Egységet hozott az ukrán törvény - Minden magyar párt tiltakozik

Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:02
MTI Fotó: Nemes János
A kisebbségi jogokat sértő ukrajnai törvényre volt szükség ahhoz, hogy egységbe forrjon a magyar közélet. Minden hazai párt tiltakozik, az ukránok mégsem visszakoznak.

Ukrajna a jövőben is biztosítja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát – reagált Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Twitteren a kijevi parlament által a múlt héten elfogadott, új oktatási törvény miatti külföldi tiltakozásokra. Általános vélekedés szerint ugyanis, miközben Ukrajna elsősorban az orosz kisebbség ellen akart fellépni az új oktatási törvénnyel, „járulékos veszteségként” a kárpátaljai magyarok jogai is áldozatul estek. A múlt csütörtökön elfogadott törvény három év átmeneti idő után az általános iskola 5. osztályától felfelé az ukrán nyelv használatát tenné kötelezővé minden ukrán állampolgár, így a kárpátaljai magyarok számára is.

Az ukrán törvényhozók döntése szöges ellentétben áll az alkotmány rendelkezéseivel, számos nemzetközi szerződés előírásaival, egyebek mellett az ukrán-magyar alapszerződés vonatkozó tételeivel is – hangsúlyozta Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Népszava szombati számában. Az általa említett – a „jószomszédság és az együttműködés alapjairól” szóló – ukrán-magyar alapszerződést a rendszerváltás után az Antall-kormány hozta tető alá, a parlament 1993-ban hagyta jóvá. A konzervatív kormánypárt, az MDF belső ellenzéke keményen támadta a szerződést, amelyben a felek kinyilvánították, hogy nem támasztanak egymással szemben területi követeléseket. A radikális-szélsőséges szárny a nemzeti érdekek és a kárpátaljai magyarság elárulásával vádolta saját kormányát.

Most ugyanez az államközi megállapodás a kárpátaljai magyarság védelméhez szolgál hivatkozási alapként. A szerződés több pontja rögzíti ugyanis, hogy Magyarország és Ukrajna következetesen „tiszteletben tartja és biztosítja” a nemzeti kisebbségek jogait, egyebek mellett az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a „nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén”.

MTI Fotó: Nemes János

MTI Fotó: Nemes János

A Közös Ország Mozgalom vasárnap tiltakozó rendezvényt tartott. Az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el az eseményre (a Jobbik hiányát nyilvánosan senki nem tette szóvá, pedig ez a párt sem volt ott). Bár kemény bírálatokat kapott a kormány külpolitikája és Putyin-barátsága, többen is hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok ügyében egységesen kell fellépni. Hétfőre – időlegesen legalábbis – megvalósult a sokat emlegetett nemzeti egység. A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. „Egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti” – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Az új törvény több kisebbséget hátrányosan érint, ezt mutatja, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, majd bejelentette, hogy a kormány az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordult az ukrán oktatási törvény miatt. Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet is. Mivel a külképviseleti vezető nem tartózkodott Budapesten, az ügyvivő ment be a minisztériumba, aki Szijjártó szerint továbbra sem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni a törvényre. A külügyminiszter és Orbán Viktor kormányfő is tárgyalt Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. Ezután Szijjártó utasításba adta, hogy a magyar diplomácia egyetlen nemzetközi szervezetben sem támogathat ukrán kezdeményezést, és nem támogathat semmilyen, Ukrajnának fontos döntést.

Magyarországnak ugyanakkor – idézzük az MTI hírét – nagyon sarkos véleménye van arról, ami ma Ukrajnában folyik: tehát a területi integritásuk megőrzésében, az Oroszország elleni gazdasági szankciók megszavazásában számíthatnak Magyarországra. Újságírói felvetésre a külügyminiszter azt felelte, örül az ellenzéki pártok vasárnapi tüntetésének, „mert minél többen mondjuk ugyanazt a véleményt, annál jobb”.

Szerző

Orbán bajára nem a WHO ad gyógyszert

Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:01
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Önök ma egy globális intézményeket bíráló ország vendégei, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra – kezdett erősen Orbán Viktor miniszterelnök az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) Budapesten megrendezett, 67. európai regionális bizottsági ülésén tegnap. 

A kormányfő a négynapos tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: a politikai viták központjában ma a nemzetállamok ügye és a globalizmus és áll. Számos globális szervezet él át nehéz napokat ma, de mindeközben soha egy bíráló hangot nem hallunk a WHO kapcsán, mindenki belátja, hogy erre a szervezetre szükség van – fogalmazott Orbán.

