Láthatatlan szülők, gyermekek

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:04
"Ha személyesen találkoznak veled és nemcsak egy absztrakt valaki vagy, aki melegként nevel gyereket, nem ítélnek el." FOTÓ: Sh
Az azonos nemű párok nevelhetnek együtt gyereket, de gyakorlatilag kizárólag úgy, hogy a jogrendszer számára mintha nem is léteznének.

Hogyan történik meg a “csoda”, azaz hogyan lesz egy azonos nemű párnak gyereke? Csodáról persze nincsen szó, csak hosszadalmas utánajárásról és várakozásról, amit csak az csinál végig, aki tényleg nagyon akar gyereket.

Az ismert közéleti személyiség, Steiner Kristóf a Sziget LMBTQI sátrában, a Magic Mirrorban beszélgetett angolul a szivárványcsaládokról, méghozzá olyan vendégekkel, akik személyesen is megtapasztalták, mivel jár, ha valaki melegként családot alapít. Gergely Vera egy négy és fél éves kisfiú édesanyja, Szabó Szilárd pedig párjával két kisfiukat neveli. A beszélgetésen részt vett Gyulai Bence újságíró is, aki még nem döntötte el, akar-e gyereket.

– Négy éve határoztuk el a párommal, hogy "szerzünk valahonnan" gyereket – kezdte Szabó Szilárd, aki társával az Egyesült Államokba utazott és egy úgynevezett dajkaprogramon keresztül lettek gyerekeik. – Két nő van a folyamatban: egy petesejtdonor és egy, aki kihordja a gyereket, mi pedig a spermát adjuk. Ikreket akartunk, mert mindketten szerettünk volna genetikai kapcsolatot a gyerekekkel – mesélte Szabó Szilárd, aki azt is elmondta, elég furcsán érezték magukat, amikor ki kellett választaniuk a nőket. – A genetikai anyát az interneten kell kiválasztani és mindent tudni lehet róla. Olvashatsz tőle esszéket, tudod milyen betegségei vannak, mi a hobbija, hogy néz ki az öccse. A dajkaanyáról is sokat tudtunk, vele a kapcsolatot is tartjuk. A két nő nem találkozik egymással – árulta el Szabó Szilárd, hozzátéve: nem tudta elképzelni, miért vállalja valaki, hogy kihordja más gyerekét. Az ő dajka-anyjuknak már van két gyermeke és pénzügyileg jó helyzetben vannak a férjével. A nő elmondása szerint ő nagyon élvezte a terhességeit, és segíteni akart másokon, hogy átélhessék a szülőséget.

Steiner Kristóf, Szabó Szilárd, Gergely Vera és Gyulai Bence újságíró a Sziget LMBTQI sátrában, a Magic Mirrorban beszélgetett. FOTÓ: Molnár Ádám

Steiner Kristóf, Szabó Szilárd, Gergely Vera és Gyulai Bence újságíró a Sziget LMBTQI sátrában, a Magic Mirrorban beszélgetett. FOTÓ: Molnár Ádám

Gergely Vera és akkori partnere a mesterséges megtermékenyítést választották. – Gondoltunk arra, hogy egy ismerőst kérünk fel spermadonornak, de Magyarországon nem mondhatsz le a szülői jogaidról. Így a másik fél bármikor előbukkanhatna és követelhetné, hogy részt vegyen a nevelésben. A mesterséges megtermékenyítés a heteroszexuális párok vagy egyedülálló nők számára nyitott. Egy papírt is alá kellett írnom, hogy egyedülálló vagyok – mondta Gergely Vera és hozzátette: hosszú folyamat volt, mire sikerrel jártak, Magyarországon ugyanis spermahiány van. Két éve a hatóságok megtiltották a sperma importálását, a magyar donorok pedig egyrészt kevesen vannak, másrészt a minőség is rossz. Az anonim donorokról szinte csak biológiai adatokat lehet tudni, fotók nincsenek. Lehet tudni, milyen magas, hány kiló az illető, milyen alakú az orra, de amit ők megnéztek, az elsősorban a foglalkozás, a végzettség és a vallás volt.

Arról, hogy hogyan reagálnak a gyerekvállalásra a rokonok, Szabó Szilárdnak csak pozitív tapasztalatai vannak. Gergely Veránál kicsit más a helyzet: – Amikor elmondtam, hogy meleg vagyok, az édesanyám rögtön azt kérdezte, hogy lesznek így unokáim? Ez szinte egy fontosabb dolog volt, minthogy én meleg vagyok. Mondtam, hogy akarok gyereket, de nem hitték el, amíg meg nem történt. Nagyon elfogadóak voltak. Az expartnerem családja nem igazán volt az, a gyerek néha találkozik a nagyszüleivel, de nem igazán szoros a kapcsolat.

