Kaotikusan kezdődött a lengyel „jó iskola”

A varsói kormányzat engedelmes alattvalók képzésévé alakítja át a korábbi reform által sikeressé tett oktatási rendszert.

Pár évvel ezelőtt világszerte felfigyeltek a lengyel oktatás kiváló eredményeire. Különösen nálunk, ahol a magyar iskolásoknak a PISA-teszten mért teljesítményei egyre gyengébbek voltak. A lengyeleké pedig meredeken emelkedtek. Több elemben megelőzték Európa éltanulóit a finneket is. Különösen jól teljesítettek a matematikában, szövegértésben, javultak a természettudományos tárgyakban. A szakértők Lengyelországban - és külföldön is – arra jutottak, hogy a javulás egyik fő oka a kilencvenes évek végén bevezetett iskolareform volt, amelyet Miroslaw Handke akkor oktatási miniszter nevéhez fűztek. Handke a Jerzy Buzek vezette középjobb kormány minisztere volt, amelynek Lech Kaczynski is tagja volt.

A reformot több év alatt vezették be, s az addigi kétfokozatú (8+4) iskolarendszert háromfokozatúvá alakították. A hatosztályos elemi iskola után a háromosztályos gimnáziumok, majd az ismét hároméves líceumok, illetve négyéves technikumok következtek. A 2-3 éves szakiskolákból kiegészítő képzéssel lehetett eljutni az érettségihez. A reform akadozva valósult meg, különösen a hároméves alsó középiskolával kapcsolatban volt sok panasz. A 13-16 év közötti korosztály koncentrációja a külön iskolákban sok generációs problémát vetett fel. Korai szex, kábítószerhasználat, fegyelmi problémák… De idővel kiderült, hogy a korosztályra szakosodott, magasabb színvonalú tantárgyi képzés eredményeket hozott. Ez jelentkezett a PISA-eredményekben is. A másik problémás ügy az iskolakezdés kérdése volt. Lengyelországban hagyományosan hét éves korban mennek a gyerekek iskolába. Igaz, az óvoda utolsó évében volt un „előiskola”, de csak a reformmal építették ezt be az iskolába. Gondot okozott eleinte, hogy volt olyan évfolyam, amely hatévesen kezdett, voltak hétéves elsősök. Az oktatás körül sok volt a vita, a társadalom érthető módon felfigyelt a gondokra. Ezzel együtt kialakult és működött a reformmal létrehozott rendszer.

Ezentúl azonban minden másként lesz. A lengyel NER, amelyet „jó változásnak” neveznek az iskolarendszert is maga alá gyűrte. Jaroslaw Kaczynski még a 2015 októberi választás előtt megígérte, hogy visszaállítja a korábbi rendszert és ennek végrehajtását Anna Zalewska oktatási miniszterre bízta. A fő feladat az előző rendszer nyomainak, mindenekelőtt az alsó középiskolának az eltakarítása. Lengyelországban 27500 iskola van, ebből hétezer a gimnázium, többsége az általános iskolával alkotott egységet, de van 2950 eddig önálló iskola, amelyek körzeti iskolaként nyújtottak képzést. A megszűnt iskolákat vagy az eddigi általános iskolákkal, vagy a líceumokkal, vagy technikumokkal egyesítik, esetleg a szakképző ágazati iskolák alsó tagozatává lesznek.

Az idei szeptembertől életbe lépett az ellenreform. Az oktatási rendszer visszaállt a hajdani államszocialista struktúrára. A gyerekek hétéves korban mennek nyolcosztályos általános iskolába. Ha jól teljesítenek onnan négyéves érettségit adó líceumba, vagy ötéves technikumba mehetnek. A szakmai képzést az addigi szakképző iskolák helyett kétfokozatú ágazati iskolák veszik át. Ez a szerkezet része a reformnak, ami ezekben a napokban okoz elképesztő zűrzavart. Tessék elképzelni, hogy sok eddig hatosztályos iskolában nincs hely a bennmaradó hetedikeseknek. Az elsősöket pedig néha az eddigi gimnáziumokba irányítják. Rengeteg tanár elvesztette állását, miközben hatalmas a szaktanár-hiány különösen a természettudományi tárgyakban. A lengyel pedagógusszakszervezet a ZNP 22 ezer tanári állás megszűnéséről tud, kilencezren teljesen munka nélkül maradtak, miközben a szaktárgyak egy részét iskolák között ingázó tanárokkal akarják megoldani. Ezeknek a tanítását is átszervezik. Az átalakítás költségeit az önkormányzatok viselik. Varsóban az átalakítás 70 millió zlotyba került, amiből a minisztérium csak 2,5 milliót vállalt. (1 zloty kb. 72 Ft.) Sok kőművesmunkát nem tudtak befejezni a tanévkezdetre.

Az iskolaszerkezet átalakítását a jobboldali kormány nyilván azért szorgalmazta, mert szakítani akar az előző szocialista és liberális kormányok minden hagyatékával. Az egyébként sikeres iskolarendszerrel is. Érvényesülnek az államszocialista nosztalgiák, csak míg annak idején szocialista embertípust akartak előállítani, most a Kaczynski-párt automatikus hazafigyárrá tenné az iskolákat.

Fotó: AFP

Az egységes ideológiát a tankönyvszabadság megszüntetése is segíti, a most kezdődő rezsimben csak öt államilag engedélyezett kiadó könyvei közül választhat az iskola. Első lépésben átalakították a történelemoktatást. A históriát már nem az ókor megismerésével, hanem a lengyel hősökkel való ismerkedéssel kezdik a nebulók. A hősök között a királyok mellett ott van II. János Pál és (!) Lech Walesa is. Az értékfordulatot jelzi, hogy az általános iskolai tananyagban kiemelt szerepet kaptak az „elátkozott katonák”. Ez azok a többnyire jobboldali-nacionalista szervezetekhez tartozó fegyveresek, akik a második világháború befejeződése után tovább folytatták harcukat.

Visszaállítják a kötelező irodalmi kánont is. Eddig a tanárok szabadon választhattak. Fő szerepet kaptak a nemzeti klasszikusok, de bekerült Molnár Ferenctől a Pál utca fiúk. Egy tanárnő rémült arccal mondta az egyik tévének: Czeslaw Milosz (Nobel-díjas költő) verseit kell tanítanunk gyerekeknek, akiknek még tejfogaik vannak. Szinte minden elemző azt mondja, hogy a kormány nem csak automata patrióta-kibocsátóvá akarja tenni az iskolát, de fontos célja, hogy engedelmes és lehetőleg vallásos polgárokat termeljen az oktatási rendszer.

A politika árt a PISA-nak

A német Deutsclandfunk rádiónak nyilatkozott Slawomir Zurek a Lublini Katolikus Egyetem didaktika professzora. Zurek emlékeztetett rá, hogy a lengyel tanulók PISA-eredményei lengyel nyelvből korábban folyamatosan javultak, most pedig újra hátrább kerülnek a sorrendben. A professzor azt tanácsolja, hogy a tanárok összepontosítsanak a szövegalkotásra, mert az növeli a gyerekek szókincsét. Más területeken meg reménykedni lehet, hogy lesznek jobb idők.

"Attól tartok, hogy a tekintélyuralmi kormányzatok útjára léptünk. Ott szokás az, hogy csak egy tankönyvből lehet választani, a tényeknek pedig csak egy helyes interpretációja lehetséges", mondta a professzor, aki szerint most az iskola politizálódik, mert a PiS az új választókat innen akarja verbuválni.