Marosvásárhelyi iskolaügy - Hétfőn kezdjék a tanítást!

Liviu Pop román oktatási miniszter szerint ideiglenesen egy másik iskola ernyője alá kerülnek, de a saját épületükben maradhatnak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium  diákjai és tanárai.

A tárcavezető az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozott csütörtök este a marosvásárhelyi iskolahelyzetről, nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség idézte. Elmondta: olyan utasítást bocsátott ki a Maros megyei tanfelügyelőség számára, hogy írassák be a diákokat az osztályokba, és hétfőn a tanárok kezdjék el a tanítást. Hozzátette: a diákok és a tanárok számára semmi nem fog megváltozni. Nem fogják őket elköltöztetni a Római Katolikus Gimnázium jelenlegi épületéből. Csupán annyi történik, hogy a tanításhoz a jogi keretet egy másik oktatási intézmény, valószínűleg a Bolyai Farkas Gimnázium biztosítja majd.

Liviu Pop elmondta: a megoldást a minisztérium jogi osztálya találta meg azt követően, hogy szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság kikézbesítette az iskolaalapításra vonatkozó tanfelügyelőségi határozat felfüggesztésére vonatkozó jogerős ítéletet.

A miniszter hangsúlyozta: ez egy ideiglenes megoldás, melyet arra az időre érvényesítenek, ameddig jogerős ítélet születik az iskolával kapcsolatos másik perben is, és le nem zárul a romániai korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) az iskolaalapítással kapcsolatos vizsgálata. "Amikor a perek lejárnak, vissza lehet majd térni a normalitáshoz" - idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.

Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: mivel a bíróság által kikézbesített ítélet uátn a Római Katolikus Gimnázium jogi értelemben már nem létezik, a minisztériumtól kapott rendelet alapján péntekre összehívják a tanfelügyelőség igazgatótanácsát, amelyik eldönti, hogy melyik marosvásárhelyi iskola ernyője alá kerülnek a Római Katolikus Gimnázium osztályai.

Noha a marosvásárhelyi a legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben, a városban a Bolyai Farkas Gimnázium maradt az egyetlen magyar tannyelvű iskola. A magyar diákok többsége román és magyar tagozattal működő vegyes oktatási intézményekben tanul.

Szerző

Kormányfő lesz a volt gerillavezér

Ramush Haradinajt, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű párt vezetőjét bízta meg tegnap kormányalakítással Hashim Thaci koszovói elnök. Haradinaj 1998-99-ben a szerbek ellen harcoló albán gerillák vezére volt, Szerbia elfogatóparancsot adott ki ellene és háborús bűnökkel vádolja. Kinevezésével minden bizonnyal nem javul a szerb-koszovói viszony, de véget ér a június 11-e óta tartó politikai patthelyzet Pristinában. A kormányt várhatóan már szombaton megválasztja a koszovói képviselőház.

Szerző

"Orbán nem fogta fel, mi az EU lényege" - Külföldi sajtó a kvótaperről

Publikálás dátuma
2017.09.07. 22:29
FOTÓ: Olivier Matthys / POOL / AFP
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) vezércikke szerint a magyar kormány reakciója a bírósági döntésre "sértés", és azt mutatja, hogy egyáltalán nem sikerült felfogni, mi az EU lényege.

Sem Brüsszel, sem Berlin nem írhatja elő Budapestnek és Varsónak, hogy "minden migránst égi áldásnak lássanak", de minden uniós tagállam elvárhatja a másiktól, hogy tartsa magát az európai és a nemzetközi joghoz - áll a cikkben. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen a magyar és a lengyel kormánynak van gondja saját bíróságaikkal és alkotmánybíróságukkal, éppen ezek a kormányok "korlátozzák a szabadságot", és érzik úgy, hogy az "abszolút igazság birtokában vannak" - olvasható. Ez azonban már nem ennek a két országnak a belső ügye, hanem "európai probléma" is - írta a FAZ, hangsúlyozva, hogy "az emberek nem tekintélyelvű rezsimekért és a bezárkózásért mentek az utcára Kelet-Közép-Európában".

A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárjában a többi között kiemelte: a menekültek elosztását elutasító tagállamok elsősorban a döntés jogellenességére hivatkoztak, de a szerdai bírósági döntés alapján nincs igazuk. Arra is hivatkoztak, hogy a menekültek között terroristák rejtőznek. Azonban ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon a keresztény-humanista örökség mellett elköteleződő és az emberi jogokat kiemelten fontosnak tartó Európának el kell taszítania több százezer segítségre szoruló embert csak azért, hogy néhány esetleg veszélyes embert távol tartson? - tette fel a kérdést a szerző.

A harmadik érv az volt, hogy a befogadás veszélybe sodorja a nemzet homogenitását, holott az EU az alapjogok révén nem éppen a nemzeti homogenitást segíti elő. Az EU "életelixírét" az emberek találkozásai, kölcsönhatásai jelentik, és ebből sok kelet-európai is profitál, amikor Nyugaton dolgozik. Ez nem korlátozódik az uniós polgárokra, mert az öregedő Európa bevándorlási célpont, így az EU és tagállamai sokszínűbbek lesznek. Aki pedig ezt nem akarja, annak "ki kell jelentkeznie az EU-ból, vagy be kell zárkóznia" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A Handelsblatt című üzleti lap kommentárja szerint míg Szlovákia "elismerte vereségét", mások inkább "olajat öntenek a tűzre", így Orbán Viktor magyar kormányfő külügyminisztere útján tudatta, hogy nem fogadja el az ítéletet. Aki "ennyire nyíltan és teljesen szándékosan megsérti az uniós jogot, annak fel kell tennie a kérdést, hogy mi keresnivalója van még az európai államok közösségében" - tették hozzá.

A jogállamiság malmai az unióban lassan őrölnek, de alapkérdésekben a végén jó eredményt hoznak - olvasható a Der Standard című osztrák liberális lap csütörtöki véleménycikkében. Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök azt gondolták, hogy "jogi körmönfontsággal" ki tudják kerülni az uniós döntéseket - állapítja meg a cikkíró, Thomas Mayer. 

Az államok teljes szuverenitását az EU-csatlakozással felváltja a közös felelősségvállalás, ez is az ítélet lényege - vélekedett a szerző. A nemzetállamoknak megvannak a maguk határai. Nem határolódhatnak el az uniótól, ha egy ügy kellemetlen nekik. Ez az alapelv különösen érvényes akkor, amikor az európaiak azon fáradoznak, hogy napjaink egyik legfontosabb problémájára - a menekülésre és a szegénységi migrációra - megoldást találjanak. "A többség dönt, nem a leghangosabb" - írta a szerző. Nem várható, hogy Magyarország gyorsan "jobb belátásra" térjen, hiszen Orbán Viktor a 2018-as választásra készül, és aligha távolodik el "Brüsszel-ellenes, makacs" politikájától - fejeződik be a cikk.

Szerző