Ősfideszes

Nosztalgia? Több annál. Ül egy ember a tévéstúdióban és úgy beszél, mint az egykori fideszesek. Amikor még a hatalomnak a közelében sem voltak. Amikor sokakat meggyőztek arról, hogy valóban lehet más a politika. Amikor még el lehetett hinni nekik, hogy tényleg a nemzet, az ország, a nép érdekében szólnak.

Aki beszél, ma is a Fidesz tagja. Övé a 19. számú párttagkönyv. Esze ágában sincs máshoz csatlakozni. De aggódik. Mert úgy látja, pártja most aljas politikát folytat, ellenségképeket gyárt. Pedig a politikának nem a lejáratásról kellene szólnia, miközben persze lehet bírálni az ellenfelet. Aki azonban nem ellenség. Ami most folyik, az méltatlan a Fideszhez - zárja a szomorú elemzést.

Már ez is meglepő, hiszen mostanában nem szoktunk ilyesmiket hallani olyan emberektől, akik az uralkodó párthoz tartoznak. Ráadásul a nyilatkozó szerint nincs is egyedül a véleményével. A Fideszen belül sokan gondolkodnak hozzá hasonlóan, legfeljebb nem állnak ki vele. Majd hozzáteszi, szükségesnek tartja, hogy ez a másképp gondolkodás megjelenjen a párton belül is.

A beszélgetés azonban nem elsősorban erről szól, bár a "nagypolitikát" érintően ez a legérdekesebb része. Szóba kerül a környezetvédelem, az energetika, az újabb paksi atomerőmű terve, ezzel összefüggésben pedig az orosz kapcsolat is. A nyilatkozó már nagyon régóta e kérdések szakértője, a Fidesz-kormányok idején többször volt államtitkár is. Az utóbbi egy évben viszont Amerikában tanított. Messzire ment, talán nem is véletlenül.

Azért jó tudni, hogy még nem lehetetlenítették el Illés Zoltánt - hiszen róla van szó -, s akadnak hozzá hasonlók is az uralkodó párt soraiban. Még ha egyelőre nem is állnak ki úgy, mint ő. De a jelek szerint találhatók olyanok, akik fogékonyak a valódi értékekre, s nem vette el teljesen az eszüket a hatalom megszerzése és megtartása. Igazán kár, hogy jelenleg alig látszanak.

Így ugyanis Illés Zoltán akár joggal tarthat attól: az embereknek annyira elegük lesz a Fideszből, hogy jövőre le is válthatják.