Megugorhatnak az üzemanyagárak

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:24
ÖZÖNVÍZ Megemelkednek az üzemanyagárak. FOTÓ: AFP
Nagyarányú üzemanyag-áremelkedésre számít ezen a héten Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője.

 A nemzetközi olajpiac az Amerikát sújtó Harvey-hurrikán nyomán szokatlan jeleket mutat. Ennek fő oka, hogy a természeti katasztrófa sújtotta texasi finomítók leálltak. Így a nyersolaj piacán furamód más irányt vett a WTI nevű amerikai, és az Európában irányadó Brent típusú olaj: míg az előbbi ára esésnek indult, addig utóbbi kissé emelkedett, a hozzánk közeli finomítók igényei ugyanis megugrottak.

A helyzet a késztermékek piacát is megbolondította: míg azok hagyományosan együtt mozognak a nyersolaj árával, addig az elmúlt héten az üzemanyagok az Egyesült Államokban mintegy 30 százalékkal drágultak. Ennek hulláma Európába érve sem lapult 15 százalék alá. Mivel a magyar piac túlnyomó részét ellátó Mol is alapvetően a termékek nemzetközi mozgásához igazítja az adott hét hazai kúttarifáit, így e tekintetben jelentős drágulás várható. További emelési nyomást fejt ki, hogy a forint kicsit gyengült a dollárhoz képest.

Az 52 dolláros hordónkénti szintet felfelé tartósan áttörni nem képes nyersolaj-árfolyam ugyanakkor továbbra sem éri el a szakértő által májusban augusztusra lapunknak jósolt 55-60 dollárt. A szakértő magyarázata szerint az általa akkor véltnél később hatnak az olajpiacra az általa fontosnak tartott körülmények, ám azok továbbra is fennállnak, így a jövő évre már mindenképp ezt az ársávot várja. Az 50 dollár körüli kurzus mellett az amerikai palaolajtermelők nem tudnak nyereséget termelni, illetve a teljes olajszektor leáll a befektetésekkel. Ez pedig hosszú távon óhatatlanul felfelé húzza az árakat.

Az olajtőzsdék alapvetően csökkenő ívére hívja fel a figyelmet Vetter Péter, a Magyar Részvénykereskedelmi Nyrt. üzletkötője. Áremelést jobbára csak a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) képest elérni további önkéntes termelésszűkítésekkel – nyilatkozta a Tőzsdefórumnak. Ám a palaolaj-felhozatal egyre olcsóbb, így eme amerikai termelők egyre alacsonyabb árszinteken térnek vissza a piacra. Így a palaolajosok folyamatosan piacot hódítanak el az így egyre kevésbé jelentős OPEC-től. Nagy a harc, mivel a világgazdasági igények is lanyhák. Az ár ugyan hullámzik, de a csúcsok és a mélypontok is egyre alacsonyabbak. Áremelő veszélyforrásként a legtöbben Észak-Korea fenyegetéseit említik, de az elemzők szerint rövid távon kevés eséllyel torkollik tényleges katonai összecsapásokba.

Új hazai területeken kutat a Mol
A friss koncessziós területek közül a Mol az utolsó negyedévben Bucsa területén indít kutatófúrást – jelentette be az olajcég igazgatója. Szakál Tamás az idén 80 éves hazai termelés kapcsán közölte: jövő év elején Bázakerettye és Mezőtúr területén is megkezdődnek a munkálatok, amit Jászárokszállás, Okány-Nyugat és Zala-Nyugat követ. A Mol jelenleg a nálunk elfogyasztott gáz ötödét, az olajnak pedig a tizedét hozza felszínre Magyarországon. Előrejelzésük szerint még évtizedekig megmaradhat a hazai kitermelés. A Mol jelenleg az országon belül 7500 négyzetkilométeres területen kutat.

Szerző

Kampány a zártkertért

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:22
A mai gyümölcsösöket, szántókat könnyen átminősíthetik, így magasabb árat lehet értük kapni. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Kapkodhatják a fejüket a zártkerttulajdonosok, mert a választási hajrában a kormánynak hirtelen ők is nagyon fontosak lettek. Még ebben a hónapban ugyanis Zártkerti Programot kell kidolgoznia az agrártárcának.

