Elbukott az adósságharc

Publikálás dátuma
2017.08.15 07:22

A magyar kormány kitart majd a saját államadósság-számai mellett, míg az Eurostat a korrigáltakat fogja közölni. Az Orbán-kabinet sokat veszíthet a hitelességéből.

Az elmúlt napokban vált világossá, hogy az Eurostat, az Európai Statisztikai Hivatal intelme ellenére a magyar kormány az elmúlt években hamisan számolta el a GDP arányos államadósságot. Mindezt azért teszik - a jelen idő korántsem véletlen -, mert ezzel is leplezni kívánják azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbankot a miniszterelnök által kedvezményezett, legszűkebb üzleti kör egyik házipénztáraként működtetik. (A többi, hasonló szerepet betöltő bank, mint például az MKB már nincs állami tulajdonban, a Budapest Bank pedig azért maradt ki, mert a valódi kis- és közepes vállalkozókat finanszírozza.)

Afelől nincs kétség, hogy ha az Eximbankot államháztartás alá sorolnák, az jelentősen megemelné az államadósságot. Az uniós szabályok szerint csak az esztendő utolsó napján fennálló adósságállomány a mértékadó. Tavaly december 31-én a kormány, a KSH számait felhasználva, 74,05 százalékos GDP arányos államadósságról adott számot, szemben az Eurostattal, amely 76,33 százalékkal számolt. A mintegy két százalékpontos különbség oka abban rejlik, hogy az alacsonyabb szám nem veszi figyelembe az Eximbank által kihelyezett hitelállományt, míg a magasabb igen. Látszólag csak statisztikusok véleménykülönbségét tükrözi a két szám, valójában többről van szó. "Nem szerencsés, ha magasabb lesz az államadósság ráta, amit főleg a nemzetközi hitelminősítők figyelnek, amelyek pozitív tényezőként szokták értékelni, hogy a magyar gazdaság jól áll, van fogyasztás, alacsony az infláció, csökken a külföldiek szerepe az államadósságban, ugyanakkor negatívumként mindig előkerül, a régióban még mindig magas a magyar államadósság ráta" - értékelte a kialakult helyzetet Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője az állami televízióban emlékeztetett arra, hogy más országok ellen is zajlott már ilyen vizsgálat, ott is hasonló eredmények születtek. Példaként említette, hogy egy balti országban, ahol csupán 10-12 százalék között van az adósság ráta, ott „nem történik semmi”, ha az államháztartásba konszolidált kör hasonlóképp megváltozik. Nálunk a magas adósságráta miatt ez érzékeny terület.

Az államadósság elleni harcot oly fontosnak tekintette Orbán Viktor kormányfő, hogy még Alaptörvénybe is belefoglaltatta, vagyis az államadósság-mutató folyamatos javítását alkotmányos kötelezettségé tették. Egészen addig, amíg a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá nem csökken. Az utolsó, még nem manipulált adat a 2009-es volt, amikor 78,60 százalékot ért el - az Eximbankkal együtt - a GDP arányos államadósság mértéke, a tavaly év végi, hasonló módon számított értékig alig több, mint 2 százalékpontos csökkentést sikerült elérni - mondta a Népszava érdeklődésére Bodnár Zoltán. Az MNB korábbi alelnöke szerint ez fényesen igazolja, hogy az államadósság elleni harc elbukott! Ugyanakkor azt kár lenne elhallgatni - fűzte hozzá, hogy korábban is voltak statisztikai viták, például 2005-ben a Gripen-vadászgépek megvásárlásánál vagy egyes autópálya-építések elszámolásánál csatlakozásunk előtt 2003-ban, de minden esetben az akkori kormányok képesek voltak a korrekcióra. Az Orbán-kormány azonban nem mutat ilyesmire hajlandóságot. Ne feledjük el azt sem - emlékeztetett a szakember, hogy korábban a magán-nyugdíjpénztárakhoz áramló befizetések is a költségvetést gyarapítják, ami önmagában 1,5 százalékkal mérsékli az államadósságot.

Egyértelmű, hogy az Orbán-kormány továbbra is az Eximbank nélküli számokat fogja magáévá tenni, az Eurostat, pedig a korrigáltakat, így egyfajta kettős könyvelés jön létre. Ez sokat árthat majd Magyarország hitelességének, hiszen a befektetők és a hitelminősítők egyértelműen az uniós számokat fogadják majd el - mondta Bodnár Zoltán. Akadt már arra példa, hogy egyes országok hasonló vitákba keveredtek az Eurostattal, s perre mentek, esélytelenül. Magyarország kilátásai sem sokkal jobbak.

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.