Brüsszeli intés Orbánéknak

Publikálás dátuma
2017.09.14 07:02

Fotó: /
Bár Magyarországot nem nevezte meg évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker így is félreérthetetlen üzenetet küldött Orbánnak.

A jogállamot az Unió egyik alappillérének nevezte Jean-Claude Juncker az EU helyzetéről tartott szerdai beszédében. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő felszólalásában leszögezte: “A jogerős ítéletek elfogadása és tiszteletben tartása egyet jelent azzal, hogy részesei vagyunk a jogállamiságon alapuló Uniónak. Az Európai Unió Bíróságának döntéseit mindenkinek be kell tartania. Azok, akik nem tisztelik az európai bíróság ítéleteit, vagy a nemzeti bíróságok függetlenségét, alapvető jogaiktól fosztják meg a polgáraikat - fejtette ki több mint egyórás beszédében.

A bizottsági elnök tartózkodott attól, hogy néven nevezze azokat az országokat - Magyarországot és Lengyelországot - amelyekkel Brüsszelnek jogi és politikai vitái vannak egyes jogállami normák be nem tartása miatt. Nem bírálta a menekültek befogadását elutasító közép- és kelet-európai kormányokat sem, mindössze annyit jegyzett meg: elszomorítja a tény, hogy a tagállamok nem egyformán osztoznak a szolidaritásban. Juncker ugyanakkor hangsúlyozta: Európa nem lesz erőd, továbbra is menedéket nyújt az üldözés elől menekülőknek.

Pieter Cleppe, a londoni Open Europe (Nyílt Európa) kutatóintézet brüsszeli irodavezetője azt a következtetést vonta le a beszédből, hogy Brüsszel bizonyos kérdésekben ezentúl több rugalmasságot fog tanúsítani a 2004-ben csatlakozott tagállamok iránt. Szerinte erre utal Junckernek az a megjegyzése, hogy az Európai Bizottság kész a kompromisszumokra a közös menekültpolitikában, és a kiküldött munkavállalók helyzetéről szóló jogalkotási vitában.

A bizottsági elnök felszólalásában általában is igyekezett tompítani a keleti és a nyugati tagországok között feszülő nézeteltéréseket, és az egység, a megegyezés szükségességét hangsúlyozta. Olajágat nyújtva egyes euroszkeptikus kormányoknak, úgy fogalmazott: “Kelettől nyugatig: Európa mindkét tüdejével lélegzik, másként elfogyna a levegője.”

Az egyenlők Uniójában nem lehetnek másodrendű fogyasztók! - mondta Juncker, igazolva, hogy az Európai Bizottság magáévá tette a közép- és kelet-európai tagországok aggodalmait a belső piacon azonos néven és csomagolásban forgalmazott élelmiszerek kettős minősége miatt. Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia is panaszkodik amiatt, hogy egyes multik silányabb termékeket árusítanak a piacaikon, mint a nyugati államokban. Az elnök azt ígérte nekik, hogy Brüsszel segíteni fogja nemzeti hatóságaikat a tisztességtelen gyakorlat leleplezésében és megbüntetésében.

A brüsszeli testület ugyanakkor továbbra is eltökélt, hogy meg kell változtatni a közösség bizonyos munkaügyi szabályait, amit a közép- és kelet-európaiak vehemensen elleneznek. Junckerék véget akarnak vetni a “szociális dömpingnek”, megakadályozva, hogy a tagállamok ideiglenesen egy másik tagállamba kiküldött munkavállalói ugyanazért a munkáért jóval alacsonyabb bért kapjanak, mint a helyiek. Pieter Cleppe itt is lát elmozdulást a bizottsági álláspontban, mert az elnök jelezte a Bizottság kompromisszumkészségét.

A brüsszeli szakértő Magyarország és a többi térségbeli tagország számára aggasztóbbnak ítéli azokat a brüsszeli javaslatokat, amelyek a döntéshozatal és az eurózóna további központosítását célozzák. Cleppe ezek közé sorolja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi az Európai Valutaalap létrehozását a valutaunió országainak a megsegítésére, és a közös büdzsén belül külön kiadási tételeket különítene el az eurózóna számára. Sértené a térség általában alacsony adózású országait, ha megszűnne az egyhangúság követelménye egyes adópolitikai döntésekben, ahogyan azt a bizottsági elnök kezdeményezi - fejtette ki a kutató a Népszavának.

„Tudjuk, hogy kikre gondolt”

Csak látszólag volt visszafogott az Európai Bizottság elnöke - vélekedett Adam Balcert, a WiseEuropa (Bölcs Európa) nevű varsói kutatóintézet külpolitikai szakértőjét.

- Egyetért azzal, hogy Jean-Claude Juncker beszédében igyekezett megbékíteni az Európai Bizottsággal perben, haragban álló közép- és kelet-európai tagországokat?

- Nem. A bizottsági elnök egyértelműen fogalmazott: jogállam nélkül, független bíróságok nélkül nincs Európai Unió. Igaz, hogy nem említette sem Lengyelországot, sem Magyarországot, de mi pontosan tudjuk, hogy kikre vonatkoztak a szavai. Világos üzenetet küldött a két országnak.

- A bizottsági elnök senkit nem bírált nyíltan, nem beszélt szankciókról. Ez nem azt jelenti, hogy megegyezésre törekszik?

- Ne felejtse el, hogy Juncker az Európai Parlament előtt beszélt. Az EU intézményei nem adták fel, hogy kompromisszumokra bírják ezeket a tagállamokat. De vannak másféle, bíráló nyilatkozatok is. Például Timmermans bizottsági alelnöké, vagy Merkel német kancelláré.

- Egy kalap alá lehet venni a lengyeleket és a magyarokat?

- Érdekes ellentmondás: miközben a demokrácia és a jogállam rosszabb állapotban van Magyarországon, mint Lengyelországban, Orbán megítélése mégis jobb Európában, mint a lengyel vezetésé. Ő ügyesen manőverezik, mi meg úgy viselkedünk, mint a bulldózer. Orbán számára az jelentené a katasztrófát, ha pártcsaládja, az Európai Néppárt megválna tőle.

Ők írják a magyar EP-jelentést
Az Európai Parlament politikai frakciói kijelölték azokat a képviselőket, akik a magyarországi jogállam helyzetéről szóló jelentést készítik.
Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstévő munkáját az európai néppárti csoportból a máltai Roberta Metsola, a szocialista frakcióból az osztrák Josef Weidenholzer fogja segíteni. A liberálisok és a szélsőbal a magyar vitákban mindig aktív belga Louis Michelt, illetve a francia Marie-Christine Vergiat-ot delegálták.
Az euroszkeptikusok árnyék-jelentéstevője az olasz Laura Ferrera, aki az alapvető jogokról szóló, és a magyarországi demokrácia helyzetét kritikusan értékelő korábbi parlamenti állásfoglalás szerzője volt. A készülő jelentés arra fogja felszólítani a tagországokat, hogy élesítsék be a 7. cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben.

2017.09.14 07:02

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42