Ebben élnek, erre vágynak
Egy 2016-2017-ben végzett kutatás szerint a megkérdezett csaknem ezer nagykorú LMBTQI válaszadó 17 százaléka szülő vagy társszülő. 8 százalékuk a közeljövőben szeretne gyermeket vállalni, és tett is ezért lépéseket, 57 százalékuk a távolabbi jövőben tervez ezt. Míg 2008-ban a magyarok 17 százaléka támogatta egyértelműen az azonos nemű párok örökbefogadását, 2017-ben a válaszadók 24 százaléka volt támogató, 21 százaléknak viszont nincs kialakult véleménye.

Az intézményrendszer és a tágabb környezet reakciójától már jobban tartottak, de az előítélettől való félelem sokszor alaptalan. – A játszótéren mindig kedves velünk a többi szülő. Az állammal kapcsolatban vannak negatív tapasztalataink. Lassan három évesek lesznek a gyerekek és még mindig nincsenek papírjaik. Nemcsak állampolgárságot nem kaptak, de még tartózkodási engedélyt sem. Gyakorlatilag amerikaiak, kint vannak a rendszerből. Többször is beadtuk a dokumentumokat, de sosem kaptunk választ. A születési papírjaikon egyébként nincs feltüntetve az anya neve, két apa szerepel helyette – mondta Szabó Szilárd. Ők magánóvodába fogják járatni a gyerekeiket. Amikor elmondták az intézményben, hogy két apa neveli a gyerekeket, az óvodában örültek, mert tanulhatnak a szituációból.

Gergely Vera ezzel szemben állami bölcsődét és óvodát választott, ő is mindig közölte, hogy leszbikusként neveli a gyereket. – Kértem őket, mondják el, ha ezzel probléma van, mert akkor máshová viszem. De sosem volt, pedig az egyik legkonzervatívabb kerületben élek. Sokkal idegesebb voltam az emberek és az intézmények reakciója miatt, mint amennyire kellett volna. Az a tapasztalatom, hogy ha személyesen találkoznak veled és nemcsak egy absztrakt valaki vagy, aki melegként nevel gyereket, nem ítélnek el.

Gyulai Bence szerint az LMBTQ-közösség számára a láthatóság és a hasonló beszélgetések nagyon fontosak. A felmérések azt mutatják, hogy a legelfogadóbbak azok, akik ismernek meleg embereket. Ugyan igazságtalan, hogy az ember egész magánéletét elő kell ilyenkor adni, de ez mégis sokat segít, hogy változzon az emberek hozzáállása.

Steiner Kristóf ehhez hozzátette, három évvel ezelőtt szerveztek egy eseményt a szivárványcsaládokról, de hiába volt több száz érdeklő, nem igazán találtak olyan szülőt, aki beszélt volna a témáról, mert féltek a reakciótól. Az újságíró, szinkrondramaturg, a magyar Viva Tv zenecsatorna és számos más TV csatorna műsorvezetője és szerkesztője később lapunknak elmondta, a történetek elmondása egy jobb világot teremthet. – Ha a szüfrazsettek nem lépnek fel, akkor a nők nem kaptak volna szavazati jogot. Abban a pillanatban, hogy valaki egy kisebbséghez tartozik, politikaivá válik az, amit mond. Sokáig azt állítottam, hogy nem politizálok, de aztán rájöttem, hogy minden megnyilvánulásom politikai, hiszen a szabályok megváltoztatására törekszik.

Utóbbira szükség lenne. Miközben a statisztikákból az látszik, hogy a magyar társadalom egyre elfogadóbban viszonyul az azonos nemű párok gyerekvállalásához, addig a jogrendszer számára láthatatlanak ezek a családok.

