„Nyelvi rendszerváltásra” várnak az oktatásban

Publikálás dátuma
2017.09.16 07:01

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján az egész EU-ban a magyarok közül beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet. A szakértők szerint alapvető bajok vannak az oktatással.

Az uniós felmérés szerint Magyarországon a felnőtt lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Ehhez képest az EU átlag 66 százalék, vagyis az unió polgárainak pont kétharmada beszél legalább egy nyelven az anyanyelvén kívül. A lista élén a többnyelvű Luxemburg áll 99 százalékkal, második és harmadik helyen Litvánia és Lettország 97 és 95 százalékkal, bár náluk feltételezhetően a szovjet időkben államnyelvnek számító orosz lehet a megtanult idegen nyelv. Így is sok olyan ország akad azonban a lista elején, ahol nem történelmi okokból tudnak az emberek több nyelvet, hanem mert megértették, hogy ez fontos. Magyarország viszont nem lemarad, hanem sokkal inkább leszakad: még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett beszélnek idegennyelveket.

– Nem új keletű probléma, hogy a magyarok nem beszélnek idegennyelveket, nekünk ez valahogy sosem ment – mondta a Népszavának a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán. A szakember szerint a tudáshiány egyik legfontosabb oka, hogy még nem ismertük fel társadalmi szinten a nyelv tanulásának és használatának a lényegét, más országokkal ellentétben nem épült be a kultúránkba.

Berényi kiemelte: hibásnak tartja, hogy az idegennyelveket is úgy tanítják, mint egy hagyományos tantárgyat. Az mindenesetre biztos, hogy nem az óraszámmal van a probléma. A Nemzeti Alaptanterv szerint 936 nyelvórát kap az az általános, illetve középiskolai diák, aki nem emelt szinten tanul. Egy magán nyelviskolában ezzel szemben teljesen kezdő szintről indulva, átlag 480 óra után lehet középfokú nyelvvizsgát tenni. Egy korábbi, az Index által ismertetett kutatásból ugyanakkor az derült ki, hogy a megfigyelt nyelvtanárok harmada még mindig elavult módszereket használ. Az órán főleg magyarul beszélnek, a gyerekeknek kevés és láthatóan unalmas feladatot adnak, ráadásul mindenkinek ugyanazt, továbbá szavakat memorizáltatnak, de összefüggés nélkül.

Már a kormány is felismerte, hogy baj van. A kabinet a közelmúltban fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot, ennek keretében még az ősszel felmérés indul a fiatalok nyelvtudásáról, nyelvismeretéről. Novák Katalin, a humántárca államtitkára elmondta, szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy a fiatalok kevesebben szereznek nyelvvizsgát, illetve, hogy a nyelvtudásuk tartósan elmarad az európai átlagtól. Részben emiatt döntöttek úgy: 2018. január 1-től az állam visszatéríti a vizsgadíját azoknak a 35 év alatti fiataloknak, akik az első idegen nyelvből a nyelvvizsgájukat közép- vagy felsőfokon megszerzik. Így a 35 évnél fiatalabb vizsgázó az igazolás benyújtása után megkapja a vizsga díját, maximum 34.500 forintot. Ez az összeg a jelenlegi rendszerben az emelt szintű érettségi díja.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az, hogy fel akarják mérni a diákok nyelvtudását, és megnéznék, mit kell változtatni a nyelvoktatásban, progresszív törekvés. Fontos lenne azonban Berényi Milán szerint, hogy a felmérés eredményei alapján cselekvési terv is szülessen, amelyet aztán be is tartanak. Azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy önmagában a nyelvvizsga nem lehet a cél. "Ha valaki jelentkezik egy állásra, van lehetőség arra, hogy személyesen felmérjék az illető kompetenciáit, ami sokkal hasznosabb, mint egy bizonyítvány, amit valamikor kiállítottak, és ki tudja, milyen tudás van mögötte" – érzékeltette a szakértő. Természetesen léteznek olyan szituációk, amikor tömegével kell megállapítani, hogy a nyelvtudása elér-e egy bizonyos szintet, ilyen például a felsőoktatásba történő felvételi.

A fiatalok egyébként – a közvélekedéssel ellentétben – egyáltalán nem beszélnek olyan jól angolul, illetve más idegennyelven. Az idén felsőoktatásba bekerült diákok közül több mint 40 százaléknak nincs középfokú nyelvvizsgája. Ráadásul a maradék 60 százalék közül is sokan különóráknak, és nem a közoktatásnak köszönhetik a nyelvtudást. Berényi azt elismerte, hogy a fiatalok jobban beszélnek idegennyelveken, mint a felnőttek, de a többi EU-s országhoz képest ők is lemaradásban vannak.

Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e valaha gyökeres változás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta: ahhoz, hogy hosszútávon jó eredményt tudjunk elérni, nagy szükség van jó és hatékony, szemléletformáló állami nyelvoktatásra. Berényi úgy fogalmazott: „nyelvi rendszerváltásra” van szükség az oktatásban is.

Tíz év múlva lehet eredmény

A hibát a közoktatásban kell keresni, nem pedig a diákokban - állítja Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.

- Milyen egy hasznos angolóra?

- Ahol minél több tevékenységet végezhetnek a diákok. Amikor azt mondjuk, hogy legyenek aktívak, akkor nem szabadfoglalkozásról van szó. Előre megtervezett, nagyon pontosan kidolgozott feladatokkal, kommunikatív tevékenységekkel kell lekötni a figyelmüket.

- Nem tűnik túl komplikáltnak. A magyar diákok nyelvtudása mégis borzasztó.

- Ebben szerepe van annak is, hogy miként álltunk hozzá eddig az idegen nyelvekhez. A közvélekedésben sokáig nem fontos, hanem kötelező volt a nyelvtanulás. Ez mára egyértelműen megváltozott, azzal, hogy a mobilitás egészen drámai a hétköznapi életben. Egy fiatal felnőtt számára pedig testközelben megélt valóság, hogy bármikor vállalhat külföldön munkát. Ennek persze van sok negatív következménye is, de a nyelvtanulás szempontjából kétségtelenül perdöntő.

- Akkor a magyar fiatalok egyáltalán nem butábbak, mint uniós társaik?

- Nagyon sok minden mutatja, hogy ez badarság. A magyarországi nyelviskolákban a tanulók pont olyan gyorsan haladnak a tananyaggal, mint bármelyik másik európai országban, ahol hasonlóan nagy tömegben tanulnak nyelvet. Semmivel sem vagyunk lassabbak, nehézkesebb. A hibát a mai napig sikertelen közoktatásban kell keresni, nem pedig a diákokban.

- Milyen hibákról van szó?

Semmilyen olyan adatunk nincs például, ami alapján a megoldáson gondolkodhatnánk. Nem tudjuk, hogy a tanulócsoportok hány százaléka kezdi újra kezdőszintről az első idegennyelv tanulását, amikor általános iskolából középiskolába lép. Ahogy azt sem, hogy hányszor cserélődnek egy osztályban, iskolában a nyelvtanárok. Ezért kezdeményeztünk a humántárcánál és az oktatási hivatalnál egy néhány hónap alatt lebonyolítható kutatást, amely kellő mennyiségű adatot ad a kezünkbe.

- A program ősszel indul, de mikor várható érzékelhető javulás?

Változás egészen biztosan lesz, ugyanakkor ezek nagyon lassú folyamatok és ezért nagyon nehéz a politikát meggyőzni arról, hogy foglalkozzon vele. Öt év múlva egy hasonló beszélgetés konklúziója csak árnyalatnyival lenne pozitívabb, tíz év múlva viszont már lesz eredmény.

Bárki tolmácsolhat bármilyen közigazgatási eljárásban
A menekültválság okán mind többet találkozhatunk a hatósági, igazságügyi tolmácsolással és fordítással kapcsolatos botrányokkal. Magyarországon mindössze tizenöt nyelvpárban elérhető felsőfokú tolmács- és fordítóképzés, ennek következtében rengeteg nyelven nem szerezhető fordító és tolmács szakképesítés. A probléma orvoslására a hazai szereplők egy, a szakma 70 százalékát tömörítő munkacsoportot hoztak létre - írta a HRportal.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal és a hazai bíróságok számos nehézség előtt állnak, hiszen - az európai uniós irányelveknek megfelelően - kötelesek a tisztességes jogi eljárások lefolytatásához a gyanúsítottak és vádlottak részére az anyanyelvükön magas szintű fordítást, tolmácsolást biztosítani. A menekültek és bevándorlók számára pedig a menekültügyi eljárásokhoz kell fordítókat, tolmácsokat biztosítaniuk.
A hatósági szaktolmácsolás és fordítás nemcsak a képesített szakemberhiány miatt állítja nehézségek elé a hatóságokat, hanem amiatt is, hogy ma bárki tolmácsolhat bármilyen közigazgatási eljárásban, amennyiben a hatóság képviselőinek megítélése szerint érti a közigazgatási eljárás nyelvét, és valamilyen személyazonosításra alkalmas okmánnyal rendelkezik. Ez számos nemzetbiztonsági kockázatot rejt, „időzített bomba” a hazai közigazgatásban. A most létrehozott munkacsoport két éves előkészítés és nemzetközi kutatás után olyan javaslatcsomaggal állt elő, amely orvosolná a fenti problémákat - és amely a közjegyzői rendszerhez hasonló, Hites Fordítók és Hatósági Tolmácsok Névjegyzékének visszaállítására épül.



Megtisztulás vagy kárhozat - a pedofília áldozatai is megszólalnak a vatikáni konferencián

