A fogorvosok mellett áll az MSZP

A fogorvosok a betegek ellátása mellett állnak ki és szerveznek figyelemfelhívó akciókat, mert a Fidesz-kormány nem hajlandó megoldani az orvosok anyagi nehézségeit, sőt pénzt von el a területről. Nem érdekli őket, hogy hány magyar ember maradhat ellátás nélkül azért, mert nem megfelelő a finanszírozás, miközben a propagandaminisztérium csak egy év alatt 16 milliárdot költött a hazugságaira.

Az állam ellehetetleníti az állami fogászati ellátást, amivel a magyar emberek nehézségeit növeli. Már ezen a területen is folyamatosan növekszik a várólista, mert a praxisok egyre kevesebb kezelést tudnak kigazdálkodni.

A közfinanszírozott fogászatok súlyos anyagi helyzetét mutatja, hogy már Budapesten is vannak betöltetlen praxisok. A kormány mindössze 2800 forintot szán egy ember ellátására évente, ennyi pénzből kell a fogászoknak mindent kigazdálkodniuk.

A Botka-kormány 2018 után megteremti az orvosok anyagi és erkölcsi megbecsülését.

Szerző
Témák
MSZP fogorvosok

Strasbourg a miniszterek javára döntött

Publikálás dátuma
2017.09.05. 18:53
Fotó: Shutterstock
Érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt korábban elmarasztaló ítéletet. A miniszterek eszerint továbbra is felvehetik valamennyi járandóságukat, míg mások nem.

A 2013. január 1-től hatályos szabályok értelmében a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni: a tovább-foglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjról. Ez a rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz, az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Fábián Gyula 2013 decemberében fordult az EJEB-hez, amely két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet, mely keddi jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította: a nyugdíjtörvény kifogásolt rendelkezései nem sértik az egyezménynek a tulajdon védelméről szóló cikkelyét.

Mint írták, a kérdéses szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek és az alapjogok védelme között, célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A bírói testület rámutatott, mindössze ideiglenesen szüntették be a felperes nyugdíjának folyósítását, a panaszos választhatott a munkaviszony és az öregségi nyugdíj között, így valamilyen bevételi forrása mindenképp biztosított volt.

A törvényszék emellett 11:6 arányban megállapította, hogy nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikke sem. Magyarország ugyanis annak megállapítását kérte, hogy nem tekinthető diszkriminációnak, ha az országgyűlési képviselők, polgármesterek, politikusok javadalmazásuk mellett felvehetik a nyugdíjukat is, szemben a közalkalmazottakkal és a köztisztviselőkkel.

Szinte példátlan módon az Európai Szakszervezetek Szövetsége beavatkozóként jelentkezett be az eljárásba Fábián Gyula oldalán.

A Népszava kérdésére az ítéletről Fábián Gyula elmondta: „keresetemben a nyugdíj, mint szerzett vagyoni jog korlátozását, és azt kifogásoltam, hogy a törvény nem vonatkozik egyformán mindenkire. A nagykamara ítéletében elfogadhatónak minősítette a szerzett vagyoni jog korlátozását, de figyelmen kívül hagyta a jogszabály diszkriminatív jellegét. Az ítéletet elfogadva úgy gondolom, ez a felemás döntés új távlatokat nyithat az illiberális magyar jogalkotás előtt. Az elsőfokú ítélet, és az a tény, hogy a nagykamara hat tagja osztotta álláspontomat, bizakodásra adhat okot azok számára, akik nem nyugszanak bele a pártállam diszkriminatív működésébe.”

Szerző

A legjobb 500 között a Semmelweis Egyetem

 Korábbi helyezésén javítva, a legjobb 500 közé került a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorában a Semmelweis Egyetem.

Az intézmény közleményében azt írta: korábban (501-600.) volt, most a 401-500. helyen végzett a Semmelweis Egyetem a THE 1102 egyetemet tartalmazó rangsorában. Az élen angol és amerikai intézmények állnak, az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.

A listára hét magyar egyetem került fel. Ezek közül a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb helyezést. A 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyen tartják számon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Corvinus Egyetemet és a Debreceni Egyetemet.

A Semmelweis Egyetem közleménye szerint a világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, a kutatás, az idézettség, az ipari bevételek és a nemzetközi orientáció.

Ezek közül - mint kiemelték - az idézettségi mutató területén is sikerült javítani korábbi eredményükön, míg a legjobban a nemzetközi orientációban szerepeltek.

Ez utóbbi "a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be" - írta a Semmelweis Egyetem.

Szerző