Rejtőzködő vasmacskák

Vonzza a rejtőzködés Töttös Katát, nőalakjai mégis kihívóak, provokatívak. A festőművészt legújabb műveiről, és párjáról, Wahorn Andrásról kérdeztük.

Az álarc mindenkit magabiztossá tesz – vallja Töttös Kata festőművész, akinek legújabb alkotásain törékeny nők viselnek fekete bőrmaszkokat. A fotórealista stílusban alkotó Töttös képein Tim Burton 1992-ben bemutatott Batman Visszatér című filmjének egyik gonosza, a Macskanő bőrálarca köszön vissza különböző formákban, mely az ártatlannak tűnő nőket szinte démonná változtatja. – Mindig is érdekelt a rejtőzködés – mondja a festőművész, aki maga is szívesen jelenik meg feltűnő ruhákban vagy különleges sminkben. Töttös szerint a régmúlt maskarabáljain valószínűleg tudták a vendégek, hogy ki kicsoda, de az embereknek mégis önbizalmat adott, ha álarc mögé bújhattak. – Ilyenkor az ember olyat is megtesz, amit egyébként nem – vallja a művész.

Korábbi képein egyáltalán nem rejtőzködtek a nők. Töttös előszeretettel jelenítette meg a divatplakátok, női magazinok és kifutók világának szupermodelljeit, vagy éppen a negyvenes-ötvenes évek Amerikájának pin-up girl alakjait, vagyis kecsesen pózoló festett címlaplányait. Persze ahogy teltek az évek nemcsak a választott téma változott, de Töttös festőtechnikája is egyre finomodott. Míg az egyetemen az egyik mestere azt kérte tőle, hogy pár nap alatt készüljön el egy képpel, addig a diploma megszerzése után már hetekig dolgozott egy-egy portrén. Persze már nemcsak vászonra alkot, a legutóbbi macskanős képeit például súlyos vaslemezekre festette, melyeket előzőleg a Kecskeméti Acélszobrász Szimpózium keretén belül a KÉSZ Ipari Park szakembereivel vágatott ki plazmával. A durva, nehéz anyag és a ráfestett gyengéd vonások vibráló ellentétet keltenek.

Eredetileg divattervező akart lenni. A Kisképzőn azonban textil helyett játék szakra vették fel. Kisautót kellett esztergálnia és tolltartót barkácsolnia. – Hamar ráuntam ezekre az „emelt szintű technika órákra” – mondja. Tanárai figyelmeztették, hogy ha nem teljesít, átmehet festő szakra. – Mondtam nekik, hogy átmegyek én magamtól is – teszi hozzá Töttös.

Az igazi alkotói szabadságot párja, Wahorn András hozta el neki. Az A. E. Bizottság együttes volt zenész-festőművészével Töttös közel három éve egy kiállításmegnyitón ismerkedett meg, amikor is Wahorn András beszédbe elegyedett vele. Már az első randevújukon kiderült, hogy egy húron pendülnek, és bár festői stílusuk szöges ellentéte egymásnak, mégis remekül alkotnak együtt. – Míg én fotórealista stílusban festek, addig András „gyerekrajzokat” készít – mondja mosolyogva Töttös. Első közös tárlatuk az A38 Hajó kiállítóterében volt, ahová Wahorn öt nagyméretű színes képpel érkezett, melyekre saját együtteseit rajzolta fel karikírozott formában, míg a képekre Töttös egy élethű papagájt vagy macskát festett.

Már külön módszerük is van arra, ha együtt alkotnak. A metódus a következő: először Töttös megfest egy képet, például egy precízen beállított női arcot, majd Wahorn a képbe „belenyúl”, vagyis kiegészíti humoros, önfeledt és pajzán figuráival. A két művész sosem beszéli meg előre, hogy mi lesz a koncepció. A végeredmény így számukra is meglepetésként hat, és lesz több mint a részek összege.