Német választás - Család, alapjövedelem és sebességkorlátozás

Bár a német választási kampányt sokan unalmasnak tartják, az egyes pártok programjai között nem kis eltérések, sőt ellentmondások vannak.

Alig több mint egy hét maradt a német választásig. A pártok utolsó tartalékaikat mozgósítják, s próbálják elmagyarázni a választóknak, mi az, amiben különböznek egymástól. A Spiegel szedte csokorba a jövőbeni tervekre vonatkozó legjelentősebb eltéréseket.

Ami a családpolitikát illeti, Angela Merkel pártja, a CDU mindenkinek emelné a gyermekgondozási segélyt, a szociáldemokraták viszont ennek mértékét a család bevételétől tennék függővé. A Zöldek nagyobb támogatást szánnak a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, szemben az euroszkeptikus, jobboldali radikális Alternatívával (AfD), amely nem akarja őket „feltétel nélkül” segíteni. Míg a CDU programjában különös hangsúllyal szerepel a család, a szabad demokrata FDP-nél, a Balpártnál, valamint a Zöldeknél nem ez a legfontosabb.

Magyar szempontból különösen érdekes a pártok menekültpolitikája. A környezetvédők, az FDP és az SPD bevándorlási törvényt alkotna, a Balpárt és a CDU viszont nem akar ilyen jogszabályt. A Horst Seehofer bajor miniszterelnök által fémjelzett CSU, illetve az Alternatíva meghatározná, legfeljebb hány menekült érkezhet az országba. A már Németországban menedékjogot kapott menekültek családtagjainak az országba jövetelét megkönnyítené az SPD, a Balpárt és a Zöldek, megnehezítenék az Uniópártok és teljesen ellehetetlenítené az AfD.

Nagy az ígérgetés az adópolitikát illetően. Azonban a szakértők sem egységesek abban, hogy mely párt elképzelései jelentenék a legnagyobb könnyítést a polgárok számára. A pártok egy része például követeli a vagyonadó bevezetését.

Szintén kényes kérdés az öregségi járulék. A szociáldemokraták szerint átfogó nyugdíjreformra van szükség, a CDU azonban nem ért egyet ezzel. Kizárólag a Balpárt programjában található utalás a minimálbér emelésére. A liberálisok programjában ellenben a feltétel nélküli alapjövedelem is szerepel. Az Alternatíva átalakítaná a munkanélküli segély eddigi rendszerét.

A lakhatás kapcsán a Balpárt megtiltaná a bérleti díjak további emelését. A környezetvédők ugyanakkor egymillió lakás építését helyezték kilátásba, a szabaddemokraták és az AfD pedig megszüntetné a lakbért.

A védelmi politikát illetően a jelenlegi nagykoalíció pártjai – a CDU/CSU és az SPD – között egyetértés van abban, hogy emelni kell a katonai kiadásokat. A Balpárt programja alapján megtiltaná a német hadsereg határokon túli bevetését. Aligha népszerű viszont a fiatalok körében az AfD javaslata. A jobboldali radikálisok ugyanis hatalomra kerülésük esetén újra bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.

A belbiztonság javításával kapcsolatos elképzelések között is jelentős eltérések vannak. Míg ugyanis az SPD, a Balpárt és a Zöldek elutasítják, hogy a biztonság javítását a hadsereg bevetésével érjék el, a CDU/CSU támogatná ezt a megoldást. Az uniópártok és az AfD emellett komoly összegeket fordítana a biztonsági kamerák rendszerének további kiépítésére. Az FDP viszont hevesen ellenzi ezeket az elképzeléseket. A Balpárt egyenesen megszüntetné a titkosszolgálatokat, a többi párt csak átalakítaná a hírszerzést.

Az egészségügyet illetően az SPD, a Balpárt, illetve a Zöldek úgynevezett polgári biztosítást akarnak, amely egy minden állampolgárra kiterjedő, kötelező biztosítási rendszer lenne. Az FDP, illetve az uniópártok kategorikusan elutasítják ennek bevezetését.

A közlekedés tekintetében a Balpárt és a környezetvédők tervezik a legnagyobb változtatásokat: sebességkorlátozást az autópályákon. Az FDP és a CDU ezzel sem ért egyet. Már döntés született a külföldi állampolgárok számára az autópályadíj 2019-es bevezetéséről, ám az SPD, a Zöldek és az FDP bejelentették: visszavonnák a jogszabályt. A Balpárt államosítani akarja a vasutakat.

Ami pedig az energiapolitikát illeti, a Balpárt és a Zöldek szakítanának a szénenergiával, a CDU és az SPD egyelőre nem. Az Alternatíva pedig megtartaná a széntüzelésű erőműveket.