Terror - Kiderült, hogyan radikalizálódnak a merénylők

Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:36
FOTÓ: Matthias Balk/DPA/AFP
A barcelonai gázolásos merénylettel kapcsolatban lapunknak nyilatkozó helyiek mind leszögezték: tudták, hogy lesz merénylet, csak azt nem, hogy mikor. Nem csupán azért tartottak tőle, mert számos európai nagyváros került már célkeresztbe, hanem azért is, mert a spanyol híradások aggasztóan sok alkalommal számoltak be lefülelt, merényletre készülő terroristákról.

A közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy Katalónia a spanyolországi dzsihádisták központja. Tavaly 7 nagyszabású rendőrségi műveletet hajtotta végre, és 11 feltételezett terroristák tartóztattak le a régióban, idén – a csütörtöki merényletig – már 10 akción és 14 letartóztatáson voltak túl a hatóságok. A közelmúltban az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk többek között egy robbantást, amelyet a barcelonai Liceu metroállomás ellen terveztek. „Az Iszlám Állam dzsihádista toborzásának spanyolországi központja Barcelona” – nyilatkozta az El Paísnak Fernando Reinares, az Elcano kutatóintézet globális terrorizmus programjának igazgatója.

Szakértők szerint a katalóniai iszlamisták hasonló módon radikalizálódnak, mint azok, akiket az eddigi európai merényletek kapcsán azonosítottak: főleg az interneten keresztül hálózzák be őket, a közösségi médiában terjed a propaganda, s ugyanitt kommunikálnak egymással a potenciális terroristák. Az Iszlám Állam évekkel ezelőtt felismerte az internetben rejlő „lehetőségeket”, s agresszív módon, videókkal, cikkekkel, fotókkal hálózzák be az embereket.

Spanyol hírszerzési források szerint a rendszer négy lépcsőből áll. Az első szinten meggyőzik az illetőt, hogy a muzulmánok áldozatok. Ennek megfelelően állítólagos fegyveres konfliktusokban életüket vesztett muzulmánokról – főként gyerekről – osztanak meg fotókat. A második szinten megnevezik a felelőst, amely ez esetben „a Nyugat”. A harmadik lépcsőfokon az illetőnek fel kell tennie a kérdést: „jó muzulmán vagyok?”, s ha igen, „hogyan segíthetek?”. A negyedik szinten egyértelmű választ kapnak: az erőszak az egyetlen út – olvasható a spanyol napilap elemzésében, amely rámutat, hogy bár Katalónia a központ, a keleti városok, így Girona, Tarragona, Valencia és Alicante mind érintett. A tengerparti városokon keresztül vezetett ugyanis sok éven át az út Afrikából Európába.

Katalónia volt azonban az a régió, amely egész Spanyolországban a legtöbb muzulmán hívőnek – többségében 2007 előtt érkezett észak-afrikaiaknak, elsősorban marokkóiaknak – otthont adott. A terrorelhárítás az utóbbi években kiemelt figyelmet szentelt az itt található mecseteknek. Spanyol hatósági források szerint mintegy 50, az iszlám szélsőségesen konzervatív ágának hívei, szalafisták által működtetett imaház van Katalóniában. Ez a Spanyolországban működtetett összes szalafista központ fele – emlékeztet a La Vanguardia.

Szerző

Hová tűnik el az ukrán lakosság?

Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:33
Aki teheti, Nyugaton vállal munkát FOTÓ: SHUTTERSTOCK/MAXAL TAMOR

Az utóbbi időben sokasodnak az olyan hírek, amelyek arról tanúskodnak, hogy folyamatosan „eltűnnek” a hivatalos statisztikában szereplő ukránok. A vészharang megkongatásában a pálmát kétségtelenül a Ráda képviselője, az Ellenzéki Blokk egyik parlamenti társ-frakcióvezetője vitte el, aki nem kevesebbet állít, mint hogy a Krím-félszigetet nem beszámító legfrissebb hivatalos statisztikában szereplő 42,5 millió helyett valójában csak 24 millió lakosa van Ukrajnának.

A képviselő állítását arra alapozza, milyen mértékben fogyaszt kenyeret a lakosság. A szovjet korszakban ez a módszer gyakori volt, csakhogy manapság a piacgazdaság körülményei között, a központi nyilvántartás hiányában nagyon is kétséges eredményhez vezet. Ennek ellenére a képviselő nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a népességcsökkenés egészen drámai méreteket öltött. Sokkal több ember hal meg, mint ahány születik. 2016-ban például 128 ezer születésre 202 ezer halálozás esett. Ukrajna a világon a 186. helyen áll, Európában pedig az utolsó a születések számát tekintve. Túl ezen, nagy veszteségként élik meg a nagy vívmányt is: az ukránok nagy számban utaznak dolgozni külföldre.

Ukrajna évente többszázezer embert veszít, akik elhagyják a hazájukat. A RIANovosztyi cikkírója olyan emberekként jellemzi őket, akik elég bátrak ahhoz, hogy gyakran az idegen nyelv tudása, a helyi szokások és törvények ismerete nélkül nagy kockázatot vállalva keljenek útra. Elsősorban Moszkvába. A legjobban az olaj- és gázipari szakemberek jártak. Ők képezik a kiutazók krémjét. Rosszabb a helyzetük azoknak, akik jómódú orosz családokhoz szegődnek háztartási alkalmazottnak, őket újabban a Fülöp-szigetiek szorítják ki, velük az oroszoknak nincs politikai vitájuk. Ennek ellenére Oroszország maradt a migránsok fő ellátási bázisa. Sok közöttük az építőmunkás, ezen a piacon azonban meg kell küzdeniük a konkurens moldvánokkal. Becslések szerint most Oroszországban több mint kétmillió ukrán vendégmunkás él. Többségük állítólag lojális az oroszokhoz, akik lehetővé teszik családjuk eltartását, egy részük azonban szenved a kettősségtől: a kijevi propaganda hatására gyűlölik az őket eltartó oroszokat, másrészről rájuk vannak utalva.

