Besokalltak, tiltakoznak a fogorvosok

Publikálás dátuma
2017.09.04 07:07
Nem adtak időpontot a sztrájk idejére. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Várhatóan az ország délnyugati sarkában lesz a leglátványosabb a fogorvosok hétfőn kezdődő tiltakozó akciója. Csaknem 2800 közfinanszírozott praxisból 700-ban vállalták, hogy három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a tb-támogatott rendeléseken. Minden egyéb fogászati problémákkal a magánrendelőkben kérhet ellátást.

Az orvosok ezzel demonstrációval tiltakoznak az ellen, hogy évek óta sokkal kevesebb pénzt kapnak a betegellátásra, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Az ő ellátmányuk töredéke annak mint amennyit az alapellátás másik nagy csoportjára, a háziorvosokra fordít az állam. A legtöbb fogorvos Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Somogy, Zala, megyében csatlakozott az akcióhoz. Budapesten a Csengery, a Visegrádi, a Hercegprímás utcai, a Hősök terei szakrendelők is csak a sürgősségi esetek ellátását vállalták. Pest megye 240 szolgáltatójából 70-100-ban korlátozzák a betegfogadást.

Az orvosok – úgy tudjuk – előre tájékoztatták a betegeiket, például ezekre a napokra már nem is jegyeztek elő tb-finanszírozott kezelést senkinek. Az akció szervezője, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos lapunknak azt mondta: most az egészségügyi kormányzat évente, átlagosan 2800 forintot hajlandó költeni egy polgár ellátására. Ebből az összegből kellene biztosítani valamennyi közfinanszírozott rendelőben a térítésmentes fogtömést, gyökérkezelést, fogkő eltávolítást, rákszűrést, a várandós nők gondozását, a nyugdíjasok kedvezményes fogpótlását. Nagy Ákos a helyzet abszurditására utalva példaként említette, hogy egy fogtömésért a magánrendelőben 10-15 ezer forintot is elkérnek, míg ő az egészségbiztosítótól a lyuk nagyságától függően 1800-2200 forintot kap, miközben ugyanazt az anyagot használják, mint a magánrendelések és ugyanannyiért is vásárol a nagykereskedőktől.

Ahhoz, hogy a közfinanszírozott praxisok valahogy fönn tudjanak maradni, havonta csak annyi kezelést végeznek el, amennyire futja. Ennek az a következménye, hogy egy tömésre is több hetet kell várniuk az embereknek. Hozzátette: a fogorvosok határozottan kiállnak amellett, hogy az Európában is egyedülálló ellátási csomag továbbiakban is megmaradjon. Ám ez csak úgy lehetséges, ha a jelenlegi fogászati finanszírozást a kormány legalább annyival egészíti ki, mint a háziorvosokét. Ez a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának számításai szerint évi 24-30 milliárd forint.

Nagy Ákos erős vészjelnek tartja, hogy a fogorvosi körzetek 10 százaléka már betöltetlen. Üres praxis nemcsak vidéken, hanem már Budapesten is található. Az egészségügyért felelős államtitkárság eddig háromszor adott tárgyalási időpontot Nagy Ákosnak, ám a találkozók előtt rendre lemondták az egyeztetéseket. Augusztusban Ónodi- Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár viszont kétszer is találkozott Hermann Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnökével, aki tolmácsolta a doktorok problémáit, ám ő sem kapott eddig egy halvány ígéret sem. „A kamara elnöke elismételte a kéréseinket, az államtitkár pedig megígérte, hogy ezeket továbbviszi a miniszterhez” – mondta Nagy Ákos, aki szerint lassan 15 éve várnak arra, hogy a finanszírozásuk rendeződjön, legalábbis ennyi ideje kérik a kormányok a szakma türelmét. „A gyakorlatban pedig nem történik semmi.”

A kormány a fogorvosok mellett áll
Közleményben reagált az Emmi. Így: 

A kormány a fogorvosok mellett áll, az egészségügyi alapellátás átfogó megerősítése keretében az állami fogorvosi ellátásában dolgozó fogorvosok számára többlettámogatást, praxisvásárlási illetve letelepedési támogatást biztosítunk. A fogorvosi alapellátás további erősítéséről zajlanak a tárgyalások a Magyar Orvosi Kamarával. A kormány kiemelt célja az alapellátás megerősítése, hiszen csak erős alapellátásra épülhet a jól működő egészségügyi rendszer. (...) A 2015-ös 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány 2016-ban 10+2+2 milliárd forint pluszforrást biztosított az egészségügyi alapellátás megerősítésére. Ennek keretében 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozására fordított a kormány, mely 50-55 ezer forint havi bevételnövekedést jelentett a fogorvosok számára.

