Inog a léc Le Pen lánya alatt

Publikálás dátuma
2017.09.16. 07:33
Marine Le Penen talán csak a fohász segíthet FOTÓ: AFP/FRANCOIS PAULETTO/CITIZENSIDE
Gyengült a Nemzeti Front a francia elnökválasztás óta. Marine Le Pen pártbeli helyzete is megingott.

Borús arckifejezéssel búcsúzott el Brachay kis mezőfalucskától a múlt hét szombatján Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front nagyasszonya. Országos látványra készült, de a terve félresikerült. Ma három esztendeje fedezte föl magának a települést. A helyi közösség „dicsősége”, hogy valamennyi lakosa a front tagja volt. Az egyik közszolgálati tévé műsorában jelentette be Marine Le Pen, hogy Brachay csakhamar világraszóló esemény helyszíne lesz. Az 55 őshonoshoz hozzá toboroz vagy még félezer további külső rokonszenvezőt, akik kiállnak amellett, hogy Emmanuel Macron győzelme múló jelenség volt, 2022-ben távoznia kell az elnöki székből. A helyére akkor Madame Le Pen költözik be majd az Élysée-palotába.

De valahogyan másképpen alakult minden. A félezer hős nem jött össze, a társadalmi-gazdasági körülmények másként alakultak. A Libération riporterei észlelték, hogy a településen a munka és a jövedelem fogy, és ennek arányában apad a frontos lelkesedés is. Bezárt a kis falucska sajtüzeme, szélnek eresztették a dolgozóit, nem volt miért lelkesedni. A cukrászat még rosszabbul járt. A tulajdonosa eladósodott, Bulgáriában kellett eladnia fölöslegessé vált fagylaltkészítő masináját, se eper, se vanília. Nélkülözés.

Ahogyan zsugorodtak a Brachay sikeréhez fűzött remények, úgy szaporodtak a párizsi pártközpontban a jelenlegi vezetés alkalmasságával kapcsolatos kétségek Esztendők óta dúl a nemzedéki párharc atya és leánya között az elsőségért. Jean-Marie Le Pen volt sokáig a kizárólagos vezető, amíg aztán a leánya, Marine „lázadással” a helyére lépett, és ezt az idős családfő szinte a jelenlegi percig bitorlásnak véli. Egyesek Marion Maréchalt tartották a nemzetiek nagy reménységének, neki szántak volna nagyobb szerepet, ő azonban májusban bejelentette, felhagy a politizálással. Így újabban Florian Phillipot FN-alelnököt emlegetik mint az alkalmatlannak minősített Marine lehetséges utódát. Esetleg Sophie Montelt, aki a magukat „Hazafiaknak” valló renegát csoport vezéralakja.

Akadnak, akik már kezdik kétségbe vonni a Le Pen név jogosságát is. Arra emlékeztetnek: az „őseredeti” pártalapítót Aliot-nak hívták, így jobban ragaszkodnának a históriai eredethez, ha ehhez a névhez térnének vissza. Marine Le Pen, amikor az idei brachay-i ünnepséget meghirdette, több fokozatra gondolt. A közszolgálati tévében beharangozott községi ünnepségre, majd jövő márciusban a Nemzeti Front lille-i kongresszusára, amely újfent hivatalosan erősítené meg, hogy ő az egyetlen vezéregyéniség. Ez a változat Brachay kudarca után módosul. Még akár úgy is, hogy mellőzik a jelenlegi elnökasszonyt.

A külső nyomás hatására megváltozott Marine Le Pen hangneme. Újfent a régi nyers, goromba, üvöltöző, agresszív modor kerekedett fölül. A többi közéleti szereplő, mindenekelőtt Macron államelnök "semmirekellő, kártevő" lett, a szavai villámokat lövellnek, de „jupiteri mennydörgés nélkül”. Szó sincs bennük a „dzsihadista gonosztevők kártevéseiről”, a szent francia föld megbecstelenítéséről, a gyűlölet mecseteinek elszaporodásáról, arról, hogy torzul a tiszta gall világ. Nyíltan szint kell vallani arról, hogy a politikai élet hangadói a trockista, anarchista gonosztevők lettek, a bomlasztók a kubai, a náluk még gonoszabb venezuelai fölforgatók, akik megfertőzik Európát, roncsolják a lelkét. Megalkuvásnak nincs helye, a szóhasználat csakis az egyetlen nyelvezetet alkalmazhatja. A nacionalistát, a kizárólagosan érthetőt, a minden idegen befolyástól megszabadítottat. A Nemzeti Front krédóját. Aki mást mondana elkárhozandó honáruló, tűzzel, vassal irtandó. Kíméletnek helye nincs.

