Október végén a romák helyzetét felmérő tényfeltáró delegációt küld Magyarországra az Európai Bizottság - jelentette be szerdán egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen Vera Jourová jogegyenlőségért felelős biztos. A politikus közölte: a szeptemberi iskolai adatok és a látogatás eredményeinek ismeretében novemberben dönt arról, hogy szükséges-e újabb szakaszba léptetni a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt tavaly indított kötelezettségszegési eljárást. A romák diszkriminációja miatt Csehország és Szlovákia ellen is hasonló lépéseket tett Brüsszel. "Nem fogok a végletekig várni az eredményekre. De a döntés előtt egyeztetni fogok az illetékes miniszterekkel" - mondta.
Az EB szerdán tette közzé a nemzeti romaintegrációs stratégiák értékelését, amelyben bemutatja, hogyan változott a romák helyzete az EU-ban 2011 óta. Eszerint Magyarországon tavaly több roma gyerek részesült kisgyermekkori nevelésben és kevesebb hagyta abba az iskolát, mint öt évvel korábban. De a szegregáció továbbra is súlyos gond: a roma gyerekek több mint 60 százaléka más gyerekektől elkülönítve tanul. Hazánkon kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány.
![](/picture/125390/thumbnail/500/00500931.jpeg)
Lapunk megkérdezte Jourovát, mit szól ahhoz, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a nyáron ismét felvetette: el kell dönteni, hogy a közös vagy a külön iskola jó-e a cigány gyerekeknek. "A magyar kormánnyal folyamatos párbeszédet folytatunk a romák helyzetéről. Következő találkozónkon meg fogom kérdezni a miniszter urat, hogy pontosan mire gondolt" - válaszolta a biztos. Hozzátette, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása óta kedvezően változott a magyarországi jogalkotás, de a helyszínen kell tapasztalatokat gyűjteni a törvénymódosítások végrehajtásáról. Ezért azt tervezi, hogy még az idén felkeres néhány többségében romák által lakott térséget.
A bizottsági elemzés szerint Magyarországon öt év alatt 38-ról 51 százalékra nőtt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben sem részesülő roma fiatalok aránya. 2011-ben a romák 86 százalékának nem volt egészségbiztosítása, ma 97 százalékának nincs. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy ma kevesebb roma tapasztal hátrányos megkülönböztetést az iskolában vagy az álláskeresés során, mint öt éve.