Publikálás dátuma
2019.02.21 09:55
Alessandro Gisotti szerint mindenkire szükség van ahhoz, hogy szembenézzenek az ördöggel
Fotó: AFP/ Alberto Pizzoli
Valódi fordulatot akar elérni a Vatikán azon a csütörtökön kezdődő és vasárnap záruló konferencián, amelyen a főpapok arról tanácskoznak, milyen stratégiát folytassanak a szexuális bűncselekményt elkövetett papok ellen.
Történelmi esemény színhelye lesz csütörtöktől a Szentszék, hiszen az egyházi vezetés demonstrálni kívánja, rendkívül fontosnak tartja, hogy konkrét lépéseket tegyen a kiskorúakat molesztáló papok ellen. Évtizedeken át a szőnyeg alá söpörték ezeket az eseteket, pedig bíborosok, püspökök sora (többek között az Egyesült Államokban, Írországban, Ausztráliában, Németországban, Chilében) tudott róluk, s a Vatikánban is akadtak olyanok, akik nem tettek meg mindent a sötét ügyek felderítéséért. Először XVI. Benedek pápa próbált meg tiszta vizet önteni a pohárba, ám kiderült, bizonyos egyházmegyékben olyan sötét dolgok történtek, hogy az ügyek felderítésében senki sem volt érdekelt. Az eseményen 190-en vesznek részt. A helyi püspöki konferenciák vezetőin kívül áldozatokat is meghívtak. A legfontosabb beszédeket az interneten élőben lehet nyomon követni. Az már most körvonalazódik, hogy elsősorban a püspökök felelősségét firtatják majd, a cél ugyanis az, hogy ha egy egyházmegyei vezetőnek tudomására jut egy bűncselekmény, azt mielőbb jelezze. Erről lesz szó már az első napon is. Az eseményt előkészítő bizottság egyik tagja, az amerikai Blase Cupich bíboros azt közölte, a püspökök felelősséggel tartoznak mindazért, ami saját egyházmegyéjükben történik. Alessandro Gisotti szentszéki szóvivő pedig úgy foglalt állást, mindenki elkötelezettségére szükség van ahhoz, hogy szembenézzenek az Ördöggel. Stephan Ackermann trieri püspök, aki Németországban tárt fel hasonló bűncselekményeket, gyökeres változást remél a tanácskozástól. Fontosnak tartja, hogy a pápa elérje azt: a püspökök kötelességüknek tartsák foglalkozni a visszaélésekkel, s ne az egyház hírnevének mindenáron való megőrzésére törekedjenek. Ackermann elengedhetetlennek tartja, hogy változtatásokat hajtsanak végre az egyházjogban. Ha ugyanis egy püspök mégsem jelentené a bűncselekményt, lehetővé kívánják tenni a megbüntetését. Amint Charles Scicluna máltai főpap, a konferencia egyik szervezője fogalmazott, minden kiskaput be akarnak zárni. „Új napra virradunk az átláthatóságot illetően. Elszámoltathatóak lesznek a püspökök. Remélem, sokan látják majd, hogy ez fordulópont lesz” - fogalmazott. A konferencián a szexuális visszaélések áldozatainak beszámolóit játsszák le a jelenlévőknek, de felszólalnak az eseményre meghívott áldozatok is. Leginkább püspöki szinódushoz hasonlít a lebonyolítás, nyelvi csoportok szerint is tartanak tanácskozásokat. Öt bíboros, egy érsek és három nő tart referátumot. A tanácskozáson sok szót ejtenek az átláthatóságról. Szombaton Reinhard Marx német bíboros tart előadást a témáról, majd este Ferenc pápa bűnbánati liturgiát tart, már a nyilvánosság kizárásával. A vasárnapi szentmise után az egyházfő programbeszéde hangzik el. Konkrét célokat tartalmazó zárónyilatkozatot azonban nem terveznek, csakis