Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) két magánszemély a Momentum Mozgalom NOlimpia nevű népszavazási kezdeményezése kapcsán, mert úgy vélik, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a fővárosi közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is.
A történet ismert, a Momentum Mozgalom tavaly december 2-án népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Választási Irodánál (FVI), a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” A kérdést a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) december 7-én hitelesítette, majd a Kúria is jóváhagyta, így január közepén elkezdhették az aláírásgyűjtést. Február 17-én a Momentum a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást nyújtott be ellenőrzésre az FVI-hez.
Nem is volt szükség az összes benyújtott szignó ellenőrzésére; az FVB március 7-i határozatában kimondta: "az ellenőrzött érvényes aláírások száma: 151.239", s a többi aláírás vizsgálatától eltekintettek. A jogorvoslat során a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyan megváltoztatta a helyi - fővárosi - népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírás-mennyiséget, de kimondta, hogy az összegyűjtött érvényes aláírások száma elérte ezt. Az NVB határozatát a Kúria – eltérő indokolással – jóváhagyta, döntése március 24-én vált jogerőssé, s így kezdetét vehette a helyi népszavazás kötelező elrendelésének procedúrája.
A népszavazási törvény szerint az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül - a FVB elnöke tájékoztatja a főpolgármestert, aki a legközelebbi testületi ülésen bejelenti a referendumot. A fővárosi közgyűlés pedig a helyi népszavazás elrendeléséről 30 napon belül döntést hoz.
Ám eközben, még február 22-én, az összegyűlt aláírásoktól megijedve, illetve az esetleges népszavazás politikai következményeitől tartva Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke megállapodott, hogy visszavonják Budapest 2024-es olimpiai pályázatát. Előtte a kormány – melynek jogilag semmilyen köze nem volt az olimpiai rendezéshez – határozatban rögzítette: "Budapest olimpiai rendezési pályázata esélytelenné vált. Ebben a helyzetben csak az a felelős döntés, ha a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az Olimpia rendezésére irányuló pályázatot visszavonja.” De mint Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető bejelentette: a kormány mellett a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció is az olimpiai pályázat visszavonását tanácsolta a MOB-nak és Budapestnek. Ez meg is történt, a fővárosi közgyűlés március 1-i rendkívüli ülésén, 22 igennel, 6 nemmel az olimpiai pályázat visszavonásáról döntött.
Mint a dátumokból is kiderül, a közgyűlés visszavonó döntésétől függetlenül a népszavazási eljárás nem állt le, hiszen március 1. után hozott határozatot az FVB az összegyűjtött aláírások számáról, s a jogorvoslatok után március 24-én nyílt meg az út a népszavazás elrendelése előtt. Csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy "a fővárosi szintű helyi népszavazást – tekintettel arra, hogy a népszavazással elérni kívánt cél már teljes mértékben megvalósult", nem rendeli el.
A főváros vezetése abban reménykedhetett, hogy a döntést megtámadják bíróság előtt, s az kimondja: okafogyottság miatt a népszavazást nem kell megtartani. Így is történt, az ügy H. Cs. magánszemély felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria elé került, amely azonban május 23-án (!) jóváhagyta a közgyűlés döntését. Az indoklás szerint bár a népszavazási törvényből és a helyi önkormányzati szabályozásból "valóban az következne, hogy ha összegyűlik a választópolgári kezdeményezés alapján indult helyi népszavazás elrendeléséhez az önkormányzati rendeletben előírt arányú szavazat, úgy az önkormányzati képviselő-testület nem mérlegelhet, köteles a népszavazást elrendelni", a Kúria mégis talált kibúvót, mondván: "az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be", mellyel a népszavazás okafogyottá vált. A legfőbb bírói fórum is érezhette azonban, hogy döntése nagyon kétséges, hiszen a határozat indoklása szerint előfordulhat, hogy egy helyi népszavazás elrendelése előtt, de már a megfelelő számú aláírás összegyűjtése után a helyi önkormányzati testület vagy közgyűlés "a referendumnak megfelelő" döntést hoz, majd erre hivatkozva nem rendeli el a népszavazást. Később, a jogorvoslati határidők letelte után viszont visszaállítja a korábbi körülményeket.
A népszavazási törvény egyértelműen fogalmaz: "a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte". Egyetlen, már idézett szöveghely van a jogszabályban, amely "a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozat" elleni jogorvoslatról szól. A Kúria viszont az alaptörvényre hivatkozva mondta ki: "a józan észnek ellentmond az a jogszabály-értelmezés, amely szerint hiába vonta vissza az olimpiai pályázatát a főváros, a népszavazást arról, hogy a főváros vonja vissza az olimpiai pályázatát mégis el kell rendelni".
Márpedig az alkotmányjogi panaszt benyújtó magánszemélyek úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást. Érveik szerint a közgyűlés elé a népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztést kellett volna benyújtani, s ha az előterjesztést a közgyűlés – a képviselők szavazatával – elutasította volna, csak ebben az esetben lett volna lehetőség jogorvoslatra a Kúriánál, vagyis csak ekkor lehetett volna figyelembe venni a törvény már idézett, ominózus szöveghelyét "a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozatról." Vagyis csak akkor, ha hiányzik a közgyűlési határozathoz szükséges érvényes többségi szavazat. Érveik szerint a közgyűlés el nem rendelő határozata nem tartozik a népszavazási törvény hatálya alá, s annak törvényességi felülvizsgálatát a Fővárosi Kormányhivatal kérhette volna a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.
A magánszemélyek szerint a közgyűlés határozata és a Kúria ezt jóváhagyó döntése sérti az indítványozók – fővárosi lakosok – jogait, hiszen népszavazási joguktól fosztotta meg őket – az összegyűlt megfelelő számú aláírás ellenére. Kifogásolják azt is, hogy a közgyűlés nem fűzött indoklást határozatához, s úgy vélik, a Kúria nem veheti át ezt az indokláshoz való jogot. Kifogásolják továbbá, hogy a Kúria döntéséről nem lehetett hitelt érdemlő információt szerezni, s hogy a Kúria döntése ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. Ezért azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy a Kúria döntését és a fővárosi közgyűlés határozatát is semmisítse meg.
Ma tárgyalja a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a pert, amelyet a két magánszemély indított a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elnöke ellen, mert Temesi István nem adott választ április 26-i közérdekű adatigénylésükre. Többek között arról érdeklődtek az FVB elnökénél a Momentum népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy mikor tájékoztatta a főpolgármestert az aláírások hitelesítéséről, illetve a főpolgármester az FVB elnökét a referendum elrendeléséről. Mivel a törvényben meghatározott határidőn belül választ nem kaptak, keresetet nyújtottak be a PKKB-ra.
A bíróság – Barta Ágnes bíró – azonban két ízben is olyan időpontra, június 20-ra, majd ezt követően július 6-ra tűzte ki a per tárgyalásának időpontját, továbbá oly késedelmes módon kézbesítette számukra az idézést, hogy egyik tárgyaláson sem tudtak megjelenni. De nem csak ők, az FVB elnöke, Temesi István sem jelent meg a tárgyalási napokon.
Eközben az alperes FVB-elnök ellenkérelmet nyújtott be, mondván: ő nem közérdekű adatközlés teljesítésére kötelezett szerv, s a felperesek által kért információk nem közérdekű adatok. Ráadásul ugyanebben az ellenkeresetben az FVB elnöke úgy fogalmazott, már eleget is tett az adatkérésnek. (Az FVB elnöke azonban megtagadta alkotmányjogi panaszuk Ab-hoz való továbbítását is , pedig a törvény szerint ez is az ő kötelezettsége.) Minderről a felperesek nem a bíróságtól szereztek tudomást, hanem oly módon, hogy egyikük iratbetekintést kért.
A tárgyalások kitűzése, a hiányzó jegyzőkönyvek és amiatt, hogy a bíróság az alperesi ellenkérelmet a felpereseknek nem küldte meg, kifogást terjesztettek elő. Erre válaszul egyikük megkapta a bíróságtól a kért dokumentumokat, kivéve az ellenkérelmet. Emiatt a felperesek egy beadványban kérték a mára kitűzött tárgyalás elhalasztását, ám a PKKB ezt végzésében elutasította, az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásukat pedig figyelmen kívül hagyta. Ugyanakkor már nem a korábbi – törvényes bíró – Barta Ágnes, hanem Gyuris Judit bíró jegyezte a végzést. A bíróváltás okáról a felperesek nem kaptak tájékoztatást. Ám az egyik felperes két hete egy köteg újabb bírósági iratot is kapott, amelyeket már egy harmadik bíró, Vargáné Gerényi Mónika jegyzett.