Lehetőségek a gyereknevelésre
– Korábbi, heteroszexuális kapcsolatból származó gyerek: Váláskor a gyerek elhelyezésénél nem lehet figyelembe venni a szülő szexuális irányultságát.
– Mesterséges megtermékenyítés: Házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő, illetve koruknál fogva hamarosan meddővé váló egyedülálló nők vehetik igénybe.
– Béranyaság: Semmi nem zárja ki, hogy egy meleg férfi vagy pár egy nővel megegyezzen, hogy egyikük gyermekét a nő hordja ki. Azonban fizetni azért, hogy a nő a szülői jogairól lemondjon, bűncselekmény. A dajkaterhesség – amikor egy megtermékenyített petesejtet egy másik nő hord ki – tilos.
– Örökbefogadás: Az azonos nemű párok esetében a pár egyik tagja nem fogadhatja örökbe a másik gyerekét. Állami gondozásban lévő gyerekek esetében az egyéni örökbefogadás lehetséges, de a gyereket csak egyik szülőjéhez fűzi jogi kapcsolat.
– Mostoha- és nevelt gyermek: Egy gyereknek jogilag két azonos nemű szülője nem lehet, a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, a szülő élettársát nevelőszülőnek tekinti.
Forrás: Háttér Társaság: Szivárványcsaládok helyzete Magyarországon, 2016-17

Népszavazással edzenek a 2018-as választásra a pártok

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:00

Bár a Fidesz által kialakított rendszerben a kormányoldal egyetértése nélkül esélytelen országos referendumot tartani, a pártok mégis előszeretettel kísérleteznek ezzel: az aláírásgyűjtés ugyanis jó bemelegítő lehet a kampányhoz.

Kiüresedett a népszavazás intézménye és nem is: míg a rendszerváltozás óta egyetlen civil kezdeményezés sem jutott el a szavazóurnákig, illetve a politikai szereplők közül is csupán egykor az akkor ellenzéki Fidesznek sikerült – eredménytelenül – országos népszavazást tartatni, a megkérdezett szakértők szerint mégsem véletlen, hogy a kis pártok most is beadványokkal bombázzák a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Számszaki tény azonban, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Amennyiben azonban az NVB futószalagon hozott elutasító döntéseit felülbíráló Kúria döntése nyomán mégis hitelesítenek egy kérdést, úgy a párt még az országgyűlési választások előtt kampányüzemmódba kapcsolhat, felkészítheti tagságát a későbbi választási hajrára. Az országos ügydöntő népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése ráadásul választási adatbázis kiépítésére is rendkívüli módon alkalmas.

„Ez persze olyan, amit egyik párt sem fog bevallani” – mondta lapunknak László Róbert a választói adatbázis-építésre vonatkozó felvetésre. A Political Capital választási szakértője szerint természetesen „az is lehet, hogy akadnak köztük tisztességesek, akik nem készítenek másolatot az aláírásgyűjtő ívekről, de a politikusok már csak olyanok, hogy bárminek ellen tudnak állni, kivéve a kísértésnek”. Úgy vélte: „márpedig semmi kockázata nincs annak, hogy lemásoljanak néhány ezer aláírásgyűjtő ívet, miközben nagyon hasznos adatokat tartalmaznak.” László Róbert szerint tehát valóban lehet olyan értelmezése a népszavazási "dömpingnek", amely a választópolgári adatbázisépítést szolgálja. Ugyanakkor a szakértő szerint más szempontból sem teljesen hatástalan a népszavazás intézménye: bár egyik esetben sem írták végül ki a szavazást, de két olyan kezdeményezés is volt, amivel ellenzékből meghátrálásra lehetett késztetni a kormánypártot. Ilyen volt az MSZP népszavazási fellépése a nagy bevásárlóláncok vasárnapi nyitva tartásáért, illetve a Momentum váratlanul és minden korábbi próbálkozást felülmúlóan sikeres aláírásgyűjtése, mely nyomán a olimpiai pályázatot kellett a Fidesznek elengednie.

