Készül a WHO-gyógyír az orvoselvándorlásra

Publikálás dátuma
2017.09.08 07:05
Jakab Zsuzsanna szerint a gyógyszerár-leszorításban már látványos sikereket is elértek. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Egyebek mellett a munkaerő-válságra, a gyógyszerek megfizethetőségére próbálnak ajánlásokat megfogalmazni – mondta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója lapunknak a testület budapesti tanácskozása előtt.

- A WHO regionális értekezletének magyarországi megrendezése mennyiben érinti a hazai egészségügyet?

- Mind az 53 európai ország, így a magyar egészségügy számára lesz hozadéka, hiszen a több mint 500 küldött fontos egészségügyi témákat vitat meg. Például, hogyan férhetnének hozzá mind többen az egészségügyi ellátásokhoz, valamint tisztességes árakon az alapvető és életmentő gyógyszerekhez. Miként érhetjük el, hogy a nemzeti kormányok egy bizonyos szint alá ne engedjék az egészségügyi költéseiket. Hogyan fékezzük meg a szakemberek elvándorlását, hogy ahol szükséges, ott biztosan maradjon orvos, ápoló.

- Az egészségügyi munkaerő-elvándorlás miatt lassan kimerülnek a perifériás országok. Milyen javaslatai vannak a WHO-nak a probléma kezelésére? Javasolnak-e például ágazati béruniót a régió országainak?

- Azonos bérekben biztosan nem lehet megállapodni, hiszen nagyon eltérőek a különböző országok gazdasági lehetőségei. Lehetséges megoldás az orvosi és egyéb szakdolgozói fizetésék közelítése, arányosítása. Több északi országban például nincs orvosképzés, ők az említett perifériás országokból hozzák a szakembereket. Ezekben az esetekben kétoldalú megállapodásokat köthetnének egymással az érintettek, megállapodhatnának arról, hogy az orvosképző országok milyen kompenzációt kaphatnak a csak foglalkoztatóktól. Ezzel a munkaerőt elszívó országok hozzájárulhatnának a képzés költségeihez. Nyilván a béreken kívül sok egyéb körülmény is közrejátszhat abban, hogy a szakembereik inkább más országban keresik a boldogulást, ezért karrierfejlesztő programokra is szükség lehet, azaz próbálunk a pénzen is túlmutató ajánlásokat megfogalmazni. A WHO jó arra is, hogy összehozza e témában az országok közötti beszélgetéseket, tárgyalásokat.

- Milyen technikákkal próbálkoznak a gyógyszerek hozzáférésének javítására?

- Ez az egyik legnagyobb kihívás. A hozzáférés egyik gátja az árak különbözősége, a cégek árképzésének átláthatatlansága. Például a volt szovjet utódállamok lakosságának jórésze a krónikus betegségeinek gyógyszereit sem tudja megvásárolni. A készítményekért egy havi átlagbért is elkérnek a patikában. Sajnos azt sem lehet tisztán látni, hogy hol, mennyiért értékesítik a termékeiket. Egyes országok között akár 20-40 százalékos is lehet az árkülönbség, ezt kezelni kell. A WHO most megpróbál jobb kapcsolatot kiépíteni a gyártókkal, és valamiféle egyezségre jutni a cégekkel, hogy legalább az életmentő és az alapvető készítményekhez hozzáférjenek a rászorulók. A gyógyszerár leszorításban azért már vannak sikereink, például a Hepatitis C elleni készítmény hihetetlen áron került piacra, de sikerült letornáznunk annyira, hogy a közepes és az alacsony jövedelmű országok számára is megfizethetővé vált. 

Ötven év után újra itt
Több mint fél évszázad után tér vissza Budapestre az WHO regionális bizottságának értekezlete. Az Egészségügyi Világszervezet irányító testületének hétfőn kezdődő négy napos tanácskozásán áttekintik, hogy mit kell tenniük a kontinens kormányainak polgáraik jóllétéért.

Szerző
2017.09.08 07:05

Amíg Orbán a Honvédség gépével utazott, a katonák bérelt repülővel mentek Irakba

Publikálás dátuma
2018.09.20 10:30

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/
Sajnos tapasztalatlan még a személyzet, így a repülők egyszerre csak kevés embert szállíthatnak a honvédelmi miniszter szerint - csak a kormányfőt és az államfőt.
Hiába vásárolt a kormány már két Airbus A-319-es utasszállítót és egy Dassault Falcon business jetet a Magyar Honvédségnek, az iraki katonai kontingens szokásos váltását 2018. augusztus 28-án mégis egy ukrán bérrepülő segítségével oldották meg - írja a 444.hu.
Az LMP országgyűlési képviselőjének, Demeter Mártának a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor ezt azzal indokolta:
"a Magyar Honvédség két A-319-es szállító repülőgépe a hajózó és a repülőműszaki állomány repülési és üzemeltetési tapasztalatainak megszerzéséig korlátozott számú személyt szállíthat".
Egyvalakit biztosan vihetnek: ez Orbán Viktor. Számos korábbi alkalmat követően, a miniszterelnök legutóbb Moszkvába utazott kedden az egyik "nem-kormánygéppel", melyet a Zrinyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében vásárolt a honvédség.
A másikkal ugyanakkor utazott volna Áder János a bukaresti Három Tenger Kezdeményezés találkozójára, ám mint az MTI a Köztársasági Elnöki Hivatalra hivatkozva közreadta, meghibásodás miatt meghiúsult az út. A 444.hu úgy tudja, az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött: utóbbi felemelt rakománya nekicsapódott a kormánygép ajtajának, amely annyira deformálódott, hogy nem szállhatott fel.
2018.09.20 10:30

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00