Előfizetés

Terror - Kiderült, hogyan radikalizálódnak a merénylők

K. I.
Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:36
FOTÓ: Matthias Balk/DPA/AFP
A barcelonai gázolásos merénylettel kapcsolatban lapunknak nyilatkozó helyiek mind leszögezték: tudták, hogy lesz merénylet, csak azt nem, hogy mikor. Nem csupán azért tartottak tőle, mert számos európai nagyváros került már célkeresztbe, hanem azért is, mert a spanyol híradások aggasztóan sok alkalommal számoltak be lefülelt, merényletre készülő terroristákról.

A közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy Katalónia a spanyolországi dzsihádisták központja. Tavaly 7 nagyszabású rendőrségi műveletet hajtotta végre, és 11 feltételezett terroristák tartóztattak le a régióban, idén – a csütörtöki merényletig – már 10 akción és 14 letartóztatáson voltak túl a hatóságok. A közelmúltban az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk többek között egy robbantást, amelyet a barcelonai Liceu metroállomás ellen terveztek. „Az Iszlám Állam dzsihádista toborzásának spanyolországi központja Barcelona” – nyilatkozta az El Paísnak Fernando Reinares, az Elcano kutatóintézet globális terrorizmus programjának igazgatója.

Szakértők szerint a katalóniai iszlamisták hasonló módon radikalizálódnak, mint azok, akiket az eddigi európai merényletek kapcsán azonosítottak: főleg az interneten keresztül hálózzák be őket, a közösségi médiában terjed a propaganda, s ugyanitt kommunikálnak egymással a potenciális terroristák. Az Iszlám Állam évekkel ezelőtt felismerte az internetben rejlő „lehetőségeket”, s agresszív módon, videókkal, cikkekkel, fotókkal hálózzák be az embereket.

Spanyol hírszerzési források szerint a rendszer négy lépcsőből áll. Az első szinten meggyőzik az illetőt, hogy a muzulmánok áldozatok. Ennek megfelelően állítólagos fegyveres konfliktusokban életüket vesztett muzulmánokról – főként gyerekről – osztanak meg fotókat. A második szinten megnevezik a felelőst, amely ez esetben „a Nyugat”. A harmadik lépcsőfokon az illetőnek fel kell tennie a kérdést: „jó muzulmán vagyok?”, s ha igen, „hogyan segíthetek?”. A negyedik szinten egyértelmű választ kapnak: az erőszak az egyetlen út – olvasható a spanyol napilap elemzésében, amely rámutat, hogy bár Katalónia a központ, a keleti városok, így Girona, Tarragona, Valencia és Alicante mind érintett. A tengerparti városokon keresztül vezetett ugyanis sok éven át az út Afrikából Európába.

Katalónia volt azonban az a régió, amely egész Spanyolországban a legtöbb muzulmán hívőnek – többségében 2007 előtt érkezett észak-afrikaiaknak, elsősorban marokkóiaknak – otthont adott. A terrorelhárítás az utóbbi években kiemelt figyelmet szentelt az itt található mecseteknek. Spanyol hatósági források szerint mintegy 50, az iszlám szélsőségesen konzervatív ágának hívei, szalafisták által működtetett imaház van Katalóniában. Ez a Spanyolországban működtetett összes szalafista központ fele – emlékeztet a La Vanguardia.

Napelemtelepet épít a Mátrai Erőmű

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:22
FOTÓ: Molnár Ádám
Jövőre a Mátrai Erőműben húznák fel Magyarország legnagyobb napelemtelepét. Az állami MVM szorosan a nyomában jár.

A német RWE irányította Mátrai Erőmű közel 60 megawattnyi (MW) napelemtelepet épít a már meglévő 16 MW-ja mellé – tudtuk meg. A háromszor húsz MW-ból jövőre kettő – Bükkábrányban, illetve Visontán - biztos megvalósul. Így Magyarország messze legnagyobb napelemfarmja jöhet létre. Az első, több mint hatmilliárd forintból felépített 16 MW-ot - ami jelenleg szintén a legnagyobb - 2015 végén adták át. Akkor arra panaszkodtak, hogy a rákövetkező évtől már nem írhatóak le az ilyen beruházások az adóalapból. A jelek szerint ugyanakkor továbbra is vonzza a befektetőt a napelemmel megtermelt áram kötelező, kilowattóránként (kWh) mintegy 32 forintos átvételi ára, nem kevésbé pedig a napelemcellák zuhanó ára. A Mátrai Erőműtől értesüléseinket – cégük folyamatban lévő eladására hivatkozva – nem kívánták kommentálni.

Ez már csak azért is fura, mert az erőmű egyik vevőjelöltje pont az az állami MVM Magyar Villamos Művek, amely lassan szintén rákap a napfény ízére. Igaz, rajtjuk szokás szerint sajátosra sikeredett. Az Orbán-kabinet tavalyelőtt hirtelen ráeszmélt, hogy a napelemtelep-létesítésre felvehető több milliárdnyi vissza nem térítendő EU-támogatást saját berkein belül tartaná. Így néhány rejtélyeskedő határozattal végül az MVM-et bízták meg egy 10 MW-s – az MVM akkori öntömjénezéseihez képest a mátrainál kisebb - napelemtelep létesítésére. Az EU-kiírásra érzéketlenül megkésett indulás miatt a pécsi egységet rohamtempóban húzták fel. A támogatás feltételei miatt ráadásul nem a piacra termelnek és nem a kiemelt állami támogatásból élnek: az áramot csak állami intézményeknek termelik, lényegében ingyen. Mindemellett az már fel sem tűnt, hogy az üzemeltető az állami energiacsoport MVM Hungarowind nevű leányvállalata, amelynek neve továbbra is szélenergiás tevékenységre utal, miközben ilyen telepet sosem építettek. Mi több, erre a jövőben már nem is lesz esélyük, mivel az Orbán-kabinet voksát lényegében a napelem mellett letéve a további szélerőmű-építéseket ellehetetlenítette.

Az MVM Hungarowind idén 50 milliárd forint értékben 100 MW-nyi napelemtelep létesítésére írt ki pályázatot. Ezeket – mint arra júniusban az Átlátszó felhívta a figyelmet – az MVM Ovit és az AsiaNet, az Elios és a SAG, valamint az Energy Hungary egyedül nyerte meg. Az összes jelentkezőt győztesként hirdették ki, mivel a kiírás négy lehetséges kivitelező kiválasztására irányult. Az Elios korábbi áttételes résztulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje. Annyi még tudható, hogy ezeket négy év alatt valósítanák meg. Hogy pontosan hol és mekkora erőműveket húznának fel, az MVM lapunk megkeresésére nem közölte. Annyi azonban bizonyos, hogy a szabályozásban kis mérete miatt kedvezőbb elbírálású, 0,5 MW-s egységekben is gondolkoznak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meglehetős átláthatatlan honlapja tanúsága szerint az MVM legalábbis Kiskörére, Egerfarmosra és Verpelétre is álmodott egy-egy ilyen kisebb farmot.

Az állami energiacsoport lapunknak annyit megerősített, hogy a kivitelezések már ez év végén elkezdődnek. Idén hét napelemes erőműre nyertek uniós támogatást, ami a teljes költség 35 százalékát teszi ki. A többit anyacégük, az MVM állja. Azt is hozzáfűzték, hogy ezek megtérülését a termelt áram kiemelt átvételi árára alapoznák. (Vagyis ezeket pécsi telepüktől eltérően, a magánberuházókhoz hasonlóan üzleti alapra helyeznék.) Emellett emlékeztettek ama, honlapjukon fellelhető információra, hogy további 50-50 milliárdból „biomassza”- (vagyis fa-)tüzelésű, illetve hulladékgázra alapozó erőműveket is létesítenének. Ezek szintén kiemelt áron és biztosan értékesíthetik termelésüket.

Bár a hazai áramhasználók minden pillanatban több ezer MW-ot igényelnek, ráadásul a napelem éjjel nem termel, a tervezett fejlesztések mégis nagyságrendi ugrást képviselnek. Mindent egybevetve jelenleg körülbelül 200 MW-nyi napelem üzemel az országban. Az idéntől szigorodó jogszabályokra visszavezethető tavaly év végi engedélykérelmi roham nyomán a kisebb napelemes erőművek számában is hamarosan robbanásszerű emelkedés várható.

A kabinet a napokban némileg pontosított a kötelező áramátvételi szabályokon, növelve az előre lejelentettől eltérő termelésre vonatkozó büntetéseket. Ez elsősorban szintén a szélerőműveket sújtja.

Napelemtelepet épít a Mátrai Erőmű

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:22
FOTÓ: Molnár Ádám
Jövőre a Mátrai Erőműben húznák fel Magyarország legnagyobb napelemtelepét. Az állami MVM szorosan a nyomában jár.