Csakhogy az számszaki tény, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a NVB-nél. Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Vágó Gábor állami bérplafonra vonatkozó népszavazási kérdését a Kúria felülbírálata után hagyták jóvá, az NVB által első körben átengedett másik, a korrupciós bűncselekmények büntethetőségére vonatkozó felvetésének ügyében pedig épp a Kúriának kell döntenie. Így az egyetlen valódi kivétel: a karácsony munkaszüneti nappá nyilvánításának politikailag semleges és a Fideszre nézve tökéletesen veszélytelen kérdése volt. Ebből a szempontból az NVB a keddi ülésén is a szokásos formáját hozta: az alaptörvényre és az egyértelműség hiányára hivatkozva nem hitelesítette a Civil Mozgalom Egyesült (CME) népszavazási kezdeményezését, ami a választási kamupártok elterjedését akadályozta volna meg azzal, hogy megtiltotta volna a pártok állami támogatását a választási kampányban. Hasonlóan nem sok eséllyel kecsegtet a napokban a nyilvánosság elé lépett Magyar Polgári Világ nevű, szintén most bejelentkezett párt népszavazási kezdeményezése arról, hogy akarunk-e belépni az euróövezet előszobájának tekintett európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint egyértelmű, hogy mind az NVI, mind az NVB „nihilszervezet”, azaz kizárólag a politikai utasításokat hajtanak végre. Szerinte éppen ezért kizárható, hogy választásokig akár a hitelesítésre váró Pukliék, vagy éppen az állami vezetők bérplafonjáról szóló népszavazáshoz időközben már az aláírásokat gyűjtő Vágó Gábor javaslatáról valóban népszavazást írhassanak ki. Nemcsak a kérdés, vagy az összegyűjtött aláírások hitelesítése miatt, hanem a népszavazások kiírásának más szabályai is ezt gátolják. „Ma ugyanis teljességgel a politika szándékán múlik, hogy mikor írnak ki egy népszavazást” - magyarázta Tóth, aki szerint az engedélyezés jogi rendszere teli van olyan gumiszabályokkal, amelyekkel egyaránt lehet négy-öt hónap a kiírási procedúra, de másfél év is. Egyetlen példa: ha egy szervezet össze is gyűjt 200 ezer aláírást, úgy a NVI dönthet úgy, hogy két emberre bízza az aláírások átvizsgálását, azonosítását – így 45 napra nyúlik az eljárás – de dönthet úgy is, hogy száz embert vezényel oda, így két nap alatt megvannak ezzel. „A gumihatáridők jogi bizonytalanságok is arra mutatnak rá, hogy a népszavazási törvény olyan politikai megrendelésre készült, hogy csak a Fidesz által támogatott kérdéseket lehessen kitűzni népszavazásra – fogalmazott Tóth.

Helyben döntetnének a bulinegyedről is
Testületi ülés összehívását és egy későbbi, helyi népszavazási kérdésekről történő egyeztetést kérnek Erzsébetváros fideszes polgármesterétől, Vattamány Zsolttól ellenzéki képviselők a bulinegyed ügyében.
Mint arról beszámoltunk, a lakók szerint a fideszes vezetés 2013-ban egy önkormányzati jogszabály változtatással lényegében áldását adta arra, hogy a kerület belső része bulinegyeddé váljon, ahol több száz romkocsmában mint százezer fiatal szórakozik hétvégenként, a lakók szerint élhetetlenné téve a területet.
Vattamány válaszában most a rendkívüli testületi ülés összehívását meg is ígérte, továbbá arra is ígéretet tett, hogy megváltoztatják a vitatott jogszabályt.

Népszavazással edzenek a 2018-as választásra a pártok

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:00

Bár a Fidesz által kialakított rendszerben a kormányoldal egyetértése nélkül esélytelen országos referendumot tartani, a pártok mégis előszeretettel kísérleteznek ezzel: az aláírásgyűjtés ugyanis jó bemelegítő lehet a kampányhoz.

Kiüresedett a népszavazás intézménye és nem is: míg a rendszerváltozás óta egyetlen civil kezdeményezés sem jutott el a szavazóurnákig, illetve a politikai szereplők közül is csupán egykor az akkor ellenzéki Fidesznek sikerült – eredménytelenül – országos népszavazást tartatni, a megkérdezett szakértők szerint mégsem véletlen, hogy a kis pártok most is beadványokkal bombázzák a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Számszaki tény azonban, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Amennyiben azonban az NVB futószalagon hozott elutasító döntéseit felülbíráló Kúria döntése nyomán mégis hitelesítenek egy kérdést, úgy a párt még az országgyűlési választások előtt kampányüzemmódba kapcsolhat, felkészítheti tagságát a későbbi választási hajrára. Az országos ügydöntő népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése ráadásul választási adatbázis kiépítésére is rendkívüli módon alkalmas.