Ferenc pápától függ, mi lesz a következő lépés. A Gregoriana Pápai Egyetem gyermekvédelmi központjának elnöke, a jezsuita Hans Zollner azt közölte, kiértékelik és nyilvánosságra hozzák annak a kérdőívnek az adatait, amelyet a konferencia résztvevőivel töltetnek ki. A tanácskozás túlmutat a papok által elkövetett bűncselekmények témakörén is. „Végső soron arról van szó, miként használja fel az egyház saját hatalmát” - fejtette ki Zollner, a konferencia egyik szervezője. Idővel az is felmerülhet, hogy minél több világi személyiséget kell bevonni az egyház munkájába. Várható-e áttörés a tanácskozáson? Valóban szembenéznek-e az Ördöggel a jelenlévő főpapok? Már természetesnek nevezhetjük, hogy a konzervatívok ezúttal sem fukarkodtak a pápa bírálatával. Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció egykori – épp Ferenc pápa által leváltott – prefektusa, aki nemrégiben hozott nyilvánosságra egy az egyházfőt nem is annyira burkoltan bíráló nyilatkozatot, úgy vélte, az előkészületekbe nem vonták be kellőképpen a Hittani Kongregációt. Bírálta azt is, hogy a média figyelmét nagyon felkelti az esemény, miközben a szexuális visszaélés „minden társadalmi rétegnél előfordul”. Ugyanakkor a szexuális visszaélések áldozatai is figyelmeztették Ferenc pápát, hitelessége forog kockán, ha nem sikerül jelentős eredményeket felmutatni. Már az is felbőszíti őket, hogy ennyi időt kellett várni egy ilyen eseményre. Elvégre 17 év telt el a bostoni botrány kirobbanása óta, amely egyfajta fordulópontot jelentett. Ferenc pápát azért bírálják, mert szerintük lehetővé kellett volna tennie, hogy a rendőrség is lecsapjon a bűncselekményt elkövetett lelkipásztorokra, s jogi eljárás indulhasson velük szemben. Az egyik áldozatokat segítő szervezet, az Ending Clergy Abuse munkatársa, Peter Isely kijelentette, Ferenc pápa rendre zéró toleranciáról beszélt a szexuális visszaélések kapcsán, most itt az ideje, hogy valóra váltsa ezt az ígéretét. 2016-ban Ferenc pápa ad hoc bíróságokat hozott létre a bűncselekményeket eltusoló püspökök megbüntetésére, ám ezek működését még a Vatikánban sem ismerik. Egyházügyi szakértők sem tudják, hány főpapot vontak felelősségre, mert a döntések zárt ajtók mögött történnek. Hogy a pápa igenis komolyan gondolja a rendcsinálást, az is jelzi: hétvégén kitaszították a papi rendből az amerikai katolikus egyház egykor legbefolyásosabb személyiségét, Theodore McCarrick volt washingtoni bíborost. A 88 éves érsekkel szemben 2017-ben emeltek vádat. Tavaly júniusban felmentették a papi szolgálat alól, majd Ferenc pápa július 28-án megfosztotta a bíborosi címétől. Ő az első bíboros, aki szexuális zaklatás vádja miatt távozott tisztségéből. A Vatikánban óva intenek a túlzott elbizakodottságtól. „Ha valaki azt hiszi, hogy három és fél nap alatt végérvényesen ki lehet irtani a jelenséget, az nem gondolkozik reálisan” - közölte Federico Lombardi, a Vatikán egykori szóvivője, akit a pápa arra kért, legyen a rendezvény moderátora. A Vatikánban kiemelik, hogy a konferencia egy folyamat kezdetét jelenti, s nem a végét. Ezt azonban aligha hallják szívesen azok az áldozatok, akik már évtizedek óta átláthatóságot és a tettesek megbüntetését követelik.

