Idén tovább csökkentek a nemzetközi és ezzel együtt az orosz gázárak, így továbbra is lenne mozgástér hazai lakossági rezsicsökkentésre – közölte lapunk megkeresésére Beöthy Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. A Magyarországon is viszonyítási pontnak tekintett holland tőzsdei gázárak csak január óta mintegy negyedükkel estek tovább. A különböző statisztikai becslések nyomán az elvileg nem nyilvános orosz gázárunk ettől némi hullámzást mutatva eltérhetett ugyan, de a csökkenés ott is egyértelmű. Mivel a kormány a hazai lakossági gázárakat 2014 novembere óta nem mérsékelte tovább, a különbözet értelemszerűen jórészt a hazai energiaiparban marad. A szakértő szerint a többletbevétel a hazai szabályozókból következően leginkább az állami MVM gáznagykereskedő leányvállalatát, a Magyar Földgáz-kereskedőt (MFGK) gazdagíthatja. Ez a többlethaszon 2014 óta folyamatosan gyűlik az állami társaságnál. Igaz, a szabályozás szerint ezt a többletbevételt előbb-utóbb figyelembe kell venni a lakossági tarifák megállapításánál.
A kiadott árrendeletekből az is kiszámítható, hogy a bent rekedt összegekből többletbevételhez jutnak a többnyire külföldi kézben maradt gázvezeték-üzemeltetők is. Nekik szükségük is lehet ezekre a forrásokra, mert a 2013-2014-es rezsicsökkentés e körtől szintén jelentős összegeket vont el. Olyannyira, hogy tavalyi tevékenységük jellemzően veszteségbe csúszott.
Beöthy Ákos szerint az orosz gázszállításokért felelős állami Gazprom térségünkben biztos nem a politikai kapcsolatok szintje alapján árazza a gázt. Ellenben gazdasági lehetőségek és kényszerek hatására annál inkább hajlanak a tarifamódosításra. Magyarország hagyományosan az ellátás szempontjából kiszolgáltatottabb államok közé tartozott. Így tarifánk jellemzően magasabb volt az Oroszországtól akár messzebb fekvő, de több forráshoz is hozzáférő német, francia vagy épp olasz árszintnél. Ám miután Szlovákia felé olyan gázvezetéket építettünk, amely részben akár ki is válthatná a keleti irányú szállításokat, a Gazprom rögtön csökkentette magyarországi tarifáit. Annak ellenére tehát, hogy a vezetéket továbbra se használja senki tényleges szállításokra, megépítése megérte – értékelt a REKK szakértője. Ehhez képest olyan kiszolgáltatott államok, mint például Bulgária, továbbra is többet fizetnek.
A REKK szakértője úgy látja, hogy az orosz gáz európai tarifái az elmúlt időszak során egyértelműen közelítettek a tőzsdei szinthez. A keleti irányú behozatal tehát ismét egyre versenyképesebbé válik.
Értelmetlen vezetéktervek
A horvát, illetve a román gáz-összeköttetésünkön túl jelenleg nincs a horizonton olyan nemzetközi vezetékterv, amelyhez Magyarországnak érdemes lenne csatlakozni - vélekedett megkeresésünkre Takácsné Tóth Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) gázpiaci elemzője. A feleslegesnek minősíthető elképzelések közé sorolható eszerint például az orosz Gazprom Déliáramlat-tervének felmelegítése - aminek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban valamiféle tisztázatlan műfajú megállapodást is aláírt az orosz állami gázvállalat vezetőjével -, az Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök által többször is felemlített görög-macedón-szerb-magyar Tesla nevű útvonal, a főleg Szlovákia által szorgalmazott Eastring, vagy épp a szinte már teljesen a feledés homályába veszett, 2010-ben Azerbajdzsán és Magyarország közé álmodott AGRI. A magyar gázrendszer jelenleg a körülbelül évi 9 milliárd köbméteres hazai fogyasztás többszörös kielégítésére alkalmas. Így a szakértő szerint egyre inkább átgondolandó minden új fejlesztés. Ebből a szempontból akár a horvát és a román gázvezeték-csatlakozás is kiválthatná egymást. (A két cső már évek óta kész, ám a határ túloldalán rendre hiányoznak a magyarországi irányú szállításokhoz szükséges berendezések. Igaz, ezek telepítésére a szomszédos államok - az EU nyomására is - többször ígéretet tettek. Tegnap bukaresti látogatása kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén megemlítette: Románia megkezdte azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd, 2022 végére pedig évi 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon onnan.)
Románia felől a frissen felfedezett fekete-tengeri lelőhelyek gáza, Horvátország irányából pedig a Krk-szigetre tervezett, hajókon szállított cseppfolyósgáz (LNG)-lefejtő teremtene tényleges versenyt a különböző útvonalakon, ám eredendően mégis csak Oroszországból származó gáznak. Bár az LNG kapcsán a kutató kissé borúlátó. Ez ugyanis továbbra is jóval drágább az orosz gáznál, ráadásul közvetlen tengerparti összeköttetés híján Magyarország e tekintetben mindenképp más államoktól függene. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump ugyan egyértelművé tette országa határozott LNG-szállítási szándékait, ám egyelőre nem tudnaá az orosz árak alá ígérni. Így az elnök érvelése szerint az európai vevők fizessék meg azt a biztonsági felárat, amit az orosztól eltérő forrás jelent. Emellett pedig szankciókat vezettek be a Moszkvával - például az oroszokat a németekkel közvetlenül, a tenger alatt összekötő Északi Áramlat bővítésének kivitelezésén - együttműködő nyugat-európai cégekkel szemben. (Noha több tagállam is tiltakozik az uniós jog határait feszegető fejlesztés ellen, a szakértő meglátása szerint hiányzik az egységes fellépés. Úgy véli, Magyarország halk csatlakozása a tiltakozókhoz pontosan megfelel geopolitikai helyzetünknek, mivel ez a "nagyok játszmája".)
Ama korábbi hírünk kapcsán, hogy a Gazprom 2019 után minden bizonnyal Magyarországot is a most bővítés alatt álló Északi Áramlaton keresztül, tehát észak felől fogja ellátni, úgy vélte: egy ilyen váltás szinte bizonyosan nem hozna számunkra áremelkedést. A Gazprom ráadásul az uniós szabályok ügyes kihasználásával Németországtól Magyarországig megszerezte lényegében az összes nagy gázvezeték használati jogát. (A piac sokszínűségének megtartására hivatkozva ennek egyedül a hazai hatóság állt ellen.) Mindezzel az oroszok a jelenleg Ukrajnán keresztül vezető európai ellátóvezetéket váltanák ki, az ésszakkeleti szomszédunkkal évek óta húzódó, akár fegyveres összecsapásokba is torkolló vitáik miatt. Ugyanakkor szinte bizonyos, hogy valamennyi gáz 2019 után is érkezik kelet felől. Így például Magyarországtól eltérően Szerbiát valószínűleg a jelenlegi helyzethez hasonlóan továbbra is Ukrajnán és hazánkon keresztül látnák el. Az oroszokra jellemző, hogy még évtizedekig használhatnák az Európát keleti irányból ellátó szlovák vezetéket is.
Takácsné Tóth Borbála arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezetékrendszerek sűrűsödésével ma már nem csak a gázkereskedők, hanem a vezetéküzemeltetők között is árverseny látszik kibontakozni. Így nyerte el például Magyarország a horvátok ellátását, az eddigi osztrák-szlovén útvonal kiváltásával.
Olcsóbban vásároltuk a földgázt a multitól
Csak azután jelent meg a magyar földgáz-nagykereskedő beszállítói között az Orbán Viktorhoz közel álló MET, hogy a társaság az állami MVM tulajdonába került – állapítható meg a Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető által kiperelt, lapunk birtokába került iratokból. A 2013-as kivásárlást megelőzően a nagykereskedő a német E.ON tulajdonában állt. Ekkor a társaság az orosz Gazpromon kívüli egyetlen nyugati beszállítója testvércége, az E.ON Ruhrgas volt. Ezzel egy időben már MVM másik leányvállalata, az MVM Partner is hozott be gázt – kevéssé meglepő módon szintén a MET-től. A papírokból az ellenzéki képviselő számára az is kiderült, hogy az MVM a gáznagykereskedő felvásárlása előtt drágábban vásárolt a MET-től, mint az akkor még E.ON-tulajdonú nagykereskedő saját testvérvállalatától. A 2013-as állami cégfelvásárlást követően azonban a Magyar Földgáz-kereskedőre (MFGK) keresztelt nagykereskedő a megszerzett dokumentumok alapján a Gazpromon túl a legtöbb gázt megint csak a MET-től vette. Igaz, partnerei lettek a Vitol S.A., az Axpo és a Shell is. 2014 elérhető hónapjaiban a Vitol rendre olcsóbb volt a MET-cégnél, de a többiek drágábban adták a terméket.
Az MFGK amúgy 2011-től az Orbán-kormány döntése nyomán verseny nélkül használhatta az olcsó gázhoz kaput nyitó osztrák irányú vezetékünket. Kivételezett helyzete az EU nyomására 2015 júliusában megszűnt. Korábbi – részben szintén Tóth Bertalan adatigényléseire épülő – kutatások tanúsága szerint a mások mellett Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István, valamint a kormányfővel szintén bensőséges viszonyt ápoló Mol áttételes résztulajdonában lévő, offshore-szerű energiakereskedő, a MET jelentős nyereséget zsebelhetett be az Orbán-kabinet által az MVM-csoportnak biztosított gázjogok másodlagos hasznosításával.
Az MVM rendkívül vontatottan, számos kitakarással és csak több körös perfordulók után volt hajlandó néhány adatot kiadni a Tóth Bertalan által igényeltekből, miközben a képviselő szerint nem látszik alátámaszthatónak a több évvel ezelőtti ügyletek titkosítása. Az adat-mozaikokból annyi mégis összeáll, hogy a magyar-orosz hosszú távú gázszerződést a két fél rendszeresen módosítgatta.
Az MSZP-frakcióvezető szerint ezek után kérdés, szükséges volt-e feltétlenül állami tulajdonba venni a lakossági gáz értékesítési láncában is részt vevő nagykereskedőt, miközben azóta a lakossági tarifák látványosan nem követik a nemzetközi árzuhanást. Emellett azt, hogy a hazai ipar gázárai a térségben a legmagasabbak közé tartoznak, összefüggésbe hozza azzal, hogy a magyar kormány az olcsó gázvásárlás lehetőségét 2011 és 2015 között csak egyes „kiválasztottaknak” biztosította.
