Közmunkások dolgoznak Ricse új csárdájában

Publikálás dátuma
2017.08.22 18:14
A csárda hivatalos megnyitója
Fotó: /
Csárda nyílt Borsod megye csücskében, a szabolcsi Kisvárda és a szlovák határ között félúton megbúvó Ricsén. Eddig a hírben nem is lenne semmi különös, még akkor sem, ha csárdát mostanság ritkábban nyitnak, mint falafelest vagy szusibárt. Ezt a csárdát azonban hajdani közmunkások és munkanélküliek működtetik, ebben rejlik egyedisége.

A ricseiek szerint az országban övék az első, s eddig egyetlen olyan vendéglátóipari létesítmény, amelyet szociális szövetkezet üzemeltet, törekedve arra, hogy ne csak lózungok, hanem a valóság szintjén is visszajuttasson olyan embereket a munkaerőpiacra, akiknek ezen a vidéken kevés esélyük van egy rendes állásra.

Az üzletvezető, Fodor Tamásné pénzügyi-számviteli végzettségével is nehezen tudott volna elhelyezkedni a faluban, miközben lassan lejár a két kicsi gyereke után járó gyes ideje. Neki a munkanélküli lét komoly fenyegetést jelentett, így hálás, hogy megkapta az állást, s nem kell a család mellől kilométereket utazni munkáért. Hogy meglegyen a szükséges végzettsége, beiratkozott egy iskolába, ahol fogadóssá képzik. Ez a vendéglőshöz képest speciális tudást is tartalmaz, a csárdában ugyanis a térségre jellemző, tájjellegű ételeket is illik kínálni.

A huszonegy éves Kaniczki Bence nyakába vette volna a nagyvilágot, ha nem kap munkát a szülőfalujában. A angliai kiköltözés terve most odébb csúszott, a vendéglős végzettségű fiú augusztustól pincérként dolgozik Ricsén. Szakácsot egyelőre az iskolai menzáról kölcsönöznek, a kézilány, a takarító közmunkásként dolgozott korábban a faluban.

Vécsi István, Ricse polgármestere, a Közmunkások Szakszervezete elnöke azt mondja, ők tényleg komolyan veszik, hogy akit lehet, visszavezessenek a munka világába. A csárdára a Start program helyi sajátosságok kialakítására szánt keretéből nyertek 30 millió forintot, s ehhez 15 százaléknyi önerőt tettek. Az építkezésen is sokan dolgoztak közmunkásként. A megnyitó ünnepségen a polgármester nem kis meghatottsággal mutatott egy fényképet, amin az építőbrigád szerepel: romák, nem romák, segédmunkások, szakmunkások, közmunkások. A felvétel egyedi, minden digitális változatát kitörölték, a fotót pedig az étterem egyik fő falára teszik majd ki, így is hirdetve a falubeliek teremtő erejét.

A csárda hivatalos megnyitója

A csárda hivatalos megnyitója

Vécsi István a csárdában nem pusztán egy vendéglátóhelyet lát, ahol helybéliek és átutazók az éhségüket csillapíthatják. Szavai szerint egy ilyen hely abban is segít, hogy faragjon a városlakók és falusi emberek közötti szakadékból, s közelítsen ahhoz a szándékhoz, hogy egyenlő szolgáltatásokat biztosítsanak mindenkinek, éljenek bárhol az országban. A csárda növeli a falu megtartó erejét is, elvégre a fiataloknak így nem kell máshová menni, ha le akarnak ülni egymással beszélgetni. Első lépcsőben a csárdához integrálták az idősek ellátását is, így napi száz menüt eleve nekik főznek, de számítanak a Szlovákiából a kisvárdai fürdőbe járó, átutazó vendégekre is.

Az építkezést az önkormányzat vezényelte le, a működtetés azonban már nem az ő dolguk lesz. Hét alapító taggal – akik nem kapnak járandóságot – létrehoztak egy szociális szövetkezetet, s ehhez rendelték a létesítmény fenntartását. Nemcsak közvetlenül adnak munkát közmunkásoknak, de közvetve is: a csárda felvásárolja azokat a termékeket, amelyeket a közmunkaprogramok részvevői termelnek meg a földeken. Ezen túl, amíg van kínálat magángazdáknál zöldségből, gyümölcsből, nem mennek a nagybani piacra, hanem tőlük veszik meg az árut, így segítve a helyi termelőket is.

A menü nagyja
A szociális alapon működő csárdát a falu híres szülöttéről, Adolph Zukorról nevezték el. A Paramount Pictures alapítója, Hollywood megálmodója egy ricsei szatócscsaládba született, s már kicsi korától inasként dolgozott. Miután árvaságra jutott, tizenhat évesen a ruhájába varrt huszonöt dollárnyi „vagyonnal” indult el Amerikába, ahol aztán szorgos munkával és némi szerencsével a filmgyártás atyja lett. Az iránta érzett tiszteletből kedvenc ételét, a söberlivel (gombás-petrezselymes zsemletöltelékkel) körített, lepirított kacsamájat is felvették a „Zukor Csárda” étlapjára.



2017.08.22 18:14

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12