Elbukott az adósságharc

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:22

A magyar kormány kitart majd a saját államadósság-számai mellett, míg az Eurostat a korrigáltakat fogja közölni. Az Orbán-kabinet sokat veszíthet a hitelességéből.

Az elmúlt napokban vált világossá, hogy az Eurostat, az Európai Statisztikai Hivatal intelme ellenére a magyar kormány az elmúlt években hamisan számolta el a GDP arányos államadósságot. Mindezt azért teszik - a jelen idő korántsem véletlen -, mert ezzel is leplezni kívánják azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbankot a miniszterelnök által kedvezményezett, legszűkebb üzleti kör egyik házipénztáraként működtetik. (A többi, hasonló szerepet betöltő bank, mint például az MKB már nincs állami tulajdonban, a Budapest Bank pedig azért maradt ki, mert a valódi kis- és közepes vállalkozókat finanszírozza.)

Afelől nincs kétség, hogy ha az Eximbankot államháztartás alá sorolnák, az jelentősen megemelné az államadósságot. Az uniós szabályok szerint csak az esztendő utolsó napján fennálló adósságállomány a mértékadó. Tavaly december 31-én a kormány, a KSH számait felhasználva, 74,05 százalékos GDP arányos államadósságról adott számot, szemben az Eurostattal, amely 76,33 százalékkal számolt. A mintegy két százalékpontos különbség oka abban rejlik, hogy az alacsonyabb szám nem veszi figyelembe az Eximbank által kihelyezett hitelállományt, míg a magasabb igen. Látszólag csak statisztikusok véleménykülönbségét tükrözi a két szám, valójában többről van szó. "Nem szerencsés, ha magasabb lesz az államadósság ráta, amit főleg a nemzetközi hitelminősítők figyelnek, amelyek pozitív tényezőként szokták értékelni, hogy a magyar gazdaság jól áll, van fogyasztás, alacsony az infláció, csökken a külföldiek szerepe az államadósságban, ugyanakkor negatívumként mindig előkerül, a régióban még mindig magas a magyar államadósság ráta" - értékelte a kialakult helyzetet Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője az állami televízióban emlékeztetett arra, hogy más országok ellen is zajlott már ilyen vizsgálat, ott is hasonló eredmények születtek. Példaként említette, hogy egy balti országban, ahol csupán 10-12 százalék között van az adósság ráta, ott „nem történik semmi”, ha az államháztartásba konszolidált kör hasonlóképp megváltozik. Nálunk a magas adósságráta miatt ez érzékeny terület.

Az államadósság elleni harcot oly fontosnak tekintette Orbán Viktor kormányfő, hogy még Alaptörvénybe is belefoglaltatta, vagyis az államadósság-mutató folyamatos javítását alkotmányos kötelezettségé tették. Egészen addig, amíg a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá nem csökken. Az utolsó, még nem manipulált adat a 2009-es volt, amikor 78,60 százalékot ért el - az Eximbankkal együtt - a GDP arányos államadósság mértéke, a tavaly év végi, hasonló módon számított értékig alig több, mint 2 százalékpontos csökkentést sikerült elérni - mondta a Népszava érdeklődésére Bodnár Zoltán. Az MNB korábbi alelnöke szerint ez fényesen igazolja, hogy az államadósság elleni harc elbukott! Ugyanakkor azt kár lenne elhallgatni - fűzte hozzá, hogy korábban is voltak statisztikai viták, például 2005-ben a Gripen-vadászgépek megvásárlásánál vagy egyes autópálya-építések elszámolásánál csatlakozásunk előtt 2003-ban, de minden esetben az akkori kormányok képesek voltak a korrekcióra. Az Orbán-kormány azonban nem mutat ilyesmire hajlandóságot. Ne feledjük el azt sem - emlékeztetett a szakember, hogy korábban a magán-nyugdíjpénztárakhoz áramló befizetések is a költségvetést gyarapítják, ami önmagában 1,5 százalékkal mérsékli az államadósságot.

Egyértelmű, hogy az Orbán-kormány továbbra is az Eximbank nélküli számokat fogja magáévá tenni, az Eurostat, pedig a korrigáltakat, így egyfajta kettős könyvelés jön létre. Ez sokat árthat majd Magyarország hitelességének, hiszen a befektetők és a hitelminősítők egyértelműen az uniós számokat fogadják majd el - mondta Bodnár Zoltán. Akadt már arra példa, hogy egyes országok hasonló vitákba keveredtek az Eurostattal, s perre mentek, esélytelenül. Magyarország kilátásai sem sokkal jobbak.

Szerző

Kudarc a science tárgy

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:03

Nyakunkon az új tanév, a szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei.

Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt (Palkovics László oktatási államtitkár szóhasználatával a "science", vagyis tudomány tantárgyat), amit az elmúlt egy év tapasztalatai alapján kudarcként lehet értékelni szakgimnáziumi forrásaink szerint. A lapunknak nyilatkozó - "biztonsági okokból" nevük elhallgatását kérő - oktatók úgy látják: a science tárgy minden, csak nem integrált, a vonatkozó pedagógiai segédanyagok híján az elméletileg összevont óra keretében ugyanúgy biológia, kémia, stb. témákat oktatnak, amik a gyakorlatban nincsenek érdemben összekapcsolva. Ezzel viszont nem éri el célját és elveszti értelmét az alapvetően jónak mondható kezdeményezés.

Nem valószínű, hogy idén szeptembertől változna a helyzet: forrásaink szerint az iskolákban lényegében az eddigi séma alapján kezdték összeállítani a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tanterveket, mivel továbbra sem kaptak iránymutatást az oktatásirányítástól. Noha az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) idén januárban publikált felmérésében is rámutatott az új tárgy oktatási anomáliáira (pl. az intézmények kétharmadában 2-4 tanár tart órát a tantárgy keretein belül), s a begyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve tantárgyi segédlet kidolgozásába kezdtek, a megoldás még várat magára.

Megkeresésünkre az OFI közölte: jelenleg is zajlik a tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai rendszerfejlesztés, melynek keretében tizenkét tananyagleírás és a hozzájuk kapcsolódó részletes foglalkozástervek, valamint tíz digitális tananyag készül. A fejlesztés szempontjairól sajnos nem árultak el részleteket, ahogy azt sem tudni, mikorra várható a szakmai anyagok megjelenése. Iskolai forrásaink szerint ugyanakkor biztos, hogy a következő tanévet még a most meghatározott tervek szerint viszik végig. Ha az OFI anyagai időközben meg is jelennek, nem várható, hogy az iskolák év közben jelentős változtatásokat fognak végrehajtani.

Mindezt Tóth József is megerősítette lapunknak. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt tanévben teljesen a pedagógusokra volt bízva, hogyan oldják meg az új tárgy oktatását, de mivel a tanárok szakspecifikusak, nem igazán tudtak átállni a természettudományok integrált oktatására, átfogó felkészítés egyik iskolában sem valósult meg. - A szétforgácsolt munkaterhelések is komoly gondot jelentettek ott, ahol hiány van természettudományos tanárokból. A kollégáktól nem lehet csodát várni, ha jól tudom, a felsőoktatásban ma sincs olyan tanárképzési forma, ami ilyen tárgy oktatására készítené fel a hallgatókat - mutatott rá Tóth József.

Az összevont természettudomány alapgondolata nem ördögtől való, számos országban nagy hagyománya is van, hiszen nemcsak a különböző fizikai, kémiai jelenségeket, hanem az azok mögött meghúzódó összefüggéseket is bemutatja. Nálunk azonban nem nagyon lehet ilyen oktatási hagyományról beszélni, így az azonnali bevezetés (az oktatási államtitkár tavaly májusban beszélt ötletszerűen a science tantárgyról, ami szeptemberben már el is indult) helyett először az alapozásra, a tárgyhoz kapcsolódó tankönyvek kidolgozására, a tanárok felkészítésére lett volna szükség.

