A kormány saját kutatása szerint is évről évre csökken a nyelvvizsgával rendelkezők aránya a 15-29 éves korosztályban (2016-ra felére csökkent a sikeres nyelvvizsgák száma 2010-hez képest), ezért kitalálták, hogy 2020-tól csak legalább egy középfokú nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba. Logikus, nem? Talán azt gondolják (mint a tanulási problémákkal küzdő tanulók ügyében hozott lex Taigetosz esetében), hogy lustaságból nem tanulnak nyelvet a fiatalok, ez pedig majd motiválja őket. De gonoszkodó, Soros-bérenc, ballibsi észjárással egyesek akár azt is feltételezhetik: így próbálják karcsúsítani az egyetemre bejutó diákok arányát. Kevesebb diploma, kevesebb gondolkodó, kevesebb gond.
De mi ne feltételezzünk ilyen elvetemült dolgokat, maradjunk a motivációs verziónál. Az sem túl rózsás: a hazai általános és középiskolai nyelvoktatás színvonala - néhány nagyszerű kivételtől eltekintve - a béka ülepe alatt van. A rendszer képtelen biztosítani, hogy az érettségizők többsége stabil idegennyelv-tudással hagyja el az intézményt, így ez az intézkedés leginkább azokat a diákokat motiválhatja, akiknek szülei megtehetik, hogy magántanárhoz, illetve tanfolyamokra, nyelvvizsga-előkészítőkre fizessék be gyermekeiket.
Most azt találták ki, hogy januártól az első sikeres közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga díját - 35 éven alattiaknak, a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig - megtérítik. Hurrá. Ezzel az intézkedéssel megint csak a tehetősebbeknek kedveznek; akiknek van pénzük tanfolyamokra, magántanárokra (mert jelenleg bizony ezek teszik ki a nyelvvizsga-költségek tetemes részét), valamivel kevesebbet fizetnek majd. Akiknek nincs, azok meg így jártak. A nyelvtudás drága dolog. Meg amúgy is, a szegény ember gyereke minek akar egyetemre menni? Tárt karokkal várják őt a szakképzési centrumok.
