London elutasítja a határokat

Publikálás dátuma
2017.08.17. 07:32

A Brüsszellel folytatott tárgyalások következő fordulója előtt a brit kormány ismertette az északír-ír határra vonatkozó terveit.

Felgyorsultak végre az események az Egyesült Királyság kilépési feltételeinek konkretizálása terén. Kedden a kereskedelmi kapcsolatok és a vámstruktúra rendezésére tett javaslatokat London, szerdán pedig nyilvánosságra hozták az északír-ír határ kezelésére vonatkozó terveket. Az átfogó dokumentum egyértelművé teszi, hogy a sziget két oldalát – a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországot és az Ír Köztársaságot – elválasztó határszakaszra különleges, „egyedi” szabályok vonatkoznak. London állásfoglalásának középpontjában a közel száz éve működő Common Travel Area (CTA) – vagyis a Közös Utazási Terület –, az azzal kapcsolatos jogok védelme, illetve a hatalom megosztását lehetővé tévő 1998-as nagypénteki egyezmény szellemének megőrzése áll.

A brit kormány álláspontját összegző dokumentum megismétli az elmúlt hónapokban oly gyakran hangoztatott elképzelést, miszerint a határátkelést ne akadályozzák fizikai korlátok, még az olyan korábban felmerült innovatív technológiai módszerek sem, mint a rendszámfelismerő alkalmazások. James Brokenshire, a brit kormány északír ügyekért felelős minisztere úgy érzi, az állásfoglalás rugalmas és ötletes gondolatokat tartalmaz: „Igazolja, hogy olyan praktikus megoldást keresünk, amely figyelembe veszi az északír-ír határ különleges gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeit, és nem gördít újabb akadályokat az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem elé”. A tavalyi Brexit-népszavazáson a bennmaradást preferáló északírek helyzetét megkönnyíti, hogy a belfasti egyezmény értelmében továbbra is joguk lesz az ír állampolgárságra.

A vámunió átmeneti folytatására tett előző napi javaslat után az északír-ír határkoncepció is lényegében a status quo fennmaradását célozza, azaz London nem tervez azonnali, radikális változtatásokat a kilépés 2019. március 29-re várható életbe lépése után. Fizikai határokat pedig végképp nem akar létrehozni az Ír-szigeten.

FOTÓ: AFP/PAUL FAITH

FOTÓ: AFP/PAUL FAITH

Az „egyedi” volt látszóag a brit kormány kedvenc szava szerdán, hiszen a belfasti székhelyű, de republikánus érzelmű Irish News című lapnak írott cikkében Theresa May kormányfő biztosította az ír újraegyesülés Ulsterben élő híveit, hogy az Egyesült Királyság nem fordít hátat a Dublinhoz fűződő „egyedi és különleges viszonynak”. A svájci és olaszországi gyalogtúrákkal töltött szabadságáról frissen visszatért miniszterelnök ígéretet tett arra is, hogy London magára vállalja az EU által az északír tartomány fellendítésére kiutalt segélyek folyósítását, amelyek nagyban enyhítették a több évtizedes zavargások nyomán kialakult súlyos gazdasági gondokat.

A határra vonatkozó tervekre többnyire pozitívan reagált a közvélemény. A nemrégiben kinevezett ír külügyminiszter, Simon Coveney sajtótájékoztatóján üdvözölte a brit elképzelésben használt nyelvezetet, de szükségesnek nevezte „a részletek kidolgozását”. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt vezetője – akinek támogatása nélkül a kisebbségi kormányt alkotó Konzervatív Párt nem tudná törvényhozási programját megvalósítani a westminsteri parlamentben – úgy értékelte, hogy a dokumentumban „a józan ész érvényesül”, s az Belfast, Dublin és London véleményét is tükrözi. Az Európai Bizottság a Twitteren „pozitív lépésnek” nevezte az elmúlt napokban közzétett koncepciókat. A grémium figyelmeztetett: „Az óra ketyeg”, de ezek olyan alapok, amelyeken „meg lehet végre kezdeni a tárgyalásokat”.

