Nagy harcban a kisiskolák

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:04
Sok gyerek az iskola nélkül nem jutna el a szomszéd faluig, nem enne normális meleg ételt. FOTÓ: Üveges Zsolt

Elöl az elsősök, a kopott, hatvanas évekből itt maradt hátsó padokban a negyedikesek, a tanító pedig hol a kisebbekkel, hol a nagyobbakkal foglalkozik – sokakban talán még ma is efféle kép él a vidéki kis iskolákról. Pedig a Móra és Móricz világát idéző tanyasi-kisfalusi iskolák jobbára már megszűntek. Somogyban például utolsóként a pálmajori alsó tagozatot számolták fel 2015-ben: noha eredendően 2013-ban bezárásra ítélt oktatási intézmény engedélyt kapott a további oktatásra Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől, a szülők inkább a közeli kisvárosba íratták be gyermekeiket, így megfelelő létszám híján lakat került a szinte kizárólag romák laktak falu egytantermes iskolájára.

Az aprófalvas Dél-Dunántúlon, valamint Zalában, Hevesben, Nógrádban vagy éppen Borsod-Abaúj-Zemplénben persze így is maradt rengeteg olyan intézmény, amely évfolyamonként egy osztállyal, s iskolánként alig pár száz gyerekkel működik. Vidéki kisiskolák tanárai, igazgatói meséltek lapunknak arról, hogy milyen küzdelmek árán tudnak talpon maradni – nehézségeikről már az is sokat elárul, hogy kivétel nélkül névtelenséget kérve számoltak be tapasztalataikról.

– Egyre kevesebben vagyunk – mondta egy Kaposvártól délre található településen tanító pedagógus. – És nemcsak amiatt, hogy a kistelepülések elöregszenek: a szülők közül is egyre többen a legközelebbi városi iskolát választják gyereküknek, abban a hitben, hogy ott jobbak a körülmények, erősebb az oktatás. És persze az is szempont sokaknak, hogy kevesebb a cigánygyerek az osztályokban.

Egy másik somogyi kistelepülésen dolgozó tanár állította: az infrastrukturális-tárgyi feltételek nem rosszabbak náluk, mint például bármelyik kaposvári iskolában. Sőt, a kisebb létszám miatt kevesebb gyerek jut egy számítógépre, arányaiban több osztályba szereltek fel okostáblát, van szélessávú internetük. A legtöbb helyen tornaterem vagy csarnok is van, más kérdés, hogy az évtizeddel ezelőtti gigantomán ötletek miatt a félezres-másfélezres falvakba épített sportmonstrumok fenntartása horribilis összeg, télen például képtelenség kifűteni azokat…

– Nálunk ugyan a szakos tanárok létszáma is megfelelő, viszont akadnak olyan települések, melyek vagy messzebb fekszenek a városoktól, vagy rosszabb a hírük, s oda már nehéz találni új munkaerőt. – tette hozzá a pedagógus, s azzal folytatta: – A leggyakrabban a természettudományos tárgyakat, illetve az idegen nyelveket oktatók hiányoznak. De tudok olyan iskoláról Dél-Somogyban, ahol évek óta szakember-hiánnyal küzdenek.

Az említett településen dolgozó egyik tanár szerint ez nem véletlen: a faluban sok a roma, rengeteg a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, rossz körülmények között szocializálódó gyerek, így a pedagógusok dolga is rettentő nehéz.

Akadnak azonban a kisközösségeken túlmutató problémák is: a somogyi falusi iskolákban sok a hátrányos helyzetű gyerek – van olyan település, ahol a diákok közül alig néhányan fizetnek teljes árú étkezést –, akiknek otthoni körülményeik nem teszik lehetővé a tanulást.

– A körülményeiket jól érzékelteti, hogy hétfőn harmadával-felével több étel fogy a menzán, mint a többi napon, vagyis a gyerekek a hétvégeken nem esznek otthon eleget. Egy olyan családban, ahol nem jut elég ennivaló, senkit sem érdekel, tud-e számolni vagy olvasni a gyerek. – mondta az egyik leszakadó település iskolájának vezetője. A szegényebb vidékeken az iskola afféle jóléti intézmény a nehéz sorsú családoknak: a körzetbe tartozókat iskolabusz szállítja, vagy a normál bérletet fizeti az állam, ingyen tankönyv mellé ingyenes étkezés is jár, a tornaóra után meleg vízben fürödhet a gyerek, aki a délután közepéig felügyelet mellett fűtött helyen tartózkodhat.

– Emellett a kislétszámú osztályokban több idő is jut rájuk – állította egy érintett tanár –, vagyis jobban belefér a felzárkóztatás, mint egy nagy iskolában. Igaz, ha több ilyen gyerek van egy osztályban, az néha a tananyag rovására megy, hiszen így csak lassabban haladhat a pedagógus.

A falusi kisiskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete is megoldott: korábban saját szakpedagógusokat alkalmaztak az intézmények, jelenleg pedig a környékbeli szakszolgálatok küldik a szakembereket.

– Mivel nagy a különbség a gyerekek családi háttere között, jobban oda kell figyelni rájuk – tette hozzá a tanár. – Sokkal nagyobb szerepet kap a tehetséggondozás: az iskolákban általában alapfokú művészeti oktatás is zajlik, emellett sportolási lehetőséget is biztosítanak, viszont akiről kiderül, hogy magasabb szinten is érdemes lenne próbálkoznia, az intézmény és a tanár segítsége nélkül jellemzően elkallódik. Hiszen ahol a szülőknek csak négy-hat osztálya van, ott senkit sem érdekel, hogy a gyerek kifejezetten tehetséges táncos vagy trombitás.

A tanár fontosnak tartotta megemlíteni azt is: oda kell figyelniük az iskolai kirándulásoknál is, minden évben többször pályáznak, hogy azok is részt tudjanak venni a programokon, akiknek erre nem futná.

– Rémesen hangzik, de sok gyerek az iskola nélkül nem jutna el a szomszéd faluig, nem enne normális meleg ételt, nem olvasna el egy könyvet, nem játszhatna valódi játékokkal, talán még egy labdája sem lenne, s azt sem tudná, mi az a számítógép, pláne az internet. Egy hátrányos helyzetű településen az iskola maga a remény.

Indulhat a korrupcióellenes aláírásgyűjtés

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:03

Legalább tizenkét évre emelné a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét Vágó Gábor, a Korrupció Ellenes Szövetség titkárának népszavazási kérdése, amire kedden a Kúria is rábólintott. Így elhárult az utolsó jogi akadály az aláírásgyűjtés elindítása elől. Vágó Gábor lapunknak elmondta: rövidesen elkezdi ebben a kérdésben is az aláírásgyűjtést, de felveszi az ügyben a kapcsolatot a vele a másik, az állami bérplafon ügyében együttműködő pártokkal is. Eddig a Momentum és a DK jelezte egyértelműen, hogy részt vesznek a korrupcióellenes népszavazási aláírásgyűjtésben is. Papp Gergő, a Momentum sajtósa elmondta: a Momentum "teljes erejével" támogatja a népszavazást, 1200 taggal, 100 alapszervezettel részt fognak venni az aláírásgyűjtésben. Részt vesz az aláírásgyűjtésben a Demokratikus Koalíció is, bár Gréczy Zsolt pártszóvivő hangsúlyozta, hogy ez egy bonyolult jogi kérdés, amiről még tárgyalni kell a téma szakértőivel. A többi ellenzéki pártnál az idő rövidsége miatt még nem döntöttek. Ám könnyen lehet, hogy jó részük szintén besorol Vágó kezdeményezése mögé. „Önmagában a javaslat szimpatikus, ám még nem született hivatalos állásfoglalásunk” - mondta lapunknak Nyakó István, az MSZP szóvivője. Szintén nincs még erről döntés a Jobbiknál sem, ám, mint azt a párt sajtóosztályán megtudtuk, a javaslat nem áll távol a Jobbik célkitűzéseitől. Vélhetően az LMP is beáll majd volt politikusa mögé, ám lapzártánkig nem döntöttek a kérdésben.

A korrupciós népszavazási kérdés politikai súlyát jelezte, hogy a Fidesz már egészen korán rámozdult az ügyre. Miután májusban a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette Vágó kérdését, a kormánypárthoz szorosan kötődő Alapjogokért Központ elemzője támadta ugyanis meg a javaslatot a Kúriánál. A Melles Marcell által jegyzett beadvány többek között azt sérelmezte, hogy a vesztegetés így ugyanolyan jogi megítélés alá esne, mint az életellenes bűncselekmények, ám a Kúria most elvetette ezt az érvelést.

Mindig hálás kampánytéma

A Fidesz 2002-es vereségéhez is nagyban hozzájárult az a közmeggyőződés, hogy ez párt lop - állítja Ceglédi Zoltán politikai elemző.

- Mekkora politikai lehetőség az ellenzék számára egy ilyen népszavazási kampány?

- A korrupciós vád mindig hálás kampánytéma, ám csak akkor működik, ha sikerül azt az emberek által könnyen érthető hétköznapi történetté formálni. Nem véletlen, hogy Rogán Antalnak is sokkal kellemetlenebb volt a félmilliós helikopter-történet, mint a sokmilliárdos letelepedési kötvény-balhé. A magyar társadalom nagyon is érzékeny korrupció témájára: Torgyán Józsefet is az buktatta meg a nyilvánosság szemében, hogy kiderült, belső liftes a budai villája, de a Fidesz 2002-es vereségéhez is nagyban hozzájárult az a közmeggyőződés, hogy ez párt lop.