Az elemzők a következményeket találgatják. Bár az elnökválasztáson Macront mögött Marine Le Pen lett a második, felmérések adatai szerint a Front és Le Pen rontott megítélésén, az Elabe intézet szerint például a kétségbevonhatatlan többség, tíz francia közül hat, irtózik tőlük. Innen a külvilágból ítélhetjük akár kedvezőnek is ezt az arányt. Európa egésze számára azonban sokkal megnyugtatóbb volna, ha a közeljövőben lényegesen megizmosodnék Macronék centrista hitelessége.

A Front National (FN) megítélése
Odoxa (Le Figaro) – 45 százalék szerint a FN rontott az elnökválasztás óta
Elabe – minden 10 francia közül 6 „irtózik” a FN-tól
A BFM tévé - 60 százalék „nem kért belőlük”
Franceinfo - 52 százalék szerint Marine neve a pártnak inkább hátránya

Szerző

Újra lesújtott a terror Londonra

Publikálás dátuma
2017.09.16. 07:31
FOTÓK: AFP
Idén negyedszerre robbantottak a brit fővárosban. Huszonkét személy sérült meg, senki sem súlyosan.

A detonáció a reggeli csúcsforgalomban a Parsons Green metróállomáson történt. Péntek délután még tartott a Scotland Yard hajtóvadászata a már azonosított merénylő után, aki reggel 8 óra 20 perckor léptette működésbe a pokolgépet a District Line metrószerelvényének egyik kocsijában. A Wimbledonból érkező vonat éppen begördült a többnyire középosztálybeliek lakta Fulham kerület állomására, amikor a bevásárlószatyorba rejtett műanyag festékes vödörbe helyezett pokolgép felrobbant, illetve kigyulladt. Főként égési sebeket okozott az utasoknak. A vonaton és az állomáson pánik tört ki.

Az incidenst követő első órákban még a Londoni Közlekedési Rendőrség foglalkozott az esettel, melyet rövidesen terrorakcióvá minősítették át, így a Scotland Yard Terrorelhárító Egységének folytatta a nyomozást. A bűncselekmény kitervelői és elkövetője szinte az egész város életét felforgatta. Wimbledon és az Edgware Road, illetve a City és Kelet-London közötti vonatról több más metró- és vasútvonalra lehet átszállni. A terrorakciót követően viszont Wimbledon és az Earl’s Court között egyik irányban sem közlekedett a metró, legalábbis tízezrek életét megnehezítve. E sorok írója húsz éven keresztül lakott közel Parsons Green metróállomáshoz, ahol a reggeli csúcsforgalomban a peronon megmozdulni sem lehet és több szerelvényt kell kivárni, míg az utasok helyet találnak egy kocsiban.

A fővárosi rendőrség, a Metropolitan Police tájékoztatása szerint a robbanószerkezet nem oldódott ki teljesen. A házi készítésű szerkezetből arra következtetnek, hogy az elkövető a Wimbledon és a Parsons Green közötti öt állomás egyikén szállhatott ki, így könnyebb a nyomára jutni a biztonsági kamerák révén.

<br>

London karizmatikus főpolgármestere, Sadiq Khan elítélte az „elvetemült személyeket, akik terrorcselekményükkel tönkre akarják tenni az életünket. Amint azonban London ismételten bizonyította, nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat. Nem engedjük, hogy legyőzzön minket a terror”. A munkáspárti politikus elismerését és háláját fejezte ki a sürgősségi ellátást nyújtó szolgálatoknak és a Londoni Közlekedési Vállalat dolgozóinak.

Mark Rowley, a Scotland Yard terrorelhárító egységének parancsnoka délután közölte, a támadás színhelyét továbbra is kordon veszi körül, a nyomozásban pedig több száz rendőr vesz részt. A vizsgálatot az MI5 nemzetbiztonsági hivatal is segíti. A brit kormányfőt választási körzetében, Maidenhead-ben érte a Parsons Green-i robbantás híre. A Downing Street 10.-be visszasietve Theresa May részt vett a vészhelyzeti bizottság, a Cobra rendkívüli ülésén. „Együttérzéséről biztosította a sérülteket”. A kormányfő megerősítette, változatlanul a kettes fokozatú terrorkészültség marad érvényben. Donald Trump amerikai elnök a Twitteren küldött üzenetet a briteknek – mint fogalmazott - „újabb lúzer” terrortámadása után. Az elnök „beteg és elmeháborodott emberekként” jellemezte az elkövetőket, akik „a Scotland Yard radarján szerepelnek”. A történtekből azt a tanulságot vonta le, „szélesíteni, szigorítani kell az Egyesült Államokba való beutazás tilalmát”. Theresa May érzékeltette, a „spekuláció” nem feltétlenül segít.