Lanyhul a függetlenségi lendület

Publikálás dátuma
2017.08.17. 07:31
Függetlenségpárti tüntetők egy barcelonai demonstráción. A felmérések szerint kevesebben vannak FOTÓ: AFP/JOSEP LAGO
Katalónia feszült hangulatban készül az október 1-i függetlenségi népszavazásra. A madridi kormány elutasítja a voksolást, de a legrosszabbtól tartózkodni fog.

A katalán kormányzat nem tesz le tervéről, minden korábbinál élesebb kihívást intézett Madrid ellen. Nem csupán újra megpróbálják megtartani a referendumot, de azt is kilátásba helyezték, hogy ha az igenek győznek, Katalónia azonnal kihirdeti elszakadását Spanyolországtól. Mariano Rajoy spanyol kormányfő a katalánok „józan eszére" hivatkozik, de azt is világossá tette, hogy – akárcsak 2014-ben – ezúttal is közbe fog lépni, ha hivatalosan is kiírják a népszavazást.

Barcelonában tegnap – a szokásos szeptember 1-i szezonkezdésnél korábban – összeült a katalán parlament házbizottsága, de úgy döntöttek: egyelőre nem veszik napirendre a július 31-én benyújtott népszavazási törvény jóváhagyását. A halogatásnak fontos oka van, a madridi kormánynak csak azt követően lesz jogalapja, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, s kérje a törvény érvénytelenítését. A tervek szerint a szeptember 6-7-i ülésen szavaznának a katalánok a függetlenségi referendumot kezdeményező törvényről.

Katalóniában sokan attól tartottak, hogy a Rajoy-kormány a legsúlyosabb lépéstől sem riad vissza, az alkotmány 155. cikkelye ugyanis felhatalmazza Madridot arra, hogy „akár erő bevetésével is” fenntartsa a törvényességet.

Rafael Hernando, a kisebbségben kormányzó konzervatív Néppárt (PP) parlamenti szóvivője azonban a katalán törvényhozási nyitány előestéjén egy interjúban kizárta, hogy a kormány ehhez a „végső eszközhöz” folyamodna, már csak azért sem, mert, mint mondta, a 155. cikkely érvényesítése hosszú és bonyodalmas folyamat, amelynek végigvitelére október 1-ig nem is lenne idő. A jogi procedúra azzal kezdődne, hogy Carles Puigdemont katalán kormányfőt felszólítanák, tartsa magát a törvényhez. E felhívás elutasítása esetén Rajoynak a madridi felsőház, a szenátus elé kellene terjesztenie, milyen lépéseket kíván tenni. Vitát kellene lefolytatni az autonómiák ügyében illetékes bizottságban. A szenátusban a PP-nek többsége van, így ott akár meg is kaphatná Rajoy a támogatást.

Noha az ellenzék legnagyobb politikai ereje, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a katalán népszavazás elutasítása kérdésében egy platformon áll a Néppárttal, már júliusban megüzenték a konzervatívoknak: a 155. cikkely érvényesítése tekintetében ne számítsanak támogatásra. Pedig a PSOE nagy öregjei, Felipe González volt kormányfő, s egykori szürke eminenciása, Alfonso Guerra indokoltnak látnák akár az autonómia felfüggesztését is, ha a katalánok végsőkig feszítik a húrt. Ebben az értelemben nyilatkozott a volt konzervatív kormányfő, George W. Bush egykori nagy barátja, José María Aznar is.

A Generalitat óvja Madridot, mondván, az erőszak semmit sem oldana meg, csak elmérgesítené a helyzetet. Az El País című lap szerint a konzervatív PP köreiben is egyre többen vélik úgy, hogy nem kellene elmélyíteni a katalánokban a sértettség, az áldozattá válás érzését. A szocialisták régóta sürgetik, hogy más módon kellene orvosolni a panaszokat, megerősíteni az autonómiák rendszerét.

