Kampány a zártkertért

Kapkodhatják a fejüket a zártkerttulajdonosok, mert a választási hajrában a kormánynak hirtelen ők is nagyon fontosak lettek. Még ebben a hónapban ugyanis Zártkerti Programot kell kidolgoznia az agrártárcának.

Jövőre 2 milliárd forintot kell előteremtenie a gazdasági tárcának az önálló Zártkerti Program finanszírozására, ezt követően pedig évente ezt az összeget újból be kell terveznie a költségvetésébe - egyebek mellett ez is szerepel a Magyar Közlönyben a napokban megjelent kormányhatározatban. A program hivatalos célja, a a zártkerti ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő pályázatok, valamint az ilyen ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fenntartásának elősegítése. A programot szeptember végig kell kidolgoznia a Földművelésügyi Minisztériumnak.

A célokkal egyet lehet érteni, de ilyen rövid idő alatt szinte kizárt, hogy megalapozott, átgondolt, hatástanulmányokkal megtámogatott programot lehessen kidolgozni - fejtette ki a véleményét a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárszakpolitikus. Szerinte ezek a szép szavak nem jelentenek többet, mint amikor a trafikok "einstandolását" és a fideszes haveri köröknek történő átjátszását azzal indokolták, hogy a fiatalokat akarják megvédeni a dohányzás ártalmaitól. Az ellenzéki politikus szerint ezúttal is választási trükkről van szó: újabb neveket, címeket akar megszerezni a kormányzat, ahhoz hogy a pályázóknak majd elküldhessék fideszes propaganda leveleket.

Tény, hogy nem kis tömegről van szó. Jelenleg mintegy 200 ezer hektár zártkertet tartanak nyilván Magyarországon. Ez az átlagosan fél hektáros területeket figyelembe véve legalább 400 ezer embert érint, de ennél valószínűleg jóval többen vannak a tulajdonosok. Ekkora létszámhoz viszont már nem tűnik soknak a 2 milliárd forintos összeg. Igaz, a feltételek, valamint az egyes projektekhez elnyerhető összegek még nem ismertek. Idén májusban egyébként már meghirdettek egy hasonló pályázatot, de akkor mindössze 300 millió forint szerepelt a program költségvetésében. De az sem kizárt, hogy mégis elegendő lesz a 300 millió és a 2 milliárd együttesen, mert a zártkertek jelentős részét már kivonták a mezőgazdasági művelés alól, és ez a roham még mindig nem ért véget!

Sok zártkert tulajdonos egyébként azért igyekszik kivonni a birtokát a művelésből, mert a 2014-ben elfogadott földforgalmi törvény értelmében például csak földművesként nyilvántartott személynek adhatja bérbe a kertjét, de az eladásnál nincs ilyen korlátozás. Viszont a földtörvény miatt 60 napra ki kell függeszteni az adásvételi szerződést az önkormányzatnál és emellett az elővásárlási jog is érvényes rá, vagyis a kiszemelt vevő elől elviheti egy helyben lakó földműves is a zártkerti ingatlant, ha megfizeti a kialkudott árat. A művelés alól kivont területre viszont ez a lehetőség nem érvényes.

A kormányzati szándék komolyságát az is megkérdőjelezi, hogy a zártkerteknek csupán egy része szőlő, vagy gyümölcsös, nagyrészt viszont szántó, erdő, faültetvény, nádas, legelő vagy éppen a település menti hegyoldal. Nehéz elképzelni, hogy ezekben a zártkertekben meg lehet védeni a zártkerti életformát, a genetikai sokféleséget, illetve fenntartható a genetikai sokféleség - mondta Gőgös Zoltán.

A földtörvény visszáságát a kormány is érezhette, mert 2015-ben egy olyan törvénymódosítást fogadtatott el a parlamenttel, amely lehetővé tette, hogy 2016. december 31-ig díjmentesen, különösebb jogi procedura nélkül ki lehessen vonni a zártkerteket a mezőgazdasági művelésből. A nagy érdeklődésre való tekintettel a határidőt viszont kitolták egészen 2017. végéig.

A zártkertek beépíthetősége a terület legföljebb 3 százaléka lehet. A művelésből kivont ingatlanra, - ha átminősítik belterületté - már nincs ilyen tilalom. Nem kétlem, hogy belátható időn belül a tehetősebb településeken belterületi ingatlanná minősíthetik át a volt zártkerteket és akkor jókora haszonnal értékesíthetők majd akár lakópark beruházásokra - összegezte a véleményét a szocialisták agrárpolitikusa.