Nagy harcban a kisiskolák

Publikálás dátuma
2017.09.06 07:04
Sok gyerek az iskola nélkül nem jutna el a szomszéd faluig, nem enne normális meleg ételt. FOTÓ: Üveges Zsolt
Fotó: /

Elöl az elsősök, a kopott, hatvanas évekből itt maradt hátsó padokban a negyedikesek, a tanító pedig hol a kisebbekkel, hol a nagyobbakkal foglalkozik – sokakban talán még ma is efféle kép él a vidéki kis iskolákról. Pedig a Móra és Móricz világát idéző tanyasi-kisfalusi iskolák jobbára már megszűntek. Somogyban például utolsóként a pálmajori alsó tagozatot számolták fel 2015-ben: noha eredendően 2013-ban bezárásra ítélt oktatási intézmény engedélyt kapott a további oktatásra Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől, a szülők inkább a közeli kisvárosba íratták be gyermekeiket, így megfelelő létszám híján lakat került a szinte kizárólag romák laktak falu egytantermes iskolájára.

Az aprófalvas Dél-Dunántúlon, valamint Zalában, Hevesben, Nógrádban vagy éppen Borsod-Abaúj-Zemplénben persze így is maradt rengeteg olyan intézmény, amely évfolyamonként egy osztállyal, s iskolánként alig pár száz gyerekkel működik. Vidéki kisiskolák tanárai, igazgatói meséltek lapunknak arról, hogy milyen küzdelmek árán tudnak talpon maradni – nehézségeikről már az is sokat elárul, hogy kivétel nélkül névtelenséget kérve számoltak be tapasztalataikról.

– Egyre kevesebben vagyunk – mondta egy Kaposvártól délre található településen tanító pedagógus. – És nemcsak amiatt, hogy a kistelepülések elöregszenek: a szülők közül is egyre többen a legközelebbi városi iskolát választják gyereküknek, abban a hitben, hogy ott jobbak a körülmények, erősebb az oktatás. És persze az is szempont sokaknak, hogy kevesebb a cigánygyerek az osztályokban.

Egy másik somogyi kistelepülésen dolgozó tanár állította: az infrastrukturális-tárgyi feltételek nem rosszabbak náluk, mint például bármelyik kaposvári iskolában. Sőt, a kisebb létszám miatt kevesebb gyerek jut egy számítógépre, arányaiban több osztályba szereltek fel okostáblát, van szélessávú internetük. A legtöbb helyen tornaterem vagy csarnok is van, más kérdés, hogy az évtizeddel ezelőtti gigantomán ötletek miatt a félezres-másfélezres falvakba épített sportmonstrumok fenntartása horribilis összeg, télen például képtelenség kifűteni azokat…

– Nálunk ugyan a szakos tanárok létszáma is megfelelő, viszont akadnak olyan települések, melyek vagy messzebb fekszenek a városoktól, vagy rosszabb a hírük, s oda már nehéz találni új munkaerőt. – tette hozzá a pedagógus, s azzal folytatta: – A leggyakrabban a természettudományos tárgyakat, illetve az idegen nyelveket oktatók hiányoznak. De tudok olyan iskoláról Dél-Somogyban, ahol évek óta szakember-hiánnyal küzdenek.

Az említett településen dolgozó egyik tanár szerint ez nem véletlen: a faluban sok a roma, rengeteg a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, rossz körülmények között szocializálódó gyerek, így a pedagógusok dolga is rettentő nehéz.

Akadnak azonban a kisközösségeken túlmutató problémák is: a somogyi falusi iskolákban sok a hátrányos helyzetű gyerek – van olyan település, ahol a diákok közül alig néhányan fizetnek teljes árú étkezést –, akiknek otthoni körülményeik nem teszik lehetővé a tanulást.

– A körülményeiket jól érzékelteti, hogy hétfőn harmadával-felével több étel fogy a menzán, mint a többi napon, vagyis a gyerekek a hétvégeken nem esznek otthon eleget. Egy olyan családban, ahol nem jut elég ennivaló, senkit sem érdekel, tud-e számolni vagy olvasni a gyerek. – mondta az egyik leszakadó település iskolájának vezetője. A szegényebb vidékeken az iskola afféle jóléti intézmény a nehéz sorsú családoknak: a körzetbe tartozókat iskolabusz szállítja, vagy a normál bérletet fizeti az állam, ingyen tankönyv mellé ingyenes étkezés is jár, a tornaóra után meleg vízben fürödhet a gyerek, aki a délután közepéig felügyelet mellett fűtött helyen tartózkodhat.

– Emellett a kislétszámú osztályokban több idő is jut rájuk – állította egy érintett tanár –, vagyis jobban belefér a felzárkóztatás, mint egy nagy iskolában. Igaz, ha több ilyen gyerek van egy osztályban, az néha a tananyag rovására megy, hiszen így csak lassabban haladhat a pedagógus.

A falusi kisiskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete is megoldott: korábban saját szakpedagógusokat alkalmaztak az intézmények, jelenleg pedig a környékbeli szakszolgálatok küldik a szakembereket.

