Készül a WHO-gyógyír az orvoselvándorlásra

Egyebek mellett a munkaerő-válságra, a gyógyszerek megfizethetőségére próbálnak ajánlásokat megfogalmazni – mondta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója lapunknak a testület budapesti tanácskozása előtt.

- A WHO regionális értekezletének magyarországi megrendezése mennyiben érinti a hazai egészségügyet?

- Mind az 53 európai ország, így a magyar egészségügy számára lesz hozadéka, hiszen a több mint 500 küldött fontos egészségügyi témákat vitat meg. Például, hogyan férhetnének hozzá mind többen az egészségügyi ellátásokhoz, valamint tisztességes árakon az alapvető és életmentő gyógyszerekhez. Miként érhetjük el, hogy a nemzeti kormányok egy bizonyos szint alá ne engedjék az egészségügyi költéseiket. Hogyan fékezzük meg a szakemberek elvándorlását, hogy ahol szükséges, ott biztosan maradjon orvos, ápoló.

- Az egészségügyi munkaerő-elvándorlás miatt lassan kimerülnek a perifériás országok. Milyen javaslatai vannak a WHO-nak a probléma kezelésére? Javasolnak-e például ágazati béruniót a régió országainak?

- Azonos bérekben biztosan nem lehet megállapodni, hiszen nagyon eltérőek a különböző országok gazdasági lehetőségei. Lehetséges megoldás az orvosi és egyéb szakdolgozói fizetésék közelítése, arányosítása. Több északi országban például nincs orvosképzés, ők az említett perifériás országokból hozzák a szakembereket. Ezekben az esetekben kétoldalú megállapodásokat köthetnének egymással az érintettek, megállapodhatnának arról, hogy az orvosképző országok milyen kompenzációt kaphatnak a csak foglalkoztatóktól. Ezzel a munkaerőt elszívó országok hozzájárulhatnának a képzés költségeihez. Nyilván a béreken kívül sok egyéb körülmény is közrejátszhat abban, hogy a szakembereik inkább más országban keresik a boldogulást, ezért karrierfejlesztő programokra is szükség lehet, azaz próbálunk a pénzen is túlmutató ajánlásokat megfogalmazni. A WHO jó arra is, hogy összehozza e témában az országok közötti beszélgetéseket, tárgyalásokat.

- Milyen technikákkal próbálkoznak a gyógyszerek hozzáférésének javítására?

- Ez az egyik legnagyobb kihívás. A hozzáférés egyik gátja az árak különbözősége, a cégek árképzésének átláthatatlansága. Például a volt szovjet utódállamok lakosságának jórésze a krónikus betegségeinek gyógyszereit sem tudja megvásárolni. A készítményekért egy havi átlagbért is elkérnek a patikában. Sajnos azt sem lehet tisztán látni, hogy hol, mennyiért értékesítik a termékeiket. Egyes országok között akár 20-40 százalékos is lehet az árkülönbség, ezt kezelni kell. A WHO most megpróbál jobb kapcsolatot kiépíteni a gyártókkal, és valamiféle egyezségre jutni a cégekkel, hogy legalább az életmentő és az alapvető készítményekhez hozzáférjenek a rászorulók. A gyógyszerár leszorításban azért már vannak sikereink, például a Hepatitis C elleni készítmény hihetetlen áron került piacra, de sikerült letornáznunk annyira, hogy a közepes és az alacsony jövedelmű országok számára is megfizethetővé vált.

Ötven év után újra itt

Több mint fél évszázad után tér vissza Budapestre az WHO regionális bizottságának értekezlete. Az Egészségügyi Világszervezet irányító testületének hétfőn kezdődő négy napos tanácskozásán áttekintik, hogy mit kell tenniük a kontinens kormányainak polgáraik jóllétéért.