Széllel szemben

Hogy a pápának mennyire nincs könnyű dolga a főpapokkal, s mennyire befolyásolja azt, hogy az adott püspök miként vélekedik a kényes témáról, azt a tavaly októberi, a fiatalok témakörének szentelt püspöki szinódus is megmutatta. Ekkor ugyanis számos afrikai, ázsiai, illetve több olasz főpap is vehemensen tiltakozott az ellen, hogy a záródokumentumban záró toleranciát hirdessenek a szexuális erőszakot elkövetőkkel szemben.

Léteznek iránymutatások az apává vált papok ügyének kezelésére

Alessandro Gisotti, a Vatikán szóvivője a New York Times megkeresésére megerősítette hogy léteznek iránymutatások  a katolikus egyházban arról, mi a teendő, ha egy papnak gyereke születik. A szóvivő szerint belső dokumentumról van szó, amely a gyerekek védelme köré épül, és azt a kérést fogalmazza meg az érintett papok felé, hogy hagyják ott papi hivatásukat, és szenteljék magukat teljes egészében a gyerek felnevelésének.

Frissítve: 2019.02.21 09:55

Eddig néma maradt Handó Tünde

Publikálás dátuma
2019.02.20 08:00

Fotó: Népszava/ VAJDA JÓZSEF
Egyelőre nem reagált Handó Tünde az OBT eseti bizottságának jelentésére. Pedig lenne miről szólnia: tavaly májustól év végéig 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított az eredménytelenné.
Két napja van Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az Országos Bírói Tanács (OBT) által létrehozott eseti bizottság jelentésére, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének munkáját vizsgálta. A február 22-i határidő előtt még nem érkezett ugyanis észrevétel Handótól az OBT-hez - tudta meg a Népszava. Ezt megerősíti az is, hogy sem az OBT honlapján, sem az országos bírósági portálon nincs nyoma annak, hogy az OBH-elnök válaszolt volna a bírói tanácsnak. Az OBT február 6-i ülésén fogadta el azt a jelentést, amely Handó Tünde vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát, valamint az OBT felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta. Az OBH elnöke korábban megkapta a jelentés tervezetét, és még az ülés előtt jelezte, érdemi észrevételeket kíván tenni. Az OBT ezek után február 22-ig "póthatáridőt" biztosított az OBH elnökének.
A történet tavaly év elejéig nyúlik vissza, akkor alakult meg az új személyi összetételű OBT, melynek tagjait a bírák maguk választják hatéves mandátumra (szemben az OBH elnökével, akit a parlament választ kétharmaddal). A 2017. decemberi választáson az OBH-elnök kritikusai is bekerültek a testületbe, s megtörtént, ami elképzelhetetlen lett volna a 2012-18 között működő OBT-vel, a tanács komolyan vette alkotmányos feladatát és ténylegesen is vizsgálni kezdte Handó gyakorlatát. A bírói tanács Alaptörvényben rögzített feladata ugyanis épp az OBH-elnök ellenőrzése.
Az új OBT egyik első dolga volt tehát, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre - a Fővárosi Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete által feltett kérdések alapján. A vizsgáló bizottság jelentését az OBT május 2-án elfogadta, és jelezte az OBH elnökének, hogy a "törvénnyel ellentétes gyakorlatot" folytatott a bírósági vezetői álláspályázatok eredménytelenné nyilvánítása és vezetői feladatra történő kirendelése kapcsán.
Nyilván nem függetlenül a vizsgálóbizottság megalakításától, az új OBT-ből több mint egy tucat tag és póttag lemondott még tavaly tavasszal. A lemondások mögött is minden bizonnyal Handó állt, az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie Handót, akiket éppen ő nevezett ki. Ugyanakkor a lemondások miatt Handó illegitimnek tartja a tanácsot, amelynek létszáma nem éri el a törvényben szereplő 15 főt. Ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást - javaslatára behívták az OBT póttagjait is -, s Trócsányi László igazságügyi miniszter is azt mondta lapunknak adott interjújában: "az OBT működését pedig mindaddig törvényesnek kell tartanom, amíg bírói fórum nem mondja ki az ellenkezőjét". A tavaly októberben megtartott országos bírói küldöttértekezlet sem tudott új OBT-tagokat választani, Handó emberei ugyanis meghekkelték a választást - a hivatalos jelöltek mind visszaléptek, a helyszínen jelöltek közül pedig senki nem kapta meg a szükséges szavazatot a jelöltséghez -, s a gyűlés végén elfogadtak egy javaslatot, amely a „bírói kar nevében” lemondásra szólította fel az OBT jelenlegi tagjait.
A jelentés szerint nem átlátható a vezetői pályázatok elbírálásának folyamata, részben az indokolási kötelezettség nem teljesítése, részben nem megalapozott indokokra való hivatkozás miatt. A bírósági vezetői álláshelyek csak pályázat útján tölthetők be. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartoznak az ítélőtáblák, törvényszékek elnökei és elnökhelyettesei, valamint kollégiumvezetői (a kúriai bírókról a Kúria elnöke dönt). Az OBT még tavaly május 2-án jelezte az OBH elnökének, hogy a pályázatokat eredménytelenné nyilvánító döntéseit a jövőben a véleményező szervek - így az OBT - számára is írásban indokolja. Handó ugyanis rendszeresen nyilvánít eredménytelenné bírói pályázatokat, érdemi indoklás nélkül. Ezután határozott időre kinevez egy - általában hozzá lojális - személyt az adott bírói helyre, majd a határozott idő után újabb pályázatot ír ki, amire már általában csak a korábbi megbízott jelentkezik és el is nyeri a posztot. Az OBH-elnök azonban a legtöbb esetben nem indokolja érdemben az eredeti pályázat elutasítását. A bizottság a nyilvánosan elérhető adatokból megállapította, hogy az OBH elnöke tavaly május 3-tól december 31-ig összesen 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázat esetében döntött az eredménytelenné nyilvánításról. A jelentés szerint 2019. január 1-jén 17, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshely nem volt kinevezés útján betöltve. Ennek következtében olyan abszurd helyzet alakult ki, hogy jelenleg nincsenek például betöltve a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla elnöki és elnökhelyettesi tisztségei, továbbá a Fővárosi Törvényszék elnöki, valamint a Balassagyarmati Törvényszék elnöki posztjai.
Mivel az OBT nem tudta teljeskörűen ellenőrizni az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatát, így a jelentés szerint nem volt megállapítható, hogy az OBH elnöke minden esetben törvényesen gyakorolta jogkörét. Az OBT mindezekért felszólította Handót, tegyen érdemi észrevételeket, mert ha „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket". Az OBT májusban már kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". Erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. Erre azonban Szájerné Handó Tünde esetében, kétharmados Fidesz-KDNP többségnél nem sok remény van.

