerb diplomácia vezetője szerint a területfelosztás esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.

A szerb külügyminiszter július végén a Blic című szerb napilapban fogalmazta meg a Koszovó felosztásáról szóló elképzelését. Ivica Dacic ezzel reagált Aleksandar Vucic államfő Koszovó helyzetéről szóló nemzeti konzultációs kezdeményezésére.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli, többségében albánok lakta tartományának tekinti a területet. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják Koszovót, és a közvélemény-kutatások szerint identitásuk egy része veszne el azzal, ha le kellene mondani a területről. A felmérések azonban azt is megmutatták, hogy a szerbek többségét valójában csak az eszmék kötik Koszovóhoz, a legtöbben ugyanis soha nem jártak ott.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén.

Szerző

Nem tettek le Koszovó felosztásáról

Publikálás dátuma
2017.08.14. 16:37

Ivica Dacic szerb külügyminiszter újra Koszovó felosztását javasolta a szerbek és az albánok között egy hétfőn megjelent cikkben, amelyet a Vecernje Novosti című belgrádi napilapban közölt.

Kiemelte, a koszovói kérdés és Koszovó helyzetének tartós megoldására van szükség, és szerinte az albán és a szerb fél kiegyezésére lenne szükség, "amelyben mindenki nyer és veszít is valamit". Mint mondta: Koszovó felosztása az egyetlen reális és megvalósítható megoldási lehetőség, és ez áll a szerbek és az albánok érdekében is.

"Koszovóról manapság két elképzelés létezik. Az egyik szerint a teljes Koszovó szerb terület, a másik szerint pedig már elveszett, és el kell ismerni a függetlenségét" - fogalmazott Ivica Dacic, aki szerint mindkét elképzelésnek negatív következményei vannak a szerb népre nézve. Mint mondta: az első elképzelést csak háborúval lehetne megvalósítani, a másik szerint pedig a szerbek eleve vesztettek.

A szerb diplomácia vezetője szerint a területfelosztás esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.

A szerb külügyminiszter július végén a Blic című szerb napilapban fogalmazta meg a Koszovó felosztásáról szóló elképzelését. Ivica Dacic ezzel reagált Aleksandar Vucic államfő Koszovó helyzetéről szóló nemzeti konzultációs kezdeményezésére.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli, többségében albánok lakta tartományának tekinti a területet. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják Koszovót, és a közvélemény-kutatások szerint identitásuk egy része veszne el azzal, ha le kellene mondani a területről. A felmérések azonban azt is megmutatták, hogy a szerbek többségét valójában csak az eszmék kötik Koszovóhoz, a legtöbben ugyanis soha nem jártak ott.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén.

Szerző