Az ukrán szépségek útja Nyugatabbra, Európába vezetett, a számítástechnikusok messzebbre is elmerészkedtek: az Egyesült Államokba. A többség azonban a legrosszabbul fizető munkahelyeken kötött ki, a tengeri platformokon halat tisztítanak, epret szednek Lengyelországban és Írországban, fehérneműt mosnak és szállodai szobát takarítanak Görögországban és Olaszországban. Sokan betegeket és öregeket ápolnak. A turizmus leple alatt sokan munkát vállalnak. A Novosztyi szerint a magyar és a lengyel hatóságok e felett szemet hunynak. Márpedig a Magyarországra látogató ukrán turisták száma jelentős. Az ukránok kevés pénzért dolgoznak, nincsenek nagy igényeik, lemondanak a szociális jogokról.

Nem is olyan nagy titok, tehát, hová tűntek el a statisztikában szereplő ukránok. Nyugat-Ukrajnában egész agglomerációk nélkülözik a munkaképes lakosságot, maradtak a gyerekek és az öregek. Évente, ha egyszer látják külföldön dolgozó eltartóikat. Tudományos felmérések nem tartják kizártnak, hogy 2050-re Ukrajna lakossága akár további egyharmadával is csökkenhet.

Szerző

Hová tűnik el az ukrán lakosság?

Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:33
Aki teheti, Nyugaton vállal munkát FOTÓ: SHUTTERSTOCK/MAXAL TAMOR

Az utóbbi időben sokasodnak az olyan hírek, amelyek arról tanúskodnak, hogy folyamatosan „eltűnnek” a hivatalos statisztikában szereplő ukránok. A vészharang megkongatásában a pálmát kétségtelenül a Ráda képviselője, az Ellenzéki Blokk egyik parlamenti társ-frakcióvezetője vitte el, aki nem kevesebbet állít, mint hogy a Krím-félszigetet nem beszámító legfrissebb hivatalos statisztikában szereplő 42,5 millió helyett valójában csak 24 millió lakosa van Ukrajnának.

A képviselő állítását arra alapozza, milyen mértékben fogyaszt kenyeret a lakosság. A szovjet korszakban ez a módszer gyakori volt, csakhogy manapság a piacgazdaság körülményei között, a központi nyilvántartás hiányában nagyon is kétséges eredményhez vezet. Ennek ellenére a képviselő nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a népességcsökkenés egészen drámai méreteket öltött. Sokkal több ember hal meg, mint ahány születik. 2016-ban például 128 ezer születésre 202 ezer halálozás esett. Ukrajna a világon a 186. helyen áll, Európában pedig az utolsó a születések számát tekintve. Túl ezen, nagy veszteségként élik meg a nagy vívmányt is: az ukránok nagy számban utaznak dolgozni külföldre.

Ukrajna évente többszázezer embert veszít, akik elhagyják a hazájukat. A RIANovosztyi cikkírója olyan emberekként jellemzi őket, akik elég bátrak ahhoz, hogy gyakran az idegen nyelv tudása, a helyi szokások és törvények ismerete nélkül nagy kockázatot vállalva keljenek útra. Elsősorban Moszkvába. A legjobban az olaj- és gázipari szakemberek jártak. Ők képezik a kiutazók krémjét. Rosszabb a helyzetük azoknak, akik jómódú orosz családokhoz szegődnek háztartási alkalmazottnak, őket újabban a Fülöp-szigetiek szorítják ki, velük az oroszoknak nincs politikai vitájuk. Ennek ellenére Oroszország maradt a migránsok fő ellátási bázisa. Sok közöttük az építőmunkás, ezen a piacon azonban meg kell küzdeniük a konkurens moldvánokkal. Becslések szerint most Oroszországban több mint kétmillió ukrán vendégmunkás él. Többségük állítólag lojális az oroszokhoz, akik lehetővé teszik családjuk eltartását, egy részük azonban szenved a kettősségtől: a kijevi propaganda hatására gyűlölik az őket eltartó oroszokat, másrészről rájuk vannak utalva.

Az ukrán szépségek útja Nyugatabbra, Európába vezetett, a számítástechnikusok messzebbre is elmerészkedtek: az Egyesült Államokba. A többség azonban a legrosszabbul fizető munkahelyeken kötött ki, a tengeri platformokon halat tisztítanak, epret szednek Lengyelországban és Írországban, fehérneműt mosnak és szállodai szobát takarítanak Görögországban és Olaszországban. Sokan betegeket és öregeket ápolnak. A turizmus leple alatt sokan munkát vállalnak. A Novosztyi szerint a magyar és a lengyel hatóságok e felett szemet hunynak. Márpedig a Magyarországra látogató ukrán turisták száma jelentős. Az ukránok kevés pénzért dolgoznak, nincsenek nagy igényeik, lemondanak a szociális jogokról.

Nem is olyan nagy titok, tehát, hová tűntek el a statisztikában szereplő ukránok. Nyugat-Ukrajnában egész agglomerációk nélkülözik a munkaképes lakosságot, maradtak a gyerekek és az öregek. Évente, ha egyszer látják külföldön dolgozó eltartóikat. Tudományos felmérések nem tartják kizártnak, hogy 2050-re Ukrajna lakossága akár további egyharmadával is csökkenhet.

Szerző