Különdíjas lett a Bogyó és Babóca

Publikálás dátuma
2017.09.17 19:33
Forrás: Bogyó és Babóca film/Facebook
Fotó: /
Elnyerte a zsűri különdíját a Bogyó és Babóca című animációs filmsorozat egy epizódja a kínai Hszianban megrendezett 6. nemzetközi animációs filmfesztiválon - közölte vasárnap az MTI-vel a produkciót gyártó Kedd Animációs Stúdió.

A különdíjat az Oscar-díjra jelölt rendező M. Tóth Géza, a KEDD kreatív műhely alapítója és vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora személyesen vette át a Pekingtől Délnyugatra, Senhszi tartományban fekvő város fesztiválján, amelynek díszvendége volt. A közlemény szerint a stúdió vezetője abban bízik, hogy a Bogyó és Babóca, amely korábban már egy kínai gyerekfilmfesztiválon is díjazott lett, a siker révén a külföldi filmek forgalmazásának szigorú kínai szabályozása ellenére is eljuthat majd a kínai tévékbe és közösségi portálokra.

Az évente megrendezett hsziani animációs fesztiválon a Bartos Erika meséjéből készült rajzfilm mellett a Kufli-mesék egy része is szerepelt, amely szintén a Kedd műhelyében született.

Az animációs sorozat rendezője, Jurik Kristóf a hét végén a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a magyar animáció ifjú tehetségei számára alapított Dargay Attila-díjat, amit idén adtak át első alkalommal.

Szerző
2017.09.17 19:33

Vidékre költöztethetik a Természettudományi Múzeumot

Publikálás dátuma
2018.12.13 14:26

Fotó: / Kállai Márton
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta:
„A kormánynak az egyik döntése, hogy létrehozzuk az új Természettudományi Múzeumot. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez valahol vidéken, tehát az egyik nagy egyetemi városunkban jön létre, hogy méltó feltételeket tudjunk teremteni.”
A 444.hu ezzel kapcsolatos kérdésére a múzeum csak annyit közölt: a főigazgatónak úgy általában nincs joga nyilatkozni semmiről, csak minisztériumi engedéllyel. A portál felidézi, hogy az ilyen típusú intézményköltöztetésbe a Fidesz-kormánynak már minimum háromszor tört bele a bicskája. 2014. nyarának elején ugyanis nagyszabású államigazgatási reformot jelentett be a kormány: az akcióterv szerint a Honvédelmi Minisztérium 2016. március 15-ig Székesfehérvárra költözött volna, az akkor még Vidékfejlesztési Minisztériumnak nevezett agrártárca kettéválasztásával létrejövő önálló Földművelési Minisztérium szintén 2016-ig Debrecenbe, az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési államtitkárság pedig már 2014. végén Kecskeméten rendezkedett volna be. A minisztériumok elköltöztetéséből azonban nem lett semmi: bár az államtitkárság valóban átment Kecskemétre 2015. elején, 2018. májusában már be is jelentették, hogy jönnek vissza Budapestre. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2015 januárjában, a kecskeméti államtitkárság avatásán, azt mondta, „Magyarország jól halad a vidéki erőcentrumok kiépítésében”.
2018.12.13 14:26