A német RWE irányította Mátrai Erőmű közel 60 megawattnyi (MW) napelemtelepet épít a már meglévő 16 MW-ja mellé – tudtuk meg. A háromszor húsz MW-ból jövőre kettő – Bükkábrányban, illetve Visontán - biztos megvalósul. Így Magyarország messze legnagyobb napelemfarmja jöhet létre. Az első, több mint hatmilliárd forintból felépített 16 MW-ot - ami jelenleg szintén a legnagyobb - 2015 végén adták át. Akkor arra panaszkodtak, hogy a rákövetkező évtől már nem írhatóak le az ilyen beruházások az adóalapból. A jelek szerint ugyanakkor továbbra is vonzza a befektetőt a napelemmel megtermelt áram kötelező, kilowattóránként (kWh) mintegy 32 forintos átvételi ára, nem kevésbé pedig a napelemcellák zuhanó ára. A Mátrai Erőműtől értesüléseinket – cégük folyamatban lévő eladására hivatkozva – nem kívánták kommentálni.

Ez már csak azért is fura, mert az erőmű egyik vevőjelöltje pont az az állami MVM Magyar Villamos Művek, amely lassan szintén rákap a napfény ízére. Igaz, rajtjuk szokás szerint sajátosra sikeredett. Az Orbán-kabinet tavalyelőtt hirtelen ráeszmélt, hogy a napelemtelep-létesítésre felvehető több milliárdnyi vissza nem térítendő EU-támogatást saját berkein belül tartaná. Így néhány rejtélyeskedő határozattal végül az MVM-et bízták meg egy 10 MW-s – az MVM akkori öntömjénezéseihez képest a mátrainál kisebb - napelemtelep létesítésére. Az EU-kiírásra érzéketlenül megkésett indulás miatt a pécsi egységet rohamtempóban húzták fel. A támogatás feltételei miatt ráadásul nem a piacra termelnek és nem a kiemelt állami támogatásból élnek: az áramot csak állami intézményeknek termelik, lényegében ingyen. Mindemellett az már fel sem tűnt, hogy az üzemeltető az állami energiacsoport MVM Hungarowind nevű leányvállalata, amelynek neve továbbra is szélenergiás tevékenységre utal, miközben ilyen telepet sosem építettek. Mi több, erre a jövőben már nem is lesz esélyük, mivel az Orbán-kabinet voksát lényegében a napelem mellett letéve a további szélerőmű-építéseket ellehetetlenítette.

Az MVM Hungarowind idén 50 milliárd forint értékben 100 MW-nyi napelemtelep létesítésére írt ki pályázatot. Ezeket – mint arra júniusban az Átlátszó felhívta a figyelmet – az MVM Ovit és az AsiaNet, az Elios és a SAG, valamint az Energy Hungary egyedül nyerte meg. Az összes jelentkezőt győztesként hirdették ki, mivel a kiírás négy lehetséges kivitelező kiválasztására irányult. Az Elios korábbi áttételes résztulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje. Annyi még tudható, hogy ezeket négy év alatt valósítanák meg. Hogy pontosan hol és mekkora erőműveket húznának fel, az MVM lapunk megkeresésére nem közölte. Annyi azonban bizonyos, hogy a szabályozásban kis mérete miatt kedvezőbb elbírálású, 0,5 MW-s egységekben is gondolkoznak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meglehetős átláthatatlan honlapja tanúsága szerint az MVM legalábbis Kiskörére, Egerfarmosra és Verpelétre is álmodott egy-egy ilyen kisebb farmot.

Az állami energiacsoport lapunknak annyit megerősített, hogy a kivitelezések már ez év végén elkezdődnek. Idén hét napelemes erőműre nyertek uniós támogatást, ami a teljes költség 35 százalékát teszi ki. A többit anyacégük, az MVM állja. Azt is hozzáfűzték, hogy ezek megtérülését a termelt áram kiemelt átvételi árára alapoznák. (Vagyis ezeket pécsi telepüktől eltérően, a magánberuházókhoz hasonlóan üzleti alapra helyeznék.) Emellett emlékeztettek ama, honlapjukon fellelhető információra, hogy további 50-50 milliárdból „biomassza”- (vagyis fa-)tüzelésű, illetve hulladékgázra alapozó erőműveket is létesítenének. Ezek szintén kiemelt áron és biztosan értékesíthetik termelésüket.

Bár a hazai áramhasználók minden pillanatban több ezer MW-ot igényelnek, ráadásul a napelem éjjel nem termel, a tervezett fejlesztések mégis nagyságrendi ugrást képviselnek. Mindent egybevetve jelenleg körülbelül 200 MW-nyi napelem üzemel az országban. Az idéntől szigorodó jogszabályokra visszavezethető tavaly év végi engedélykérelmi roham nyomán a kisebb napelemes erőművek számában is hamarosan robbanásszerű emelkedés várható.

A kabinet a napokban némileg pontosított a kötelező áramátvételi szabályokon, növelve az előre lejelentettől eltérő termelésre vonatkozó büntetéseket. Ez elsősorban szintén a szélerőműveket sújtja.