Brüsszeli intés Orbánéknak

Bár Magyarországot nem nevezte meg évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker így is félreérthetetlen üzenetet küldött Orbánnak.

A jogállamot az Unió egyik alappillérének nevezte Jean-Claude Juncker az EU helyzetéről tartott szerdai beszédében. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő felszólalásában leszögezte: “A jogerős ítéletek elfogadása és tiszteletben tartása egyet jelent azzal, hogy részesei vagyunk a jogállamiságon alapuló Uniónak. Az Európai Unió Bíróságának döntéseit mindenkinek be kell tartania. Azok, akik nem tisztelik az európai bíróság ítéleteit, vagy a nemzeti bíróságok függetlenségét, alapvető jogaiktól fosztják meg a polgáraikat” - fejtette ki több mint egyórás beszédében.

A bizottsági elnök tartózkodott attól, hogy néven nevezze azokat az országokat - Magyarországot és Lengyelországot - amelyekkel Brüsszelnek jogi és politikai vitái vannak egyes jogállami normák be nem tartása miatt. Nem bírálta a menekültek befogadását elutasító közép- és kelet-európai kormányokat sem, mindössze annyit jegyzett meg: elszomorítja a tény, hogy a tagállamok nem egyformán osztoznak a szolidaritásban. Juncker ugyanakkor hangsúlyozta: Európa nem lesz erőd, továbbra is menedéket nyújt az üldözés elől menekülőknek.

Pieter Cleppe, a londoni Open Europe (Nyílt Európa) kutatóintézet brüsszeli irodavezetője azt a következtetést vonta le a beszédből, hogy Brüsszel bizonyos kérdésekben ezentúl több rugalmasságot fog tanúsítani a 2004-ben csatlakozott tagállamok iránt. Szerinte erre utal Junckernek az a megjegyzése, hogy az Európai Bizottság kész a kompromisszumokra a közös menekültpolitikában, és a kiküldött munkavállalók helyzetéről szóló jogalkotási vitában.

A bizottsági elnök felszólalásában általában is igyekezett tompítani a keleti és a nyugati tagországok között feszülő nézeteltéréseket, és az egység, a megegyezés szükségességét hangsúlyozta. Olajágat nyújtva egyes euroszkeptikus kormányoknak, úgy fogalmazott: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője.”

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű fogyasztók! - mondta Juncker, igazolva, hogy az Európai Bizottság magáévá tette a közép- és kelet-európai tagországok aggodalmait a belső piacon azonos néven és csomagolásban forgalmazott élelmiszerek kettős minősége miatt. Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia is panaszkodik amiatt, hogy egyes multik silányabb termékeket árusítanak a piacaikon, mint a nyugati államokban. Az elnök azt ígérte nekik, hogy Brüsszel segíteni fogja nemzeti hatóságaikat a tisztességtelen gyakorlat leleplezésében és megbüntetésében.

A brüsszeli testület ugyanakkor továbbra is eltökélt, hogy meg kell változtatni a közösség bizonyos munkaügyi szabályait, amit a közép- és kelet-európaiak vehemensen elleneznek. Junckerék véget akarnak vetni a “szociális dömpingnek”, megakadályozva, hogy a tagállamok ideiglenesen egy másik tagállamba kiküldött munkavállalói ugyanazért a munkáért jóval alacsonyabb bért kapjanak, mint a helyiek. Pieter Cleppe itt is lát elmozdulást a bizottsági álláspontban, mert az elnök jelezte a Bizottság kompromisszumkészségét.

A brüsszeli szakértő Magyarország és a többi térségbeli tagország számára aggasztóbbnak ítéli azokat a brüsszeli javaslatokat, amelyek a döntéshozatal és az eurózóna további központosítását célozzák. Cleppe ezek közé sorolja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi az Európai Valutaalap létrehozását a valutaunió országainak a megsegítésére, és a közös büdzsén belül külön kiadási tételeket különítene el az eurózóna számára. Sértené a térség általában alacsony adózású országait, ha megszűnne az egyhangúság követelménye egyes adópolitikai döntésekben, ahogyan azt a bizottsági elnök kezdeményezi - fejtette ki a kutató a Népszavának.

„Tudjuk, hogy kikre gondolt”

Csak látszólag volt visszafogott az Európai Bizottság elnöke - vélekedett Adam Balcert, a WiseEuropa (Bölcs Európa) nevű varsói kutatóintézet külpolitikai szakértőjét.

- Egyetért azzal, hogy Jean-Claude Juncker beszédében igyekezett megbékíteni az Európai Bizottsággal perben, haragban álló közép- és kelet-európai tagországokat?

- Nem. A bizottsági elnök egyértelműen fogalmazott: jogállam nélkül, független bíróságok nélkül nincs Európai Unió. Igaz, hogy nem említette sem Lengyelországot, sem Magyarországot, de mi pontosan tudjuk, hogy kikre vonatkoztak a szavai. Világos üzenetet küldött a két országnak.

- A bizottsági elnök senkit nem bírált nyíltan, nem beszélt szankciókról. Ez nem azt jelenti, hogy megegyezésre törekszik?

- Ne felejtse el, hogy Juncker az Európai Parlament előtt beszélt. Az EU intézményei nem adták fel, hogy kompromisszumokra bírják ezeket a tagállamokat. De vannak másféle, bíráló nyilatkozatok is. Például Timmermans bizottsági alelnöké, vagy Merkel német kancelláré.

- Egy kalap alá lehet venni a lengyeleket és a magyarokat?

- Érdekes ellentmondás: miközben a demokrácia és a jogállam rosszabb állapotban van Magyarországon, mint Lengyelországban, Orbán megítélése mégis jobb Európában, mint a lengyel vezetésé. Ő ügyesen manőverezik, mi meg úgy viselkedünk, mint a bulldózer. Orbán számára az jelentené a katasztrófát, ha pártcsaládja, az Európai Néppárt megválna tőle.

Ők írják a magyar EP-jelentést

Az Európai Parlament politikai frakciói kijelölték azokat a képviselőket, akik a magyarországi jogállam helyzetéről szóló jelentést készítik.

Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstévő munkáját az európai néppárti csoportból a máltai Roberta Metsola, a szocialista frakcióból az osztrák Josef Weidenholzer fogja segíteni. A liberálisok és a szélsőbal a magyar vitákban mindig aktív belga Louis Michelt, illetve a francia Marie-Christine Vergiat-ot delegálták.

Az euroszkeptikusok árnyék-jelentéstevője az olasz Laura Ferrera, aki az alapvető jogokról szóló, és a magyarországi demokrácia helyzetét kritikusan értékelő korábbi parlamenti állásfoglalás szerzője volt. A készülő jelentés arra fogja felszólítani a tagországokat, hogy élesítsék be a 7. cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben.