Trump nem lélegezhet fel

Publikálás dátuma
2017.09.01 07:32
Fotó: AFP/Mandel Ngan
Fotó: /
Hiába reménykedik Donald Trump, a politikai szezonnyitány után folytatódnak az orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálatok. Ám bizonytalan, lesz-e kétpárti egyetértés.

Labor Day, az amerikai munka ünnepe után folytatják vizsgálódásaikat a tavalyi elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérleteket feltáró kongresszusi bizottságok. A május 17-én indult FBI-nyomozás nyáron sem szünetelt, a Robert Mueller különleges ügyész felügyelete alatt folyó büntetőjogi vizsgálat új szakaszát jelezte, hogy augusztus eleje óta egy virginiai nagyesküdtszéket is bevontak a munkába. A vádesküdtszék dönthet arról, elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a Trump-kampány emberei, netán az amerikai elnök elleni vádemeléshez.

Három bizottság is kutakodik a kongresszusban. Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő, a hírszerzési bizottsági vizsgálat demokrata főilletékese szerint elképzelhető, hogy két jelentés is születik, ha a republikánusok és a demokraták álláspontja között olyan nagy lesz az eltérés, hogy nem sikerül közös nevezőre jutni. Schiff a USA Today című lapnak nyilatkozva nem tudta megmondani, meddig húzódik el a vizsgálat, de úgy becsülte, év végéig aligha zárul le. Ősszel további meghallgatásokat terveznek. Külön dolgozik a szenátus hírszerzési bizottsága, a két vizsgálat egybevonását sem tudták elérni, bár jobban ki tudnák használni az anyagi forrásokat.

Külön eljárást folytat a szenátus igazságügyi bizottsága, a Chuck Grassley iowai republikánus képviselő vezette testület a nyáron zárt ajtók mögött hallgatta meg Glenn Simpsont, a Fusion GPS vezetőjét. Ez a cég adott megbízást egy nyugalmazott brit hírszerzőnek Donald Trump múltbeli orosz kapcsolatainak feltérképezésére. A Christopher Steele által összeállított dosszié bőségesen tartalmaz az amerikai elnökre nézve kompromittáló részleteket, például arról, mit is művelt a milliárdos orosz prostituáltakkal egy moszkvai hotelszobában. A bizottság egyelőre vitázik arról, hogy Simpson – nyilvánosság kizárásával elhangzott – tanúvallomásának átiratát utólag közzétegyék-e. Beidézték viszont tanúskodni Trump legidősebb fiát, Donald Juniort, őt is zárt ajtók mögött hallgatják majd meg.

Az FBI-vizsgálatban Robert Mueller csapata nem utolsósorban azt próbálja kideríteni, mikor és mennyit tudott az elnök egy tavaly júniusi találkozóról. A megbeszélést Donald Junior bonyolította le egy Kreml-közeli orosz ügyvédnővel, Natalia Veszelnyitszkajával, aki Hillary Clintonról ígért magas szintről származó, leleplező információkat. E találkozóról a New York Times adott először hírt, s Trump fia kezdetben tagadta, hogy kampánytémákról egyáltalán szó esett. Az elnök és a fia azt állítja, Trump csak a NYT sztorijából értesült a megbeszélésről, amelyet „lényegtelennek” állítanak be. A demokraták szerint viszont hazaárulással ér fel, hogy egy külföldi hatalom információi révén akarták volna Trumpék megállítani Hillaryt.

A republikánus honatyák közül nem mindenki lelkesedik a Trump-kampány ügyeit vizslató FBI-eljárásért. Egy floridai képviselő, Ron DeSantis a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely 180 napra korlátozná a Mueller vezette csapat nyomozását, s külön kikötné, hogy a 2015 júniusa előtti ügyekre ne terjedjen ki a vizsgálódás – akkor jelentette be Trump, hogy indul az elnökségért.

Közelebb vihet az amerikai elnök orosz kapcsolatainak megértéséhez a Washington Post legutóbbi értesülése arról, hogy a milliárdos vállalkozása a Kremlhez fordult segítségért egy moszkvai Trump-torony felépítéséhez. Szerdán Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov elismerte, hogy kapott egy ilyen levelet 2016 januárjában Michael Cohentől, a Trump Organization ügyvezetőjétől, aki jelenleg az elnök egyik személyes ügyvédje. Cohent egy kétes hírű orosz-amerikai figura, FBI-informátor, Trumpék egyik üzletszerzője, Felix Sater biztatta fel, hogy írjon Peszkovnak. Az általa megadott e-mail azonban a Kreml egyik nyilvános elérhetősége volt, nem az orosz elnök szóvivőjének személyes mailje. Peszkov elismerte, hogy látta Cohen levelét, de azt mondta, mivel a Kreml „üzleti ügyekben nem illetékes”, állítólag nem is mutatta meg Putyinnak. Michael Cohen kulcsszerepét jelzi, hogy Michael Flynn, Trump kirúgott nemzetbiztonsági tanácsadója mellett az ő dolgait is vizsgálja Robert Mueller különleges ügyész és az FBI. Cohen a képviselőház hírszerzési bizottságához benyújtott írásbeli vallomásában nem győzte hangsúlyozni, a toronyépítési tervnek semmiféle köze nem volt Trump kampányához.

A moszkvai építkezésben érdekelt lett volna az orosz oligarcha, Aras Agalarov, aki a 2013-as oroszországi szépségversenyt rendezte Trump cégével együttműködve, s akinek popénekes fia az orosz ügyvédnőt Trump fiának figyelmébe ajánlotta. Kellyanne Conway, az elnök tanácsadója a minap a FoxNews-nak azzal érvelt, hogy a torony végül is nem épült fel, Trump 2015 októberében ugyan aláírt egy szándéknyilatkozatot, de más nem történt. A Washington Post és a New York Times által látott e-mailek egyikében a közvetítő, Felix Sater azt írta Cohennek: „A mi fiunkból elnök lesz, el tudjuk ezt intézni. Ráveszem Putyint, hogy szálljon be a projektbe és megválaszttatjuk Donaldot.”

Trump kontra igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás akadályoztatása lehet az egyik olyan vádpont, amelynek alapján impeachment eljárás indulhat az amerikai elnök ellen. Legutóbb arra derült fény, hogy Trump igazságügyi miniszterét, Jeff Sessionst próbálta rávenni arra, hogy ejtse a vizsgálatot a jogsértő arizonai seriff, Joe Arpaio ügyében, akit nemrégiben elnöki kegyelemmel végül felmentett. Előzőleg legalább hét alkalommal próbált interveniálni a Politico című lap szerint. Thom Tillis republikánus szenátort arról győzködte, ne fogadjanak el törvényt arról, hogy csak kongresszusi engedéllyel menesztheti a különleges ügyészt, Robert Muellert.
Bob Corker szenátornál az orosz szankciók ügyében hozott törvény ellen szólamlott fel. Mitch McConnellnek, a szenátus republikánus többségi vezetőjének szemére hányta, hogy nem tesz többet az orosz vizsgálatok beszüntetéséért. James Comey volt FBI-főnöknek azt mondta, „reméli, hogy el tud tekinteni” az első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn elleni vizsgálattól. Arra is kérte az FBI-igazgatót, hogy jelentse ki, az elnök nem áll vizsgálat alatt. Mivel Comey nem tett eleget kéréseinek, menesztette.

2017.09.01 07:32

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48