A negyedik akció
Londonban ez év tavasza óta ez volt a negyedik terrortámadás. Márciusban a Westminster-hídnál és a parlamentnél öten, júniusban a London Bridge-en és a Borough Marketen heten haltak meg, majd röviddel ezt követően a Finsbury Park mecset közelében egy személy vesztette életét.
A Manchesteri Arénában elkövetett májusi pokolgépes akciót huszonketten nem élték túl. Ami a metróhálózatot illeti, felejthetetlen tragédia volt a 2005. júliusi „7/7”-es, melynek során három metrószerelvényben és egy buszon kivitelezett robbantásokban ötvenkét személy hunyt el és hétszázan szenvedtek részben az életüket megnyomorító sérüléseket.

Szankcióra phenjani rakéta a válasz

Publikálás dátuma
2017.09.16. 07:30
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető azzal fenyegetőzött, hogy elsüllyeszti Japánt. FOTÓ: AFP

Szirénák zúgására, és a veszélyre figyelmeztető sms-ekre ébredtek péntek reggel az emberek Japánban: Észak-Korea újabb rakétát lőtt ki a szigetország irányába. Aligha lepődtek meg a helyiek, hiszen néhány héten belül ez volt a második ilyen irányú phenjani rakétakilövés.

A szakértők szerint ez alkalommal egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta repült át Japán fölött – bár egyes megfigyelők nem zárják ki, hogy interkontinentális ballisztikus rakéta volt –, sokkal magasabban és hosszabban, mint a korábbi. A Reuters beszámolója szerint elérte a 770 km-es magasságot is, mielőtt 3700 km után Hokkaido szigetétől keletre becsapódott volna a tengerbe. Észak-Korea hangsúlyozta, hogy katonai akciót tervez a régióban, s ez volt az első lépés.

„Japán nem tolerálja az ehhez hasonló, veszélyes, provokatív viselkedést” – reagálta Abe Shinzo japán miniszterelnök a kilövés hírére. Dél-Korea szintén elítélte a phenjani agressziót, amelyre két ballisztikus rakéta kilövésével válaszolt – emlékeztetett a Yonhap hírügynökség.

Az észak-koreai erődemonstrációra alig néhány nappal azután került sor, hogy az ENSZ szigorúbb – első sorban az olajimportot és a textilexportot sújtó – szankciókat fogadott el a rezsimmel szemben. A büntetőintézkedések ellen Phenjan péntek reggelig csak dühös közleményekben intézett kirohanást. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Rex Tillerson a rakétakilövést elítélő közleményében hangsúlyozta, hogy Phenjan újfent szembe ment az ENSZ-szel, és Kínát valamint Oroszországot, Észak-Korea fő gazdasági partnereit okolta, amiért nem parancsolnak megálljt a kommunista rezsimnek. „Meg kell hozniuk bizonyos döntéseket, jelezvén, hogy nem tolerálják a rakétakilövéseket” – hangsúlyozta Tillerson. A beszámolók szerint számos ország hajlott rá, hogy keményebb szankciókkal – teljeskörű olajembargóval – sújtsa az ENSZ Biztonsági Tanácsa Észak-Koreát, ám orosz és kínai nyomásra az enyhébb büntető intézkedéseket szavazták meg. Az ENSZ-BT pénteken újabb rendkívüli ülésen vitatta meg az észak-koreai helyzetet.

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz a vége az észak-koreai agressziónak, ám Rupert Wingfield-Hayes, a BBC szakértője úgy látja: nincs semmi meglepő a rakétakilövésekben, hiszen Észak-Korea folyamatosan fejleszti az interkontinentális ballisztikus rakéta programját, amihez kísérleteket kell végrehajtania. Az elmúlt hetek tesztjei mind ezt szolgálták, és várhatóan következő alkalommal már egy Hvasong-14-es típusú rakétát fog kilőni, vélhetően ugyancsak japán irányába. „A cél egy olyan megbízhatóan működő rakéta megépítése, amely képes elérni az Egyesült Államokat” – véli Wingfield-Hayes.

Szerző