Szeptember 11-én, a katalán függetlenség szimbolikus ünnepe, a Diada napján várhatóan ismét tömegek vonulnak majd fel a katalán zászló alatt. A Spanyolországtól való elszakadás híveinek lendülete azonban megtört. A Bloomberg elemzése szerint ahogy javul a spanyol gazdasági helyzet, a Katalóniában élők körében úgy esik vissza az önállóvá válás támogatottsága. A válság csúcsán, 2013-ban, amikor már harmadik éve tartott a gazdasági visszaesés, s 26 százalékon állt a munkanélküliség, a katalánok 49 százaléka támogatta az elszakadást, mivel úgy vélték, igazságtalanul sokat kell befizetniük a közös kasszába. Jelenleg 3 százalékos a növekedés, 17 százalékra sikerült mérsékelni a munkanélküliség arányát, s a katalóniai vállalkozók attól tartanak, nem kifizetődő széllel szemben fütyülni, a függetlenségi népszavazás erőltetése visszavetheti a gazdasági fellendülést. Július végén a Centre d’Estudis d’Opinió (CEO) katalán intézet felmérése szerint 49,4 százalék nyilatkozott úgy, hogy nemmel voksolna Katalónia elszakadására, s 41,1 százalék szándékozott igennel szavazni a referendumon.

Szerző

Elnémul a Big Ben - Megszólalt May

Publikálás dátuma
2017.08.17. 01:17
Illusztráció: Shutterstock
A brit kormányfő sem ért egyet azzal, hogy felújítás miatt négy évre elnémul a londoni parlament toronyórájának világhírű harangja, a Big Ben. Theresa May szerdán helytelennek nevezte az erről szóló terveket, törvényhozási tisztségviselők pedig közölték, ősszel, amikor újra összeül a parlament, napirendre kerül a kérdés.

A köznyelv által szintén Big Bennek nevezett torony és az óra felújításának tavalyi bejelentésekor még arról volt szó, hogy a briteknek és a Londonban látogató turistáknak csak néhány hónapig kell nélkülözniük a jól ismert harangjátékot, amely minden egész órakor csendül fel. A 13,7 tonnás Big Ben mellett négy kisebb harang is lakik a toronyban, ezek szólalnak meg 15 percenként. 

A hivatalosan az uralkodó, II. Erzsébet nevét viselő torony hozzávetőleg 30 millió fontos rekonstrukciója már elkezdődött, a legtöbbet fényképezett brit turistalátványosságot félig fel is állványozták. A Big Ben augusztus 21-én délben szólal meg hosszú ideig utoljára, és a jelenlegi tervek szerint 2021-ig csak rendkívüli alkalmakkor lesz hallható, például újévkor. 

Parlamenti képviselők egy csoportja - pártállástól függetlenül - már kedden hangot adott felháborodásának amiatt, hogy négy évre elnémul a nagyharang. A Big Ben 1859 óta szinte megszakítás nélkül hallható volt, még a második világháború idején is, amikor a náci Németország légiereje, a Luftwaffe 1940-1941-ben bombázta Londont - hangoztatták, hozzátéve, hogy a harangjáték rendkívül fontos a nemzet lelki egészsége szempontjából, mert a stabilitás és az egység jelképe. A Big Ben legutóbb 2007-ben, előtte pedig 1983 és 1985 között hallgatott el, szintén felújítási munkálatok miatt.

A torony rekonstrukciójának felügyelői szerint most a munkások biztonságának és egészségének végett van erre szükség. Szerdán egyébiránt elutasították az arról szóló képviselői javaslatát, hogy a napi munka végeztével, délután 5 és reggel 7 óra között működhetne a Big Ben. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a harangot nem lehet csak úgy működésbe hozni, majd leállítani. "Ez hosszas és bonyolult folyamat" - tették hozzá.

Arra azonban ígéretet kaptak a képviselők, hogy felülvizsgálják az időtartamot, amelyre a Big Ben a jelenlegi tervek szerint elnémul. A jellegzetes harangszó világszerte a második világháború alatt forrt össze Nagy-Britanniával a BBC rádiós hírszolgálata révén. Manapság is minden nap élőben hallani a brit közszolgálati rádióban. A BBC közölte, az Erzsébet-torony renoválása alatt felvételről sugározza majd a harangjátékot.

Szerző