2017. január 1-je óta a jogszabály lehetőséget ad a nem egyetemi utánpótlást szolgáló szakfogorvosi keretszámok meghatározására. A kormány 2017-ben is meghirdette a háziorvosi praxisvásárlási, illetve letelepedési pályázatokat. Az idei évben új feltételek mellett igényelhetők a pályázatok: újdonság, hogy 2017-ben duplájára emelkedik a letelepedésre elnyerhető összeg, illetve az, hogy az idei évtől a fogorvosok is pályázhatnak a praxispályázatokra. A 2017-es praxispályázatokra a kormány 1 milliárd 250 millió forint keretösszeget biztosít. 

Szerző
2017.09.04 07:07

Ötös lottó – Itt vannak a nyerőszámok

Publikálás dátuma
2018.10.20 20:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 42. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 9 (kilenc) 13 (tizenhárom) 27 (huszonhét) 81 (nyolcvanegy) 87 (nyolcvanhét) Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 88 darab, nyereményük egyenként 539 380 forint; 3 találatos szelvény 5010 darab, nyereményük egyenként 10 105 forint; 2 találatos szelvény 100 094 darab, nyereményük egyenként 1105 forint. Joker: 074175
Szerző
2018.10.20 20:13
Frissítve: 2018.10.20 20:13

Egy a tábor a korrupció ellen

Publikálás dátuma
2018.10.20 16:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A görögök ugyan nem igazán vitézkedtek a bevándorlóhadak megállításában, de a mitológiában elég jók, így talán nem sértő az Akhilleusz-hasonlat: az Orbán-rendszer nehezen védhető sarokpontja a korrupció. Az idei október 23-ra ez a tematika képes egy soha nem látott ellenzéki és civil megmozdulást tető alá hozni. Mindeközben az emberek 79 százaléka támogatja, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
A Fidesz–KDNP elsöprő 2010-es kétharmados győzelmét és a második Orbánkormány néhány napig-hónapig tartó erős legitimitását az eredményezte, hogy szembehelyezkedett Gyurcsány Ferenc szocialista–liberális kormányának működésével, és jobbat ígért nála. A társadalom kifejezte, nem szereti a hazugságot, a költségvetési számok manipulálását, még kevésbé a rendőrattakot. Büntetésül a globális válságot is a korábbi kormányok nyakába varrta, és nemet mondott volna a tízforintos vizitdíjra is. A Fidesz retorikáját komolyan véve elhitték az emberek, hogy a rendszer jelképe Zuschlag János, és hogy a szocialisták lopnak. Orbán Viktor szerint pedig, amikor csak tehetik, rárontanak a nemzetükre. Ha lenne erős alternatíva (aminek a létrejöttét tűzzel-vassal akadályozza a Fidesz), akkor már régen Orbán lenne az új Gyurcsány, akit kétharmados furkósbottal kerget ki az ország a parlamentből – írja a Vasárnapi Hírek. De egyelőre nincs ilyen „Harmadik Erő”. Vannak viszont a kormány által feltett kérdések (nemzeti konzultációk) a kormány által mondott válaszokkal (propaganda), és ezt az egészet a korábbi kommunistagyűlölet mellett a migránshiszti és a Sorossal szembeni összeesküvés-elmélet tartja egyben. Az egyedüli veszély a rendszerre az, ha a közbeszédet nem Orbán tematizálja. Kívülről ilyen veszély az unió – aminek önszántukból vagyunk tagjai, elfogadva az uniós jogot például –, amikor keresi a kormányon a közpénzt. Belülről ilyen a korrupciós ügyek felfedése, az Európai Ügyészséghez csatlakozást szorgalmazó, százezres nagyságrendnél járó aláírásgyűjtés. Ez már csak azért is lehet ilyen sikeres, mert a Publicus Intézet friss, lapunk számára készített felmérése szerint az emberek 79, és még a Fidesz-szavazók 62 százaléka is egyetért azzal, hogy szükséges az Európai Ügyészséghez csatlakozás.