Se költségvetés, se szolgálati bírák

Az OBH-elnöke és az OBT közötti közjogi vita az elmúlt egy évben fokozatosan eszkalálódott. Mára odáig fajult a helyzet, hogy az OBT-nek 2019-re, tehát az idei évre nincs költségvetése. Handónak 2018. december 31-ig kellett volna megállapodnia az OBT elnökével a tanács költségvetéséről, amely az OBH büdzséjén belül elkülönítetten szerepel, de az OBT működőképességének hiányára hivatkozással az OBH elnöke ezt megtagadta. Így jelenleg nem biztosít titkárt az OBH a tanácsnak, az OBH épületében a szerverszoba mellett kaptak egy kisebb helyiséget, ahol például a Velencei Bizottság delegációját is fogadták, utóbbi üléseiket a Kúrián tartották, s titkárt is a legfőbb bírói szerv biztosított számukra. Minderre a jelentésben is van utalás, de a legsürgősebb feladata az lenne az OBH elnökének, hogy az úgynevezett szolgálati bírák kinevezéséhez szükséges okiratokat eljuttassa az OBT-hez, mivel a bíróságok személyi javaslatait 2018. július 26-a óta visszatartja (az OBT törvény szerinti jogköre, hogy a szolgálati bírákat kinevezze). A szolgálati bíróságok döntenek a bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, és a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban. Mára annyira lecsökkent a szolgálati bírók száma, hogy a jelenés szerint az már "veszélyezteti a szolgálati bíróságok zavartalan működését". Ezzel kapcsolatban egy forrásunk úgy fogalmazott: "lehetséges, hogy márciustól mindenkinek lesz törvényes bírája Magyarországon, csak maguknak a bíróknak nem."

A MABIE-t okolja az OBH elnöke

A bírói kart és a közvéleményt megtévesztő állításokat tett Handó Tünde szerint a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), a honlapján február 12-én megjelent közleményében. Az OBH-elnök szerint nem méltányos a MABIE székhelyének használatát érintő OBH döntést a „MABIE működésének ellehetetlenítéseként" beállítani. A bírósági központi intraneten közzétett - így elvileg minden bíró által hozzáférhető - február 19-i levélben, melyet az OBH elnöke Oltai Juditnak, az egyesület elnökének címzett, Handó gyakorlatilag elismeri, hogy azért mondták fel az egyesület Magyar Igazságügyi Akadémiára érvényes helyiséghasználati szerződését, mert a MABIE "egy tagja - aki az osztrák bírói egyesület egykori elnökének hozzátartozójaként vett részt az EACJ-nek a marokkói királyságban tartott közgyűlésén - a nemzetközi egyesület beavatkozását kérte. Történt mindez úgy, hogy a MABIE részéről e tárgyban hivatalos megkeresést vagy kérdést előzetesen, de utóbb sem kapott az OBH". - Ezen méltánytalan eljárásra figyelemmel valóban elutasító döntés született a tagdíj pályázat ügyében - tette hozzá Handó. Az OBH elnöke utalt arra, hogy az OBH évről évre nyilvános pályázaton nyújt pénzügyi támogatást a bírósági egyesületek részére, s a MABIE 2018-as pályázata nemzetközi tagdíj befizetésére kért támogatást, ám amikor a fenti hírek kiderültek, az OBH nem támogatta a MABIE pályázatát. Handó szerint a MABIE bejegyzett székhelyén az elmúlt hét évben semmiféle egyesületi tevékenységet nem folytatott, így nem igaz, hogy ellehetetlenül az egyesület működése.

Frissítve: 2019.02.20 08:00