Az uniós felmérés szerint Magyarországon a felnőtt lakosságnak mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Ehhez képest az EU átlag 66 százalék, vagyis az unió polgárainak pont kétharmada beszél legalább egy nyelven az anyanyelvén kívül. A lista élén a többnyelvű Luxemburg áll 99 százalékkal, második és harmadik helyen Litvánia és Lettország 97 és 95 százalékkal, bár náluk feltételezhetően a szovjet időkben államnyelvnek számító orosz lehet a megtanult idegen nyelv. Így is sok olyan ország akad azonban a lista elején, ahol nem történelmi okokból tudnak az emberek több nyelvet, hanem mert megértették, hogy ez fontos. Magyarország viszont nem lemarad, hanem sokkal inkább leszakad: még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett beszélnek idegennyelveket.
– Nem új keletű probléma, hogy a magyarok nem beszélnek idegennyelveket, nekünk ez valahogy sosem ment – mondta a Népszavának a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán. A szakember szerint a tudáshiány egyik legfontosabb oka, hogy még nem ismertük fel társadalmi szinten a nyelv tanulásának és használatának a lényegét, más országokkal ellentétben nem épült be a kultúránkba.
Berényi kiemelte: hibásnak tartja, hogy az idegennyelveket is úgy tanítják, mint egy hagyományos tantárgyat. Az mindenesetre biztos, hogy nem az óraszámmal van a probléma. A Nemzeti Alaptanterv szerint 936 nyelvórát kap az az általános, illetve középiskolai diák, aki nem emelt szinten tanul. Egy magán nyelviskolában ezzel szemben teljesen kezdő szintről indulva, átlag 480 óra után lehet középfokú nyelvvizsgát tenni. Egy korábbi, az Index által ismertetett kutatásból ugyanakkor az derült ki, hogy a megfigyelt nyelvtanárok harmada még mindig elavult módszereket használ. Az órán főleg magyarul beszélnek, a gyerekeknek kevés és láthatóan unalmas feladatot adnak, ráadásul mindenkinek ugyanazt, továbbá szavakat memorizáltatnak, de összefüggés nélkül.
Már a kormány is felismerte, hogy baj van. A kabinet a közelmúltban fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot, ennek keretében még az ősszel felmérés indul a fiatalok nyelvtudásáról, nyelvismeretéről. Novák Katalin, a humántárca államtitkára elmondta, szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy a fiatalok kevesebben szereznek nyelvvizsgát, illetve, hogy a nyelvtudásuk tartósan elmarad az európai átlagtól. Részben emiatt döntöttek úgy: 2018. január 1-től az állam visszatéríti a vizsgadíját azoknak a 35 év alatti fiataloknak, akik az első idegen nyelvből a nyelvvizsgájukat közép- vagy felsőfokon megszerzik. Így a 35 évnél fiatalabb vizsgázó az igazolás benyújtása után megkapja a vizsga díját, maximum 34.500 forintot. Ez az összeg a jelenlegi rendszerben az emelt szintű érettségi díja.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az, hogy fel akarják mérni a diákok nyelvtudását, és megnéznék, mit kell változtatni a nyelvoktatásban, progresszív törekvés. Fontos lenne azonban Berényi Milán szerint, hogy a felmérés eredményei alapján cselekvési terv is szülessen, amelyet aztán be is tartanak. Azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy önmagában a nyelvvizsga nem lehet a cél. "Ha valaki jelentkezik egy állásra, van lehetőség arra, hogy személyesen felmérjék az illető kompetenciáit, ami sokkal hasznosabb, mint egy bizonyítvány, amit valamikor kiállítottak, és ki tudja, milyen tudás van mögötte" – érzékeltette a szakértő. Természetesen léteznek olyan szituációk, amikor tömegével kell megállapítani, hogy a nyelvtudása elér-e egy bizonyos szintet, ilyen például a felsőoktatásba történő felvételi.
A fiatalok egyébként – a közvélekedéssel ellentétben – egyáltalán nem beszélnek olyan jól angolul, illetve más idegennyelven. Az idén felsőoktatásba bekerült diákok közül több mint 40 százaléknak nincs középfokú nyelvvizsgája. Ráadásul a maradék 60 százalék közül is sokan különóráknak, és nem a közoktatásnak köszönhetik a nyelvtudást. Berényi azt elismerte, hogy a fiatalok jobban beszélnek idegennyelveken, mint a felnőttek, de a többi EU-s országhoz képest ők is lemaradásban vannak.
Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e valaha gyökeres változás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta: ahhoz, hogy hosszútávon jó eredményt tudjunk elérni, nagy szükség van jó és hatékony, szemléletformáló állami nyelvoktatásra. Berényi úgy fogalmazott: „nyelvi rendszerváltásra” van szükség az oktatásban is.
Tíz év múlva lehet eredmény
A hibát a közoktatásban kell keresni, nem pedig a diákokban - állítja Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.
- Milyen egy hasznos angolóra?
- Ahol minél több tevékenységet végezhetnek a diákok. Amikor azt mondjuk, hogy legyenek aktívak, akkor nem szabadfoglalkozásról van szó. Előre megtervezett, nagyon pontosan kidolgozott feladatokkal, kommunikatív tevékenységekkel kell lekötni a figyelmüket.
- Nem tűnik túl komplikáltnak. A magyar diákok nyelvtudása mégis borzasztó.
- Ebben szerepe van annak is, hogy miként álltunk hozzá eddig az idegen nyelvekhez. A közvélekedésben sokáig nem fontos, hanem kötelező volt a nyelvtanulás. Ez mára egyértelműen megváltozott, azzal, hogy a mobilitás egészen drámai a hétköznapi életben. Egy fiatal felnőtt számára pedig testközelben megélt valóság, hogy bármikor vállalhat külföldön munkát. Ennek persze van sok negatív következménye is, de a nyelvtanulás szempontjából kétségtelenül perdöntő.
- Akkor a magyar fiatalok egyáltalán nem butábbak, mint uniós társaik?
- Nagyon sok minden mutatja, hogy ez badarság. A magyarországi nyelviskolákban a tanulók pont olyan gyorsan haladnak a tananyaggal, mint bármelyik másik európai országban, ahol hasonlóan nagy tömegben tanulnak nyelvet. Semmivel sem vagyunk lassabbak, nehézkesebb. A hibát a mai napig sikertelen közoktatásban kell keresni, nem pedig a diákokban.
- Milyen hibákról van szó?
Semmilyen olyan adatunk nincs például, ami alapján a megoldáson gondolkodhatnánk. Nem tudjuk, hogy a tanulócsoportok hány százaléka kezdi újra kezdőszintről az első idegennyelv tanulását, amikor általános iskolából középiskolába lép. Ahogy azt sem, hogy hányszor cserélődnek egy osztályban, iskolában a nyelvtanárok. Ezért kezdeményeztünk a humántárcánál és az oktatási hivatalnál egy néhány hónap alatt lebonyolítható kutatást, amely kellő mennyiségű adatot ad a kezünkbe.
- A program ősszel indul, de mikor várható érzékelhető javulás?
Változás egészen biztosan lesz, ugyanakkor ezek nagyon lassú folyamatok és ezért nagyon nehéz a politikát meggyőzni arról, hogy foglalkozzon vele. Öt év múlva egy hasonló beszélgetés konklúziója csak árnyalatnyival lenne pozitívabb, tíz év múlva viszont már lesz eredmény.