Hatalom kontroll nélkül

Hadházy Ákos volt LMP-s, ma független parlamenti képviselő kezdeményezte az október 23-i Bem téri tüntetést, ahol ellenzéki pártok és civilek is megszólalnak. „Mint minden forradalom, az október 23-i is a korrupt és teljes kontrollját vesztett hatalom elleni fellépésről szól. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kikényszerítése, az aláírásgyűjtés is annak a felismerése, hogy ezt a féktelen korrupciót a teljes kontroll nélküli hatalomgyakorlás okozza” – mondta a VH-nak a képviselő. „Örülök, hogy a pártok és a civilek is látják, milyen súlyos a helyzet, és lehetőség van az együttműködésre akkor is, ha sok mindenben nem értünk egyet.” A tapasztalat szerint azok, akik hajlandóak foglalkozni a politikával, egyetértenek a kezdeményezéssel. A kormánysajtó ugyanakkor alig ejt szót róla, a szervezők szerint ezért fontos a civilek támogatása. „Van ennek az aláírásgyűjtésnek egy szimbolikus mondanivalója is, éspedig az, hogy minél többen kifejezzük, nem mi vagyunk a korruptak, hanem a magyar kormány. Egyébként az a fideszes is nyugodtan aláírhatná, aki meg van győződve arról, hogy a rendszerszintű lopásokról szóló hírek nem igazak. Ha így van, nincs mitől félnie a kormánynak az uniós ügyészség miatt. Mert jelenleg, ezt állítom, a magyar ügyészség lehet a magyar állam egyik legkorruptabb szervezete.” Hadházy Ákos a személyére irányuló lejárató hadjáratot látva úgy érzi, jó úton jár. Szerinte fáj az igazság a kormánynak, és különösen azért fáj, mert az unió is megelégelte a pénzek kontroll nélküli ellopását, és minden jel szerint komoly pénzeket függesztenek fel. „Ez fáj a kormánynak igazán, hogy a külső mellett a belső nyomást is a kormányra szeretném helyezni” – mondja.

Világosság kormány módra

A mostani együtt mozdulásának van előzménye, éspedig a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyet vizsgáló ellenzéki árnyék-vizsgálóbizottság év eleji működése. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szervezett csalási mechanizmust feltáró, és 13 milliárd forint visszafizetését javasló jelentése alapján Hadházy Ákos (akkori LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Szilágyi György (Jobbik) indította az akciót. A képviselőkhöz szinte az összes ellenzéki párt csatlakozott, hogy a csalásgyanús tenderek helyszínein és fővárosi üléseken járuljanak hozzá a nyilvánosság számára erős félhomályban tartott iratok nyilvánosságához. A Polt-féle főügyészséghez, majd a Nemzeti Nyomozóirodához került ügy a maga álmos tempójában csordogál a mai napig. „Az Európai Ügyészség nemcsak egy uniós intézmény vagy közös európai érdek, hanem a velejéig korrupt Orbán-rendszer legnagyobb ellensége. Nem véletlenül nem hajlandók csatlakozni hozzá” – mondja kérdésünkre Harangozó Tamás szocialista képviselő, aki az MSZP szónoka lesz az október 23-i rendezvényen. Szerinte a kormány számára a korrupció nem kivétel, hanem főszabály. Úgy intézik az ügyeket, közte a magyar és uniós közpénzek elosztását is, hogy azok kizárólag a rendszer fennmaradását szolgálják, és nem a magyarok érdekeit. „Az Európai Ügyészséghez csatlakozással nemcsak szembesülhetnének az emberek azzal, hogy egy politikai párt néhány oligarchája és családtagjaik szétlopják az országot a fejük fölött, nemcsak a kesergés és a szomorúság következhetne belőle, hogy mégis, milyen országban élünk, hanem valódi megoldási lehetőséget adna. Az úgymond független, valójában egy volt Fidesz-képviselőjelöltnek, Orbán Viktor barátjának a kezében lévő ügyészi szervezet elkezdhetne dolgozni. Egyelőre szemlátomást azt garantálja, hogy semminek ne legyen következménye, így a korrupció megállíthatatlan” – vázolja a szocialista politikus. A kormány szuverenitásféltési aggályáról a politikus elmondta: mélypont, amikor politikai vezetők a saját országukról egyes szám első személyben kezdenek beszélni. „Láttunk már ilyet, a 20. században egymást váltogató embertelen rendszereknél. Orbán Viktor és a Fidesz is magát és a kormányát azonosítja a magyar emberekkel és érdekekkel. A szuverenitásjáték is idetartozik: az ő döntésükbe senki bele ne szólhasson, még a magyar nép se” – figyelmeztet a politikus. Szerinte sokan nem tudják, mert a kormány erről mélyen hallgat, hogy az Európai Ügyészség nem idegen légiós, vagy ha úgy tetszik, „migráncsügyészek” magyar szuverenitáson átgázoló nyomozgatását jelenti. Van egy európai főügyész és húsz vezető ügyész, és ezen túlmenően minden tagállam saját ügyészsége végzi a feladatot. Az Európai Ügyészség bevezetésével kizárólag az a „jogköre” csorbulna Polt Péternek, hogy politikai alapon, valódi bűncselekményekre irányuló lépéseket leállítson. Az uniós pénzek felhasználását ellenőrző szervezetnek ugyanis nem érdeke, hogy akár egyetlen eurócent ellopását is szőnyeg alá söpörjön. Európa-szerte, de Magyarországon különösen a politikai élet megtisztulásának eszköze tud lenni az új Európai Ügyészség, és kormányoktól függetlenül minden adófizető érdeke, hogy jól működjön – fogalmaz a politikus. Az MSZP – mint hozzátette – nemcsak csatlakozott az aláíráshoz, de szervezi is. Megnyitotta minden irodáját, a honlapján elérhetővé tette az aláírásgyűjtési helyszíneket és időpontokat.