A kormányfő beszéde a későbbieken sem nélkülözte az aktuálpolitikai fordulatokat. Az európai népesedési problémái kapcsán például arról értekezett, hogy a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani. S ha már szóba hozta a menekültügyet, el is időzött a témánál. Kifejtette, Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, "nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt". – Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben – igyekezett legalább látszólag a szakmai tanácskozáshoz kötni nyilatkozatát.

Azért a miniszterelnök szakmai kérdésekről is szót ejtett. Öndicséretekkel nem fukarkodva szólt kormánya eredményeiről. Arról például, hogy szerinte mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság, a demográfiai programmal pedig a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, "a biológiai reprodukciót" akarja elérni a kormány. A népegészségügyi akciótervről szólva – nem tudni, milyen adatokra alapozva – kiemelte, hogy 2012 és 2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból származó összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Beszámolt az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, aztán némi önkritikát gyakorolva jelezte, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.

Orbán kampánybeszéde után a tanácskozáson többek között arra kerestek válaszokat: hogyan lehet mindenki számára elérhetővé tenni az egészségügyi szolgáltatásokat, és miként vehetők rá az emberek, hogy maguk is tegyenek jóllétükért. Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója a több mint 600 küldött előtt arról beszélt, hogy 2030-ig olyan programot készít a világszervezet, melynek nyomán mindenki számára elérhetővé válhat a méltányos keretek között az ellátás és fenntartható marad az egészségügyi rendszer. Mindehhez az egyes országoknak javítaniuk kell a közegészségügyön, az esélyegyenlőségen a rendszereik finanszírozásán, a gyógyszerek hozzáférésén, a megfizethetőségén. Sőt, a kormányoknak pénzügyi védelmet kell nyújtaniuk a polgáraik számára, hogy azoknak ne kelljen túl nagy önrészt vállalniuk a gyógyítás költségeiből.

Miután az egészségügyi rendszerek megszervezése, finanszírozása nemzeti hatáskör, nincs hivatalos WHO ajánlás arra, hogy az egyes nemzetek mennyit költsenek erre. A kívánatos az lenne a világszervezet szerint, ha a tagállamok nemzeti összjövedelem 7 százalékát fordítanák közpénzből az egészségügyi kiadásokra. (Az Európai Unió országainak átlagos költése 9,4, míg Magyarországé 4,8 százalék). Ennek ellenére Balog Zoltán humán miniszter – aki elsőként kapott szót – úgy vélte: Magyarország sokat tett a népegészségügyi mutatók javításáért. Miként Orbán, ő is a dohányzás, és az egészségtelen ételek fogyasztásának visszaszorítására tett kormányzati lépéseket említette pozitív példaként. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is megdicsérte Magyarországot, amely szerinte az egészségtelen ételekre kirótt adóval próbál tenni az elhízás ellen. A konferencián fölszólalt Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO Europe patrónusa, de jelen volt hét korábbi magyar egészségügyi miniszter és két államtitkár is.

Szerző

Borúval, záporral, széllel jön a hidegfront

Publikálás dátuma
2017.09.11. 23:39
Illusztráció: Shutterstock
Keddre egy hidegfront érkezik, így sokfelé - legkisebb valószínűséggel délkeleten - számíthatunk esőre, záporokra, zivatarokra. Feltámad az északnyugatira forduló szél, mely lehűlést hoz, a Dunántúlon és északon helyenként a 20 fokot sem fogja elérni a csúcshőmérséklet, keleten ennél még melegebb, 22-24 fok lehet. Kettősfronti hatás.

Szerdán elhagyja térségünket a front keleti irányba, a délelőtt folyamán már itt is kitisztul az ég. Napközben naposabb, száraz, de szeles idő várható. 8-13 fokos hajnali minimumokra, majd délután 20-25 fokos maximum-hőmérsékletekre van kilátás. 

Csütörtök napközben szeles, napos, száraz időre van kilátás, 23-27 fokos maximumokkal. Az esti órákban viszont nyugatra egy újabb hidegfront érkezik északnyugat felől záporokkal, zivatarokkal, viharos széllel és újabb lehűléssel.

Pénteken, várhatóan a nyugati országrészben alakulhatnak ki záporok, napközben mérséklődik a szél, felhős időre és 15-23 fokos maximumokra számíthatunk. Szombaton előreláthatólag északon, északnyugaton készülhetünk záporokra, ismét felhős idő lesz jellemző, 19-27 fokig melegszik a levegő - írja az Időkép.

Szerző