– Mivel nagy a különbség a gyerekek családi háttere között, jobban oda kell figyelni rájuk – tette hozzá a tanár. – Sokkal nagyobb szerepet kap a tehetséggondozás: az iskolákban általában alapfokú művészeti oktatás is zajlik, emellett sportolási lehetőséget is biztosítanak, viszont akiről kiderül, hogy magasabb szinten is érdemes lenne próbálkoznia, az intézmény és a tanár segítsége nélkül jellemzően elkallódik. Hiszen ahol a szülőknek csak négy-hat osztálya van, ott senkit sem érdekel, hogy a gyerek kifejezetten tehetséges táncos vagy trombitás.

A tanár fontosnak tartotta megemlíteni azt is: oda kell figyelniük az iskolai kirándulásoknál is, minden évben többször pályáznak, hogy azok is részt tudjanak venni a programokon, akiknek erre nem futná.

– Rémesen hangzik, de sok gyerek az iskola nélkül nem jutna el a szomszéd faluig, nem enne normális meleg ételt, nem olvasna el egy könyvet, nem játszhatna valódi játékokkal, talán még egy labdája sem lenne, s azt sem tudná, mi az a számítógép, pláne az internet. Egy hátrányos helyzetű településen az iskola maga a remény.

2017.09.06 07:04

Bevásárlóközpontban látták Nikola Gruevszkit (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:55
Nikola Gruevszki
Fotó: AFP/
Egy budapesti üzletközpontban sétálgatott szombaton a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök, aki menekültként lehet Magyarországon.
Teljes nyugalommal sétálgatott egy budapesti bevásárlóközpontban szombat este a hazájában elítélt, bukott macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki - írja a 444.hu. Gruevszki tavaly ősszel érkezett titokzatos körülmények között az országba, miután egy korrupciós ügy miatt börtönbe kellett volbna vonulnia Macedóniában. A volt elnöknek - aki hatalma teljében Orbán Viktorral is összebarátkozott - végül a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy elmenekülhessen az általa elkövetett törvénytelenségek számonkérése elől. Magyar diplomaták segítségével átjutott több határon is, majd bonyolult ügyéhez képest példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.
Gruevszkit legutóbb december közepén látták nyilvánosan megjelenni Budapesten, egy rózsadombi étteremben, ahol egy macedón vámhivatalnokkal ebédelt. Korábban az Erzsébet téri karácsonyi vásárban is többször feltűnt, luxusboltok környékén, majd az Anker közben is lefényképezték, ahol szórakozóhelyek sokasága van.
2019.01.21 08:55

Bayer bocsánatot kért Hadházytól, csendben és magában

Publikálás dátuma
2019.01.21 07:40

Fotó: Népszava/ Vajda József
Addig nem hajlandó nyilvánosságra hozni bocsánatkérő levelét, amíg nem kér elnézést Orbántól Hadházy az O1G miatt. Ám nagyon sokba kerülhet ez Bayernek.
Bayer Zsolt megírta azt a bocsánatkérést, amire a bíróság kötelezte azért, mert megsértette Hadházy Ákos emberi méltóságát. Ám a bocsánatkérést - továbbra sem teljesítve az ítéletet, mely szerint 30 napig Bayer blogján kell annak elérhetőnek lennie - a lovagkeresztes publicista közjegyzői letétbe helyezi. Mint a fideszes véleményvezér az Echo TV-nek elárulta, ezt ő polgári engedetlenségnek gondolja, mint hogy
addig nem hozza nyilvánosságra a bocsánatkérést, ameddig Hadházy nem kér bocsánatot Orbán Viktortól, és nem határolódik el az O1G logótól.
Azt is hozzátette, ameddig az ellenzék az O1G alatt "menetel", ő nem kér bocsánatot.
Hadházy Ákos korábban blogbejegyzései miatt perelte Bayer Zsoltot, aki ezek egyikében azt írta: ha Simicska így bedobta a gecizést, akkor „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli". Az októberi poszttal kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy Bayer megsértette Hadházy emberi méltóságát, a képviselőtársával való ilyen módon történő párhuzamba állítás pedig különösen lealázó kontextus.
A publicistának 300 ezer forintot kell fizetnie, és nyilvánosan bocsánatot kérnie. Bayer aki úgy kommentálta az ítéletet, hogy bocsánatot nem kér, a pénzt ötforintosokban gyűjti össze. Hadházy viszont végrehajtást indít ellene, ha így tesz:
előbb 50 ezer, majd 100 ezer, a későbbiekben pedig 3-4 havonta félmillió forintot kellhet fizetnie, amíg nem kér bocsánatot.
Az ötösöket sem fogja átvenni a képviselő, mivel a jogszabály szerint csak ötven darab pénzérmét köteles bárkitől elfogadni, ha pedig Bayer Zsolt ezt nem veszi figyelembe, külön végrehajtást indít ellene, hogy normálisan törlessze a bánatpénzt.
2019.01.21 07:40
Frissítve: 2019.01.21 07:42