Lőtereket épít a kormány 17,5 milliárdból

A kormány mintegy 17,5 milliárd forintot szán a lőtérprogram első ütemére, amellyel 40 új lőteret hoznak létre az országban – derült ki a Magyar Közlöny szerdai számából.

A lőtereket állami ingatlanokon akarják létesíteni, így a nemzeti fejlesztési miniszternek, vagyis Seszták Miklósnak, illetve a honvédelmi miniszternek, vagyis Simicskó Istvánnak arról is gondoskodnia kell, hogy az önkormányzatok a kinézett területeket ingyenesen állami tulajdonba adják.

A programra eredetileg 27 milliárdot szántak összesen (ezt az összeget 197 új lőtérre fordították volna), viszont ha az első ütemre és a második előkészítésére elmegy csaknem 19 milliárd, kérdés, hogyan férne bele a keretbe a következő 67 lőtér kialakítása.

Idén márciusban a Népszava írta meg, hogy Magyarországon 197 lőtér létesül, ezek között lesz 25 méteres, 50 méteres és 100 méteres lőtér. A megyei jogú városokban 100 méteres lőterek lesznek – ezt jelentette ki januárban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lásd még: Leventék, tűz az ellenségre! De ki az?

Ezután egy iskolaigazgatónak írt levélben arról érdeklődtek, hogy van-e olyan minimum 6x15 méteres elkeríthető helyiség vagy udvari tér az iskolában, ahol adott esetben ki lehet alakítani lőteret, és amely ellátható minden lőtávolságból biztos fedezékkel. Az RTL Klub riportjában Maruzsa Zoltán, helyettes oktatási államtitkár azon lamentált, hogy kéne az a lőtér, csak még azon megy a vita, jobb az iskolában, vagy inkább mellette.

Magyarországon jelenleg pár tucat lőtér üzemel, általában sportegyesületként vagy kiképző központként. A lakossági tiltakozások gyakoriak. „A civil lakosságnál a zaj az, ami általában a leginkább szembe- vagy fülbeötlő probléma. Előszeretettel vásárolnak telket repülőtér vagy lőtér környékén, azt gondolják, később kártérítést tudnak igényelni, vagy bezáratják az adott létesítményt” – mondta Uram János, a Shootingpress Magyarország főszerkesztője.

A polgármesterek szerint aggasztóbb, hogy másra nem jut fejlesztési forrás. „Sokkal fontosabb dolgok vannak, amire nem jut pénz, infrastruktúra, közlekedés, az intézményfelújításokra – iskola, kórház – jóval kevesebb jut, mint ami kellene” – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.