Frontpolitikus-mentesen

Lukácsi Katalin kereszténydemokrata politikus, blogger és aktivista úgy látja: az október 23-i korrupcióellenes tüntetés pártokon felül álló rendezvény, ami még a fideszeseket is meg tudja szólítani. „Közügy, hogy korrupciómentes legyen az ország, és a mindenkori kormány tisztán költse el azokat a pénzeket, amelyeket a jövő generációért kapunk az uniótól. Ezért én nem hiányolom a rendezvényről a frontpolitikusokat. Talán üzenetértéke is van, hogy megújulásra van szükség az ellenzék soraiban. Ez a cselekvés lendületet adhat az ellenzéki építkezésnek a pártokon belül, de azokon kívül is. Sokat beszélünk arról, hogy a civilek és a pártok egymás ellen vagy egymás mellett szerveződjenek-e, ezen a programon ez is egybeér. A rendezvény ugyanis nemcsak a pártokat köti össze, hanem a civil szereplőket is” – mondja a volt KDNP-s politikus. Az aktivista szerint a rendezvényt szervező Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) nem konkrét ügyekkel, hanem a változás lehetőségével szólítja meg a lakosságot. „Az emberek fásultak, azt hiszik, tehetetlenek, mert a politikusok korruptak, és azok is maradnak. Most végre felcsillant a remény, hogy van egy hiteles szervezet, európai fórum, amellyel hatásosan lehet tenni a közpénzek ellopása ellen. Éspedig úgy, hogy végre nem egy Fideszhez húzó volt politikustól függne a korrupció elleni küzdelem, hanem egy valóban független intézménytől” – fejti ki Lukácsi Katalin. Szerinte az aláírásgyűjtés sikere azt igazolja, sokaknak jelent reményt a kezdeményezés. Önmagában egy tüntetés persze még nem változtat semmin, de biztató jel. „Ezen az úton kell továbbhaladni, hogy pozitív fejlemény következzen be a közéletünkben.” Horváth András volt NAV-munkatárs, a KELLESZ (Korrupcióellenes Szövetség) mint szervező képviseletében lapunknak elmondta: a Jobbik egyelőre nem válaszolt megkeresésükre, és lapzártánkig az LMP jelenléte is kérdéses volt. Gulyás Gergely miniszteré kevésbé, az ország számára fontos ügy érdekében őt is meghívta a szövetség..
2018.10.20 16:00
Frissítve: 2018.10.20 16:00