Jövőre 2 milliárd forintot kell előteremtenie a gazdasági tárcának az önálló Zártkerti Program finanszírozására, ezt követően pedig évente ezt az összeget újból be kell terveznie a költségvetésébe - egyebek mellett ez is szerepel a Magyar Közlönyben a napokban megjelent kormányhatározatban. A program hivatalos célja, a a zártkerti ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő pályázatok, valamint az ilyen ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fenntartásának elősegítése. A programot szeptember végig kell kidolgoznia a Földművelésügyi Minisztériumnak.

A célokkal egyet lehet érteni, de ilyen rövid idő alatt szinte kizárt, hogy megalapozott, átgondolt, hatástanulmányokkal megtámogatott programot lehessen kidolgozni - fejtette ki a véleményét a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárszakpolitikus. Szerinte ezek a szép szavak nem jelentenek többet, mint amikor a trafikok "einstandolását" és a fideszes haveri köröknek történő átjátszását azzal indokolták, hogy a fiatalokat akarják megvédeni a dohányzás ártalmaitól. Az ellenzéki politikus szerint ezúttal is választási trükkről van szó: újabb neveket, címeket akar megszerezni a kormányzat, ahhoz hogy a pályázóknak majd elküldhessék fideszes propaganda leveleket.

Tény, hogy nem kis tömegről van szó. Jelenleg mintegy 200 ezer hektár zártkertet tartanak nyilván Magyarországon. Ez az átlagosan fél hektáros területeket figyelembe véve legalább 400 ezer embert érint, de ennél valószínűleg jóval többen vannak a tulajdonosok. Ekkora létszámhoz viszont már nem tűnik soknak a 2 milliárd forintos összeg. Igaz, a feltételek, valamint az egyes projektekhez elnyerhető összegek még nem ismertek. Idén májusban egyébként már meghirdettek egy hasonló pályázatot, de akkor mindössze 300 millió forint szerepelt a program költségvetésében. De az sem kizárt, hogy mégis elegendő lesz a 300 millió és a 2 milliárd együttesen, mert a zártkertek jelentős részét már kivonták a mezőgazdasági művelés alól, és ez a roham még mindig nem ért véget!

Sok zártkert tulajdonos egyébként azért igyekszik kivonni a birtokát a művelésből, mert a 2014-ben elfogadott földforgalmi törvény értelmében például csak földművesként nyilvántartott személynek adhatja bérbe a kertjét, de az eladásnál nincs ilyen korlátozás. Viszont a földtörvény miatt 60 napra ki kell függeszteni az adásvételi szerződést az önkormányzatnál és emellett az elővásárlási jog is érvényes rá, vagyis a kiszemelt vevő elől elviheti egy helyben lakó földműves is a zártkerti ingatlant, ha megfizeti a kialkudott árat. A művelés alól kivont területre viszont ez a lehetőség nem érvényes.

A kormányzati szándék komolyságát az is megkérdőjelezi, hogy a zártkerteknek csupán egy része szőlő, vagy gyümölcsös, nagyrészt viszont szántó, erdő, faültetvény, nádas, legelő vagy éppen a település menti hegyoldal. Nehéz elképzelni, hogy ezekben a zártkertekben meg lehet védeni a zártkerti életformát, a genetikai sokféleséget, illetve fenntartható a genetikai sokféleség - mondta Gőgös Zoltán.

A földtörvény visszáságát a kormány is érezhette, mert 2015-ben egy olyan törvénymódosítást fogadtatott el a parlamenttel, amely lehetővé tette, hogy 2016. december 31-ig díjmentesen, különösebb jogi procedura nélkül ki lehessen vonni a zártkerteket a mezőgazdasági művelésből. A nagy érdeklődésre való tekintettel a határidőt viszont kitolták egészen 2017. végéig.

