A Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogi díj jelöltjei között

Publikálás dátuma
2017.08.29 18:48
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság/Facebook
Magyar Helsinki Bizottság is bekerült a Vaclav Havel egykori cseh elnökről elnevezett emberi jogi díj három jelöltje közé - közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedden.

A tájékoztatás szerint az emberi jogok területén végzett munka elismeréséül alapított díj magyar jelöltje, a Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogok területén széles körű tevékenységet folytat, különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint a menedékkérők, a menekültek és a hontalanok jogaira. A jelöltek között van még az osztrák jezsuita, Georg Sporschill, aki - mint írták - életét a legkiszolgáltatottabbak szolgálatának, különösen a gyermekek gondozásának szentelte. A harmadik jelölt Murat Arslan, 2016-tól fogva tartott török bíró, aki minden körülmények között kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése a cseh kormány támogatásával 2013-ban alapított emberi jogi díjával olyan embereket vagy szervezeteket jutalmaz, akik kiemelkedő erőfeszítést tettek az emberi jogok védelmében. A díjat a parlamenti közgyűlés soron következő plenáris ülésén, október 9-én adják át- írja az MTI.

Szerző

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51