A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az alsóház kétnapos általános vita után, kedd hajnalban 326-290 arányban jóváhagyta. A vitában 107 képviselő szólalt fel.
A tervezet a mostani első szavazás után az úgynevezett bizottsági szakaszba kerül, ahol a törvényhozók gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére.
Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.
Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig visszavonni a brit csatlakozásról született törvényt.
A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását Európai Unió bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.
Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.
A tervezet végső parlamenti elfogadtatása a kedd hajnali első, jóváhagyó szavazás ellenére továbbra is komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi alsóházi többségét, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
David Davis, a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására létrehozott minisztérium vezetője a szavazás előestéjén figyelmeztette a képviselőket: aki nem fogadja el a törvénytervezetet, az arra szavaz, hogy az Egyesült Királyság "kaotikus körülmények közepette" távozzon az Európai Unióból.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt azonban elveti a tervezetet annak jelenlegi formájában, azzal az érvvel, hogy az indítvány túl széles jogköröket ad a kormánynak a brit jogrendbe átültetendő uniós joganyag parlamenti ellenőrzés nélküli, gyakorlatilag rendeleti módosítására.
A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elutasítja.