- Megint bevezettek valamit, amihez csak a tárgyi feltételeket, vagyis a padot és a táblát biztosították. A koncepció maga befogadhatónak tűnik, de a tanároknak nincsenek igazodási lehetőségeik. Így, ebben a formában nem lehet elérni a kitűzött célokat - fogalmazott az MKSZSZ elnöke.

Szerző

Kudarc a science tárgy

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:03

Nyakunkon az új tanév, a szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei.

Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt (Palkovics László oktatási államtitkár szóhasználatával a "science", vagyis tudomány tantárgyat), amit az elmúlt egy év tapasztalatai alapján kudarcként lehet értékelni szakgimnáziumi forrásaink szerint. A lapunknak nyilatkozó - "biztonsági okokból" nevük elhallgatását kérő - oktatók úgy látják: a science tárgy minden, csak nem integrált, a vonatkozó pedagógiai segédanyagok híján az elméletileg összevont óra keretében ugyanúgy biológia, kémia, stb. témákat oktatnak, amik a gyakorlatban nincsenek érdemben összekapcsolva. Ezzel viszont nem éri el célját és elveszti értelmét az alapvetően jónak mondható kezdeményezés.

Nem valószínű, hogy idén szeptembertől változna a helyzet: forrásaink szerint az iskolákban lényegében az eddigi séma alapján kezdték összeállítani a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tanterveket, mivel továbbra sem kaptak iránymutatást az oktatásirányítástól. Noha az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) idén januárban publikált felmérésében is rámutatott az új tárgy oktatási anomáliáira (pl. az intézmények kétharmadában 2-4 tanár tart órát a tantárgy keretein belül), s a begyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve tantárgyi segédlet kidolgozásába kezdtek, a megoldás még várat magára.

Megkeresésünkre az OFI közölte: jelenleg is zajlik a tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai rendszerfejlesztés, melynek keretében tizenkét tananyagleírás és a hozzájuk kapcsolódó részletes foglalkozástervek, valamint tíz digitális tananyag készül. A fejlesztés szempontjairól sajnos nem árultak el részleteket, ahogy azt sem tudni, mikorra várható a szakmai anyagok megjelenése. Iskolai forrásaink szerint ugyanakkor biztos, hogy a következő tanévet még a most meghatározott tervek szerint viszik végig. Ha az OFI anyagai időközben meg is jelennek, nem várható, hogy az iskolák év közben jelentős változtatásokat fognak végrehajtani.

Mindezt Tóth József is megerősítette lapunknak. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt tanévben teljesen a pedagógusokra volt bízva, hogyan oldják meg az új tárgy oktatását, de mivel a tanárok szakspecifikusak, nem igazán tudtak átállni a természettudományok integrált oktatására, átfogó felkészítés egyik iskolában sem valósult meg. - A szétforgácsolt munkaterhelések is komoly gondot jelentettek ott, ahol hiány van természettudományos tanárokból. A kollégáktól nem lehet csodát várni, ha jól tudom, a felsőoktatásban ma sincs olyan tanárképzési forma, ami ilyen tárgy oktatására készítené fel a hallgatókat - mutatott rá Tóth József.

Az összevont természettudomány alapgondolata nem ördögtől való, számos országban nagy hagyománya is van, hiszen nemcsak a különböző fizikai, kémiai jelenségeket, hanem az azok mögött meghúzódó összefüggéseket is bemutatja. Nálunk azonban nem nagyon lehet ilyen oktatási hagyományról beszélni, így az azonnali bevezetés (az oktatási államtitkár tavaly májusban beszélt ötletszerűen a science tantárgyról, ami szeptemberben már el is indult) helyett először az alapozásra, a tárgyhoz kapcsolódó tankönyvek kidolgozására, a tanárok felkészítésére lett volna szükség.

- Megint bevezettek valamit, amihez csak a tárgyi feltételeket, vagyis a padot és a táblát biztosították. A koncepció maga befogadhatónak tűnik, de a tanároknak nincsenek igazodási lehetőségeik. Így, ebben a formában nem lehet elérni a kitűzött célokat - fogalmazott az MKSZSZ elnöke.

Szerző