A fuvola nagykövete

Publikálás dátuma
2018.12.13 14:22

Fotó: /
A világ legjobbjai közé választották Ittzés Gergely A fuvolaszonáták nagykönyve című hétlemezes kiadványát.
A fuvolahangnak van valamiféle sajátos aurája. Ennek megfelelően nem ugyanazt jelenti játszani fuvolán, mint mondjuk az egyébként szintén népszerű klarinéton. Különös világba viszi játékosát és hallgatóját, a hangja már önmagában is elbűvölő, nem véletlen, Tamino is ilyen hangszert kap segítségként ahhoz, hogy leküzdhesse útján a mitikus nehézségeket, hogy férfivá érve kiérdemelhesse kedvesét, Paminát. Van tehát létjogosultsága egy olyan hangzó „nagykönyvnek", amely számba veszi a fuvolaszonátákat szinte a kezdetektől, az 1700 –as évek első évtizedeitől a múlt század közepéig. Bach az első zeneszerzők között volt, akik a nagyívű karriert befutott, Franciaországban kifejlesztetett hangszerrel megismerkedtek. Az őskortól ismert egyszerű fuvola az ő fiatalkorában lett olyan instrumentum, amelyre olyan jelentőségű műveket lehetett írni, mint szonátái, vagy éppen a h-moll szvit. Igazi nagyszabású zenei alkotás Bach h-moll szonátája, amellyel a lemezsorozat indul. Valójában felül nem múlt remeke a fuvolaszonáta-irodalomnak, de lehet mondani, a hangszer egész irodalmának, az 1720 körül keletkezett mű. Ami azért is így van, mert a későbbi korok nagy komponistái már nem érték be a fuvola korlátozott lehetőségeivel: Mozart, Beethoven és utódaik legjobb gondolataikat zenekarra, zongorára, esetleg hegedűre, csellóra szánták. Mindamellett a kevésbé neves komponisták közül sokan, sok szonátát írtak rá, de Ittzés Gergely maga jegyzi meg a kísérőfüzetben: „Valljuk be, kevés köztük az igazi remekmű, ...". De egyetérthetünk vele abban is, a 34 szonáta amelyet lemezre játszott, ha töredékesen is, de kimeríthetetlen kincsestárat reprezentál. Bach után tehát fájó az űr, már Mozart is csak egy gyermekkori, hegedűkíséretes zongoraszonáta fuvolás verziójával szerepel, amely természetesen azért magán viseli a zseni kézjegyét. Sok-sok kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert név következik, örömmel fedezhetjük fel azonban például Ravelt, Prokofjevet, utóbbi szonátája valódi népszerűségre is szert tett. Magyar szerző egy szerepel a sorozatban, Lajtha László 1958-as műve kapott helyet az ötödik lemezen. Hogy a Nagykönyv nem egyszerűen csak fuvolistákat érdekelhet és nem több, mint bennfenteseknek szóló hangos tanszöveg-gyűjtemény arról az előadók gondoskodnak. Mindenekelőtt Ittzés Gergely, aki nem egyszerűen csak hangszerének kiváló művésze, hanem lehet mondani nagykövete, aki a fuvolázás minden területén alkot. Fejleszti hangszere játéktechnikai lehetőségeit, tanít, komponál, műveket ad közre, lemezeket készít, koncerteken lép fel. A felvételeken minden művet modern fémfuvolán játszik, hangja fölösleges vibrátózásoktól mentes, lekerekített, a legmagasabb hangokat – amelyek kényszerűen vékonyan, élesen szólnak - leszámítva testes, menetes a fémfuvolák kevéssé vonzó, néha fémes hangzásától. Virtuozitása, hangszerkezelésének biztonsága megkérdőjelezhetetlen. A stílusokban is otthon van, tudását teljes mértékben a művek belső világa megmutatásának szolgálatába állítja, izgalmas helyekre kalauzolva a hallgatót. Segítségére vannak ebben a kiváló zongoraművészek, akik nem egyszerűen kísérői, hanem egyenrangú társai századokat felölelő utazásán.

Az érem biztos, a színe január közepén derül ki

Továbbjutott a három legjobb felvétel közé az International Classical Music Awards (ICMA) 2019. évi szavazásán a Hungaroton The Great Book of Flute Sonatas című hétlemezes CD-sorozata a Best Collection kategóriában – közölte december 10-én Remy Franck, a zsűri elnöke. A kiadvány Ittzés Gergely fuvolaművész monumentális CD-sorozata, mely a fuvolaszonáták három évszázadnyi anyagát gyűjti össze. A nyertesek listáját 2019. január 19-én teszik közzé, a díjkiosztó gálakoncertre 2019. május 10-én a lucerni Kulturális és Kongresszusi Központban kerül sor. 

2018.12.13 14:22