- Eddig miért nem lehetett ebből komoly kampánytémát faragni?

- A hiányos képességek mellett hitelességi problémákat is látok az ellenzéki oldalon. Nehéz úgy a fideszes korrupció ellen küzdeni, ha időnként én is érintett vagyok benne - hogy finoman fogalmazzam meg azt, amit mindenki tud: a főváros egyes kerületeiben nyílt összejátszás megy a Fidesz és egyes ellenzéki frakciók között.

- Egy hiteles ellenzéki formációval sikeres lehet egy ilyen kampány?

- A korrupció kampánytémaként arra alkalmas, hogy a kormány szavazótáborát csökkentse. Ugyanakkor a lemorzsolódók nem adódnak hozzá automatikusan az ellenzékhez. A növekedéshez szükséges egy pozitív kampány is. Az ellenzék ehelyett arra rendezkedett be, hogy egymástól csábítsanak át szavazókat, és ezt is egymás gyalázásával, nem pozitív, nem kifelé szóló üzenetekkel teszik. Fontos téma a korrupció, de csak ezzel foglalkozni, az alig félmunka.

Hallgatásra alapozott tanterv

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:02
Nem tudni, hogy kik és miként alakítják majd az oktatás elkövetkező évtizedeit. FOTÓ: Népszava
Noha a minisztérium teljes nyilvánosságról beszél, továbbra sem árulják el, kik dolgoznak majd az új Nemzeti alaptanterven, mire költik a 2,4 milliárdos uniós forrást.

Hangulatkeltés – így reagált közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra, hogy lapunk tegnap megírta: a kabinet a nyilvánosság és a szakma előtt is titkolja, kik írják az új Nemzeti alaptantervet (NAT). Noha a szaktárca álhírekről írt, a minisztérium és a NAT kidolgozásáért felelős miniszteri biztos, Csépe Valéria sem válaszolt tegnap lapunknak még olyan egyszerű kérdésekre sem: kik készítik a tantervet? Pontosan mire költik, kik kapják azt a 2,4 milliárd forintot, amelyet az unió biztosít erre a munkára?

A szaktárca közleményében mindössze annyi árult el, hogy a pénzből kerettantervek kidolgozására, pedagógusok felkészítésére is jut, illetve hogy számos pedagógiai szakember, fejlesztő, egyetemi professzor, tanügyigazgatási szakértő, gyakorló pedagógus bevonásával készül az új NAT. A munka helyszíne az Eszterházy Károly Egyetem.

Értesüléseink szerint nem véletlen, hogy ennél többet nem árulnak el: noha Csépe Valéria még július közepén a 24.hu-nak adott interjúban úgy nyilatkozott, a fejlesztési projekt július elsején, száz fős, "kiváló szakemberekből" álló csapattal elindult, információink szerint valójában csak a napokban kezdik el a szakemberek felvételét a munkacsoportba. A kész koncepciót december 31-ig kell elkészíteni, de úgy, hogy addigra már egy társadalmi egyeztetést is le kellene bonyolítani.

Tudható viszont az is, hogy nem a nulláról kezdik a munkát: már létezik egy előzetes koncepció, ami márciusra készült el, ezt maga Csépe Valéria dolgozta ki a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjának vezetőjeként. Úgy tudni, a tervezetet Csépe több szakmai fórumon is bemutatta, ám érdemi vitára sehol sem került sor. Az Emmi közleménye szerint az új NAT-munkálatok jelenlegi állapotáról legközelebb szeptember 27-én, a Nemzeti Pedagógus Kar rendezvényén tartanak előadást.

A NAT kidolgozásából ugyanakkor a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezeteket, illetve számos mérvadó, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakmai szervezetet is kihagytak. Húszan – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől kezdve az Eötvös Társaságon, a Keresztény Pedagógus Társaságon és a Magyartanárok Egyesületén át az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületéig – augusztus 20-án levelet is írtak Csépe Valériának, kérdéseikre azóta sem kaptak választ. Egyebek mellett azt szeretnék megtudni, pontosan kik tagjai a száz szakemberből álló munkacsoportnak, mikor kerül a tervezet a szakmai nyilvánosság elé, hogyan történik majd a társadalmi egyeztetés, s milyen szerepet szánnak a folyamatban a szakmai civil szervezeteknek. "Bár márciusban az Emmi bejelentette a NAT-koncepció elkészültét, és egy áprilisi kormányhatározat elrendelte a társadalmi konzultációt, szervezeteink NAT-ügyben semmilyen megkeresést nem kaptak, semmilyen hivatalos dokumentumot hozzájuk el nem juttattak" – írták.

Szerző