Sztárok nyomokban

Újraindult a Sztárban sztár a TV2-n ismerős szereplőkkel és zsűritagokkal, az igazi újdonság, beleértve Stohl András jelenlétét, még várat magára.

Ötödik évadát kezdte a Sztárban sztár a TV2-n az egyik óriási elánnal beharangozott új zsűritag, Stohl András nélkül. A színészt, az első adásra színházi elfoglaltsága miatt nem sikerült egyeztetnie a csatornának. Stohl korábban az egyik interjújában még kiabálni akart a hatalom ellen, majd némi habozással ugyan, de mégis aláírt a hatalom ellen egyáltalán nem kiabáló adóhoz. Ezután pedig a startot „elegyeztette”. Erre írta az egyik internetes orgánum, hogy erős kezdés. Magáról az újrainduló műsorról ez nem mondható el, bár akadt némi biztató kivétel.

Az egész műfaj nekem a hetvenes évek egyik legendás szilveszteri műsorát juttatta eszembe, amelybe az Abba együttest olyan személyiségek jelenítették meg, mint Takács Mari, Kudlik Júlia, Murányi László és Knézy Jenő. Demis Roussos Márkus László volt, Amanda Lear pedig Harsányi Gábor. Paródiák voltak ezek, mégpedig hatásos, olykor parádés átlényegülések, amelyekre több évtized után is emlékezni lehet. Mondjuk, ha Márkus László vállal ilyen feladatot, az már önmagában garancia lehet a minőségi szórakoztatásra.

Azóta sok idő eltelt, ma már nem a színészek az igazi sztárok, hanem a médiából, a pop szakmából ismert emberek, akik elsősorban a fiatalokat próbálják megszólítani. Két figyelemre méltó teljesítmény mégis akadt a mostani műsorban, az egyik Ekanem Bálinté, aki Simándy József feledhetetlen áriáját énekelte el a Bánk bán című operából. A Simándy bőrébe és maszkjába belebújó énekes tényleg remek hangi adottságokkal rendelkezik, és némi színészi talentum sem esik messze tőle. Persze lehet, hogy csak a többi fellépő teljesítményéhez képest és az előadott dal műfaja miatt éreztem üdítő kivételnek, mégis jó volt hallgatni az áriát.

Király Viktor Rátonyi Róbertként Forrás: TV2

Ugyanez mondható el Király Viktorról, aki a Csárdáskirálynőből a Jaj cica című örökzölddel lépett a színpadra. Rátonyi Róbertet idézte, de csak nyomokban érezhettük Rátonyi hangsúlyait, ám maga a produkció mégis vállalható és értékelhető volt. Till Attila most is bebizonyította, hogy kis ujjból megoldja egy ilyen show vezetését, úgy tud túlzó és szentimentális lenni, hogy valamiért mégis elviseli az ember. Nagy kérdés az ilyen műsorok esetében a zsűri szerepe és hitelessége. Ebben az esetben is, mint más hasonló adásoknál a bírálók elsődleges feladata a szórakoztatás. Mindegy mit mondanak, csak jópofa és kellően provokatív legyen és persze az egekbe dicsérje a saját portékát. Kíváncsi vagyok, hogyan felel majd meg ennek az elvárásnak Stohl András, hiszen egy formátumos színésznek kell majd eljátszani ezt a szerepet. Stohlt nem is féltem, önmagunkat, mint színházi nézőket annál inkább, nehogy a végén teljesen elveszítsük őt.