A zártkertek beépíthetősége a terület legföljebb 3 százaléka lehet. A művelésből kivont ingatlanra, - ha átminősítik belterületté - már nincs ilyen tilalom. Nem kétlem, hogy belátható időn belül a tehetősebb településeken belterületi ingatlanná minősíthetik át a volt zártkerteket és akkor jókora haszonnal értékesíthetők majd akár lakópark beruházásokra - összegezte a véleményét a szocialisták agrárpolitikusa.

Szerző

Pengeváltás Alsómocsoládon

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:11
"Az a legjobb az egészben, hogy összetartja az embereket." FOTÓ: Tóth László
A Hegyhát 285 lelkes faluja adott otthont a Kés- és Fejszehajító Európa-bajnokságnak a hét végén. Amúgy a sportágban nem élenjárók a magyarok, de a helyiek körében lelkesedésből nincs hiány.

Villant a kés a fekete ruhás, kemény arcú, negyvenes férfi és a vonásaiban ázsiai jegyeket mutató, fehér dzsekis, sortos asszony kezében. Összeszűkült szemmel, megfeszült izmokkal hajították el a levegőt zúgó hanggal átmetsző pengét. Az asszony talált, a férfi ernyedten nézett maga elé. Itt a vége, futott át rajta, legyőztek.

Nem két ember végzetes vitáját zárta le a két dobás, hanem két sportoló küzdelmét. Az angol férfi és az orosz hölgy nem egymást célozták, hanem egymás mellett állva, a rajtgép jelére, egy-egy kerek táblára hajították el a késüket. Mindez a hétvégén, Alsómocsoládon történt, mivel a község adott otthont a Kés- és Fejszehajító Európa-bajnokságnak. A baranyai Hegyhát 285 lelkes faluja immár harmadjára rendezett kés- és fejszehajító nemzetközi versenyt. Először húszan, majd harmincan jöttek el, s a mocsoládiak az ötlet fogadtatásának sikerén felbuzdulva 2017-re kontinens-bajnokságot hirdetek a sportág európai szövetségének engedélyével. Erre 14 ország 150 versenyzője nevezett be.

Amúgy a sportágban nem vagyunk élenjárók, nemzeti szövetségünk sincs, mint azt megtudtam a főszervezőtől, Kohl Jánostól. Az 57 éves, tolmácsolásból élő, főleg filmszövegeket fordító, alsómocsoládi férfi elmondta, hogy ebben a versengésben az angolok, a csehek, a németek, az olaszok és az oroszok előttünk járnak, hogy ne is szóljunk az amerikaiakról. Ők is küldtek három versenyzőt.

– Engedtük, hadd jöjjenek – mondta Kohl –, mi dolgozunk azon, hogy Amerika is legyen Európa része.

Kohl szólt arról, hogy tizenévesen a soproni erdész szakközépiskolába járt, s ott időnként kés- és baltadobálással múlatták az időt. Harminc évvel később eszébe jutottak az akkori élmények, na meg megnézett néhány tomahawkos indiánfilmet, s elkezdett újra immár versenyszerűen dobálni.

Faggatva a verseny résztvevőit visszaköszöntek az érvek, hogy ki miért lett ennek a sportnak a szerelmese. A németek éppúgy, mint az angolok vagy a csehek sűrűn emlegették fiatal koruk könyv- és filmemlékeit. Így volt ezzel Apostagi József, aki Kiskunlacházáról 1978-ban ment el esztergályosként dolgozni Csehszlovákiába, ott megtelepedett, családot alapított, és ma is Csehországban él.

– Gyerekkorom könyvei Cooper és May Károly művei – indokolta saját kötődését a bőrkalapot, bőrdzsekit, farmert és katonai bakancsot viselő, 65 esztendős férfi, majd hozzátette: – de fontos az is, hogy ebben a sportban van valami ősi és ösztönös, hisz az ember évezredeken keresztül vadászatból élt, és ha megtámadták, meg kellett magát védenie a késével vagy a fejszéjével. Ezért fogtam bele ebbe a sportba, de az is itt tart, hogy remek a társaság, és mi késdobálók összejárunk akár hetente kétszer is.

A magyar férfi cseh feleségét is „megfertőzte”, öt éve az asszony elkíséri a versenyekre, maga is hajít. Hogy őt mi mozgatta, arra a férje adott magyarázatot:

– Nem akart elengedni egyedül, látta, hogy jól érzem magam, gondolta, ebből ő se marad ki.

A versenyzők kivétel nélkül több számba is indulnak, merthogy a kés- és fejszehajításnak tucatnyi ága van. A bevezetőben említett „párbaj” az egyik legnépszerűbb szám. A sziluett nevű szám más logikájú, ott a táblán két, félméteres piros kört látunk egymás felett, s ezt az ember test-sziluettjét jelképező formát 15 darab, tízcentis átmérőjű, fekete kör határolja. A kisebb körökbe kell 4 méter távolságból beletalálni, de mindegyikbe csak egyszer szabad, s aki a piros körökbe talál, az kiesik (hisz megölte a körbedobált embert). A speed nevet viselő számban az a feladat, hogy 3 méterről 20 másodperc alatt minél több kést vágjunk bele a céltáblába. A „távolsági” számnál az a lényeg, hogy ki tudja az egyméteres táblát minél messzebbről eltalálni. A versenyzők 4 méterről dobnak először, van három kísérletük, s ha sikerül egy, akkor hátrálnak 3 métert, és újra kapnak három kísérletre lehetőséget. Ha van találat, megint hátrálás, és megint három kísérlet következik. Az nyer, aki a legmesszebbről betalál. A nagy bajnokok késsel eljutottak már 22, baltával meg 28 méterig.

Ami atlétikában a 100 méter, az itt a „walk back”. Itt három, egymás mellé állított, félméteres körre kell dobni, először három, majd négy, öt, hat és hét méterről. Ebbe a számba nem lehet előre nevezni, itt az a 10-12 résztvevő indulhat, aki a többi versenyben élen volt. A mocsoládiak és a környékbeli településről érkezők kedélyesen figyelték a versenyt. A hangulatot a sűrűn leszakadó eső sem rontotta.

– Amikor gyerek voltam, mindenkinek volt bicskája – idézte a régi időket a 67 esztendős Feiersteint János – játékból mi is dobtunk célba a késünkkel. Erre jó emlékezni. Meg arra is, hogy soha nem fogott senki a másikra kést.

– Az a legjobb az egészben, hogy összetartja az embereket – vélte a 40 éves Kronvald Zotán, aki a szomszédos Bikalról ruccant át. – Minden ilyen rendezvény erősíti a falu közösségét. Látom, hogy az emberek milyen jókedvűen beszélgetnek egymással, és ez remek érzés.

Az alsómocsoládiak bulisságáról és összefogásáról többen is elégedetten szóltak. Arról, hogy a versenypályát társadalmi munkában építették meg, s hogy helyben sokan ajánlkoztak önkéntes pontozónak. Jöttek máshonnan is önkéntesek, nemcsak a környékről, még a fővárosból is. A vásárosdombói Fejes Zoltán meg azért húzta ki magát, mert faipari cégével ő szállította a céltáblákat.

– Mi voltunk a faszállítók – jelentette ki büszkén a férfi, akit elkísért felesége, s 12 éves unokája is. Fejes megjegyezte: – Nagy dolog, hogy a nehéz helyzetben lévő Baranya egy ilyen kicsi faluja Európa-bajnokságot rendez, és kiváló házigazda.

Tegyük hozzá, hogy Alsómocsolád nem tartozik a nehéz helyzetű falvak közé. Itt csaknem félezer embernek ad munkát a Pick egyik üzeme. A faluban van egy sertéstelep is, meg egy erdei iskola, aminek szállása és konferenciaterme gyakran megtelik. Szabó Erika, a falu egyetlen kocsmájának tulajdonosa már 17 éve felhagyott a vendéglátással, bérbe adta üzletét, de most ő is besegített bérlőjének a sok munka miatt. A szép alakú, közvetlen asszony ekképp fogalmazott:

– Itt az emberek mindig tudtak élni, és volt összetartás. Ehhez persze kell az is, hogy van munkájuk és biztos megélhetésük. Anélkül nehéz.