Előfizetés

Hamilton győzött Monzában

Hatos Szabolcs
Publikálás dátuma
2017.09.03. 17:35
FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Kettős Mercedes-sikerrel ért véget a Forma–1-es Olasz Nagydíj vasárnap a győztes Lewis Hamilton átvette a vezetést a világbajnoki pontversenyben.

A versenyhétvége szombati napja annak ellenére izgalmasabban alakult, hogy akkor órákon keresztül nem történt semmi érdemi.

A kvalifikáció ugyanis esőben kezdődött el az eredeti időpontban, délután kettőkor, a Haas-t vezető Romain Grosjean azonban hamar megpördült egy vízátfolyáson, a versenyirányítók pedig – tekintettel az extrémre váltó körülményekre – megállították az időmérőt. A folytatást elhalasztották – egyszer, kétszer, háromszor, sokszor; a negyedóránként keletkező „szabadidőt” jobb híján önmaguk szórakoztatásával töltötték a pilóták. Felipe Massa fiával és szerelőivel focizott, a Red Bull duója kamerát ragadott, s operatőrnek állt, a Mercedes párosa pedig videojátékkal ütötte el idejét.

A pályát lomfúvókkal, traktorokkal szárító pályamunkásoknak, no meg az alábbhagyó csapadéknak köszönhetően valamivel 16 óra után aztán újraindult a száguldás: az esőben rendre remeklő Max Verstappen és Hamilton közül utóbbi – aki több mint egy másodpercet verve riválisára – nyert, megszerezvén 69. rajtelsőségét, amellyel átadta a múltnak a hétszeres világelső legenda, Michael Schumacher vonatkozó csúcsát. A Red Bull autóit büntetés miatt a mezőny végére sorolták, a Ferrari pedig ezúttal alulmúlta önmagát (Kimi Raikkönen 5., Sebastian Vettel csak 6. lett), ezért Hamilton mellől két ifjonc, a 18 éves Lance Stroll és a húszéves Esteban Ocon indulhatott.

A rajtjelet aztán vasárnap már ragyogó napsütésben, száraz körülmények között kapta a mezőny, Hamilton pedig már a start után elhúzott: a brit végig vezetve nyert, a gyengébb technikát vezető riválisokon körökön belül átvergődő márkatársat, Valtteri Bottast megelőzve. A hazai közönség előtt versenyző, „formán kívüli” Ferrarit hajtó Vettel kihozta a maximumot a lehetőségeiből, ám így is több mint fél perccel lemaradva harmadikként intették le, így Hamilton futam előtt hétpontos hátrányából végül hárompontnyi fór lett.

„Nem sikerült jól a rajtom, hiszen kipörögtek a kerekeim, ezt követően kellett egy kis idő, mire újra bízni tudtam az autóban. Ennek ellenére tény, hogy nem volt hasonló a tempóm, mint a Mercedeseknek. Erős az autónk, így hiszem, hogy erősen fogjuk zárni az idényt” – fogadkozott az összetettbeli elsőségét az idény során először elbukó Vettel a pódiumceremónia alatt az eredmény ellenére is ünneplő Ferrari-rajongók előtt.

A húszfutamos világbajnoki sorozat két hét múlva, Szingapúrban a 14. versennyel folytatódik.

Bennfentes kereskedésre gyanakszik az LMP

Az LMP szerint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irodát nyit New Yorkban, felvetheti a bennfentes kereskedés gyanúját - erről az ellenzéki párt gazdaságpolitikai szakszóvivője beszélt vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján.

Heltai László azt mondta, az LMP felkéri az MNB felügyelőbizottságát (fb), és külön felkéri az fb ellenzéki tagját, Nyikos Lászlót, vizsgálják ki az esetet, hogy valóban bennfentes kereskedelemre készül-e a jegybank.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett, hogy Róma, Hamburg és Párizs után most New Yorkban nyit irodát az MNB. Az irodanyitás indoklásában egyebek között az áll, hogy a FED monetáris politikájára, annak esetleges szigorítására vonatkozó bármilyen, első kézből és nem az írott médiumokból szerzett információ alapvetően befolyásolhatja a nemzetközi és a magyar pénzügypolitika döntéseit.

Az LMP szerint, ha valaki nem a nyilvános információk alapján tesz pénzügypiaci lépéseket, akkor bennfentes kereskedelmet folytat, ami büntetendő.

Az ellenzéki párt úgy véli, az MNB külföldi irodái szakmailag indokolhatatlan helyeken nyíltak, mert például Hamburg és Róma nem tartozik azon pénzügyi központok közé, ahol bármiféle, az MNB-t érdeklő tevékenység folyna.

Heltai László azt mondta, "az az urizálás, közpénzszórás, amit Matolcsy György nagyon megszokott", az folyik tovább, és "ezek az irodák a Matolcsy Györgyhöz hűséges emberek jutalmazására szolgálnak majd". Ezeknek az irodáknak szakmai indoka nincs - szögezte le az ellenzéki politikus.

Arra a kérdésre, hogy az LMP támogatná-e, hogy az Európai Bizottság visszafizesse a magyarországi határszakaszon épített kerítés költségeinek egy részét, Heltai László azt válaszolta: "nem volt szerződés, nem volt megállapodás, tehát kérni lehet, de szerződéses alapja nincs ennek az igénynek". Jelezte, az unió 100 millió eurót adott már határvédelemre.

Bennfentes kereskedésre gyanakszik az LMP

Az LMP szerint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irodát nyit New Yorkban, felvetheti a bennfentes kereskedés gyanúját - erről az ellenzéki párt gazdaságpolitikai szakszóvivője beszélt vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján.

Heltai László azt mondta, az LMP felkéri az MNB felügyelőbizottságát (fb), és külön felkéri az fb ellenzéki tagját, Nyikos Lászlót, vizsgálják ki az esetet, hogy valóban bennfentes kereskedelemre készül-e a jegybank.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett, hogy Róma, Hamburg és Párizs után most New Yorkban nyit irodát az MNB. Az irodanyitás indoklásában egyebek között az áll, hogy a FED monetáris politikájára, annak esetleges szigorítására vonatkozó bármilyen, első kézből és nem az írott médiumokból szerzett információ alapvetően befolyásolhatja a nemzetközi és a magyar pénzügypolitika döntéseit.

Az LMP szerint, ha valaki nem a nyilvános információk alapján tesz pénzügypiaci lépéseket, akkor bennfentes kereskedelmet folytat, ami büntetendő.

Az ellenzéki párt úgy véli, az MNB külföldi irodái szakmailag indokolhatatlan helyeken nyíltak, mert például Hamburg és Róma nem tartozik azon pénzügyi központok közé, ahol bármiféle, az MNB-t érdeklő tevékenység folyna.

Heltai László azt mondta, "az az urizálás, közpénzszórás, amit Matolcsy György nagyon megszokott", az folyik tovább, és "ezek az irodák a Matolcsy Györgyhöz hűséges emberek jutalmazására szolgálnak majd". Ezeknek az irodáknak szakmai indoka nincs - szögezte le az ellenzéki politikus.

Arra a kérdésre, hogy az LMP támogatná-e, hogy az Európai Bizottság visszafizesse a magyarországi határszakaszon épített kerítés költségeinek egy részét, Heltai László azt válaszolta: "nem volt szerződés, nem volt megállapodás, tehát kérni lehet, de szerződéses alapja nincs ennek az igénynek". Jelezte, az unió 100 millió eurót adott már határvédelemre.