A Velencei Bizottság nemzetközi jogi szakértői megerősítették a CEU kezdetek óta képviselt álláspontját - közölte lapunkkal a Közép-európai Egyetem (CEU). Mivel New York állam és a magyar kormány között folynak a tárgyalások, a CEU bízik abban, hogy a résztvevő felek figyelembe veszik a Velencei Bizottság véleményét. Amíg azonban a tárgyalások New York állam és a magyar kormány között folyamatban vannak, az egyetem nem kíván nyilatkozni - hárították el kérdéseinket.
Hasonlóképp a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is csupán a sablonválasszal szolgált. "A Velencei Bizottság - jogi természetű - véleménye alapján törvénymódosításra nincs szükség, hisz a jelentés egyértelmű a tekintetben, hogy a magyar felsőoktatási törvény megfelel az európai gyakorlatnak és pontosan megállapítja az oktatás nemzeti hatáskörét is. Lényeges hangsúlyozni, hogy augusztus 11-én csupán az előzetes vélemény jelent meg, amely a Velencei Bizottság 2017. október 6-9. között esedékes plenáris ülésén kerülhet hivatalosan elfogadásra" - közölték a Népszavával. Noha a KKM - ezúttal - finomabban fogalmazott, s nem vette át a Velencei Bizottságot ostorozó, annak alkotmányjogász tagjait Soros György által pénzelteknek nevező kormányzati retorikát, egyelőre nagy kérdés, mi lesz az intézmény sorsa, hiszen ha a kabinet nem köt megállapodást, méghozzá a CEU továbbműködését biztosító kontraktust New York állammal, s a törvény módosítására, illetve felfüggesztésére sem hajlandó, az is kérdéses, egyáltalán megkezdheti-e a CEU a következő tanévet.
Az Orbán-kormány szemmel láthatóan az időhúzásra játszik ebben, valamint civil-ügyben is. Magyarország ugyanis megküldte a válaszleveleket az Európai Bizottságnak (EB) a civil törvény és a lex CEU kapcsán folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárások kapcsán, ám semmiféle kompromisszumkészséget nem mutattak. A kormány most is csak azt igyekezett kifejteni, hogy "a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak" - derült ki az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának szavaiból.
Völner Pál elmondta: "arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik", de Soros sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is "visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek". Völner szerint "elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között".
A kormányzati álláspontról persze már a tájékoztató előtt, a kormánylapban is olvashattunk. A Magyar Időknek ugyanis Völner már felhánytorgatta a hét végén, hogy az EB csak egy hónapot adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljanak a két kötelezettségszegési eljárásra. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. A helyzet pikantériája, hogy a CEU-, illetve a civiltörvényt is úgy verte végig gyorsított eljárásban a Fidesz a parlamenten, hogy egyetlen érintettel sem egyeztettek. Sőt, annak idején a Palkovics László államtitkár maga fogalmazott úgy: okosabb lett volna előre egyeztetni a CEU-val, de erre sajnos nem volt idő.
Komikus az is, hogy míg Völner, valamint a kabinet - így a KKM válasza lapunknak - állítja: a Velencei Bizottság teljesen legitimnek minősítette a kormány lépéseit, valójában az Európa Tanács alkotmányjogi testülete azt mondta ki, a hogy a civiltörvény tervezete elvileg ugyan legitim célokat szolgál, de rossz, aránytalan eszközökkel, a lex CEU-t pedig több ponton teljesen elfogadhatatlannak, sőt, a Magyarországon már működő külföldi egyetemek esetében alkalmazhatatlannak tartotta. A kabinet azonban mindezeket figyelmen kívül hagyta, elutasítása így egyúttal azt is jelenti: az Európai Unió Bíróságára kerül a két akta.