„Ez persze olyan, amit egyik párt sem fog bevallani” – mondta lapunknak László Róbert a választói adatbázis-építésre vonatkozó felvetésre. A Political Capital választási szakértője szerint természetesen „az is lehet, hogy akadnak köztük tisztességesek, akik nem készítenek másolatot az aláírásgyűjtő ívekről, de a politikusok már csak olyanok, hogy bárminek ellen tudnak állni, kivéve a kísértésnek”. Úgy vélte: „márpedig semmi kockázata nincs annak, hogy lemásoljanak néhány ezer aláírásgyűjtő ívet, miközben nagyon hasznos adatokat tartalmaznak.” László Róbert szerint tehát valóban lehet olyan értelmezése a népszavazási "dömpingnek", amely a választópolgári adatbázisépítést szolgálja. Ugyanakkor a szakértő szerint más szempontból sem teljesen hatástalan a népszavazás intézménye: bár egyik esetben sem írták végül ki a szavazást, de két olyan kezdeményezés is volt, amivel ellenzékből meghátrálásra lehetett késztetni a kormánypártot. Ilyen volt az MSZP népszavazási fellépése a nagy bevásárlóláncok vasárnapi nyitva tartásáért, illetve a Momentum váratlanul és minden korábbi próbálkozást felülmúlóan sikeres aláírásgyűjtése, mely nyomán a olimpiai pályázatot kellett a Fidesznek elengednie.

Csakhogy az számszaki tény, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a NVB-nél. Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Vágó Gábor állami bérplafonra vonatkozó népszavazási kérdését a Kúria felülbírálata után hagyták jóvá, az NVB által első körben átengedett másik, a korrupciós bűncselekmények büntethetőségére vonatkozó felvetésének ügyében pedig épp a Kúriának kell döntenie. Így az egyetlen valódi kivétel: a karácsony munkaszüneti nappá nyilvánításának politikailag semleges és a Fideszre nézve tökéletesen veszélytelen kérdése volt. Ebből a szempontból az NVB a keddi ülésén is a szokásos formáját hozta: az alaptörvényre és az egyértelműség hiányára hivatkozva nem hitelesítette a Civil Mozgalom Egyesült (CME) népszavazási kezdeményezését, ami a választási kamupártok elterjedését akadályozta volna meg azzal, hogy megtiltotta volna a pártok állami támogatását a választási kampányban. Hasonlóan nem sok eséllyel kecsegtet a napokban a nyilvánosság elé lépett Magyar Polgári Világ nevű, szintén most bejelentkezett párt népszavazási kezdeményezése arról, hogy akarunk-e belépni az euróövezet előszobájának tekintett európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint egyértelmű, hogy mind az NVI, mind az NVB „nihilszervezet”, azaz kizárólag a politikai utasításokat hajtanak végre. Szerinte éppen ezért kizárható, hogy választásokig akár a hitelesítésre váró Pukliék, vagy éppen az állami vezetők bérplafonjáról szóló népszavazáshoz időközben már az aláírásokat gyűjtő Vágó Gábor javaslatáról valóban népszavazást írhassanak ki. Nemcsak a kérdés, vagy az összegyűjtött aláírások hitelesítése miatt, hanem a népszavazások kiírásának más szabályai is ezt gátolják. „Ma ugyanis teljességgel a politika szándékán múlik, hogy mikor írnak ki egy népszavazást” - magyarázta Tóth, aki szerint az engedélyezés jogi rendszere teli van olyan gumiszabályokkal, amelyekkel egyaránt lehet négy-öt hónap a kiírási procedúra, de másfél év is. Egyetlen példa: ha egy szervezet össze is gyűjt 200 ezer aláírást, úgy a NVI dönthet úgy, hogy két emberre bízza az aláírások átvizsgálását, azonosítását – így 45 napra nyúlik az eljárás – de dönthet úgy is, hogy száz embert vezényel oda, így két nap alatt megvannak ezzel. „A gumihatáridők jogi bizonytalanságok is arra mutatnak rá, hogy a népszavazási törvény olyan politikai megrendelésre készült, hogy csak a Fidesz által támogatott kérdéseket lehessen kitűzni népszavazásra – fogalmazott Tóth.

Helyben döntetnének a bulinegyedről is
Testületi ülés összehívását és egy későbbi, helyi népszavazási kérdésekről történő egyeztetést kérnek Erzsébetváros fideszes polgármesterétől, Vattamány Zsolttól ellenzéki képviselők a bulinegyed ügyében.
Mint arról beszámoltunk, a lakók szerint a fideszes vezetés 2013-ban egy önkormányzati jogszabály változtatással lényegében áldását adta arra, hogy a kerület belső része bulinegyeddé váljon, ahol több száz romkocsmában mint százezer fiatal szórakozik hétvégenként, a lakók szerint élhetetlenné téve a területet.
Vattamány válaszában most a rendkívüli testületi ülés összehívását meg is ígérte, továbbá arra is ígéretet tett, hogy megváltoztatják a vitatott jogszabályt.