Hirdetések;Robert Fico;Szlovákia;Pozsony;Andrej Danko;Martina Lubyová;

2017-09-18 07:32:00

Lezárult a pozsonyi koalíciós torzsalkodás

Az új oktatásügyi miniszter, a pártonkívüli Martina Lubyová szerdai kinevezésével pont kerülhet a szlovák kabinet működését nehezítő, már-már bohózatba illő elemekkel tűzdelt krízis végére.

„Nem kormányválság, hanem kommunikációs válság volt“ – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök (Smer) napra pontosan egy hónappal azután, hogy koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke váratlanul bejelentette: pártja egyoldalúan felmondja a tavaly szeptemberben megkötött koalíciós szerződést.

Andrej Dankónál, a múltban szélsőségesen nacionalista SNS megreformálásán ügyködő párt- és házelnöknél augusztus elején telt be a pohár, miután korábban már többször is összetűzésbe került a Smerrel.

„Elkerülhetetlenné vált a koalíción belüli kapcsolatok újratárgyalása“ – közölte levelében, melyben felmondta a szociáldemokrata Smerrel és a Bugár Béla vezette Híddal megkötött koalíciós szerződést. Fico abszurdnak, Bugár érthetetlennek nevezte Danko lépését, amely azonban az előzmények tükrében nem is tűnik meglepőnek.

Az SNS elnöke még július elején fel akart szólalni a szláv írásbeliséget megalkotó Cirill és Metód emlékére megrendezett pozsonyi állami ünnepségen. A miniszterelnöki hivataltól azonban elutasító választ kapott, ezért végül el sem ment a szerzetes fivérek tiszteletére tartott megemlékezésre. Másnap pedig utasította minisztereit, hogy ne jelenjenek meg a kormányülésen, amelyet ezért elnapoltak.

Danko és Fico viszonya tavaly kezdett el hűvösödni, miután a Smer egyik képviselője és a kormányfő médiaügyi főtanácsadója, Erik Tomáš az SNS vezérét ábrázoló, állítólag kompromittáló fényképeket szivárogtatott ki a sajtónak. Bár a fotók sohasem kerültek nyilvánosságra, a házelnök ki akarta dobni parlamenti irodájából a sajtóügyi megmondóembert. Később Robert Fico és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatóját a Miniszterelnökség éppen akkorra időzítette, amikor Danko tájékozatta volna az újságírókat az európai parlamenti elnökök pozsonyi találkozója után. A házelnök ezért ismét Tomášt tette felelőssé.

Ilyen előzmények után, meglehetősen feszült légkörben kezdték újratárgyalni a pártelnökök koalíció ügyeit, azonban a nézeteltérések egyre inkább kiéleződtek. Danko az egyik tárgyalás előtt például SMS-ben mondta le részvételét, egy másik alkalommal pedig Fico jelentett beteget. Végül az egyik kormányülés után a kormányfő váratlanul bejelentette, visszahívja az SNS oktatásügyi miniszterét, Peter Plavčant.

Robert Fico lépése nem volt előzmények nélküli. A tárcavezető talpa alatt még júliusban égni kezdett a talaj, miután a minisztériuma által elbírált, kutatási célokra szánt uniós támogatások körül hatalmas botrány kerekedett: kutatással korábban nem foglalkozó társaságoknak szavaztak meg támogatásokat nagy múlttal rendelkező egyetemek helyett. A kifizetéseket még időben leállították, az ügyben pedig időközben már az Európai Bizottság és a szlovák bűnüldöző szervek is vizsgálatot indítottak.

Dankót állítólag váratlanul érte miniszterének menesztése. Éppen egy lapnak adott interjút, miközben a tévében megjelent a kormányfő és bejelentette, új jelöltet kér az SNS-től az oktatási tárca élére. „Átvert engem” – reagált a képernyőre meredő Danko a jelenlévő újságíró beszámolója szerint, majd kitessékelte őt irodájából. Az SMS-ekben előszeretettel kommunikáló SNS-elnök gyorsan megüzente minisztereinek, ne vegyenek részt a következő kormányülésen sem.

Közben az ellenzék kezdeményezésére a parlament elé került a smeres munkaügyi miniszter, Ján Richter elleni bizalmatlansági indítvány. A Plavčant beáldozni kényszerült SNS erre belengette, az ellenzéki javaslatot támogatva segít meneszteni a nagyobbik kormánypárt tárcavezetőjét. Fico azonnal reagált, mondván, ha koalíciós partnerének képviselői megszavazzák a miniszter leváltását, az a kormány bukását jelenti. A nemzetiek végül tartózkodtak, Richter maradt.

A hetekig tartó huzavona után a három pártelnök végül megegyezett, hogy folytatják a kormányzást, a koalíción belüli kommunikációt viszont új alapokra helyezik. Ezentúl minden héten találkoznak, és nem fordulhat elő, hogy valaki a „hóna alatt” hoz be egy törvényjavaslatot a kormányülésre.

A harmadik Fico-kabinet első komolyabb válságának végére pontot tevő új megegyezés nem változtat sem a kormány programjának prioritásain, sem a koalíción belüli erőviszonyokon: a Híd és az SNS továbbra is egyaránt három-három minisztérium felett rendelkezik, a Smernek pedig nyolc kormánytagja van.

Grigorij Mesežnikov vezető politikai elemző szerint az SNS népszerűségének aligha tesz jót, hogy a párt elnöke „tapasztalatlan amatőrként viselkedett, és hagyta magát lesöpörni az asztalról“. „Andrej Danko nem vált be pártelnökként és házelnökként“ – tette hozzá a politológus.

Rákapcsolt a nyelvrendészet
Az elmúlt időszakban több dél-szlovákiai önkormányzat, hivatal és intézmény is levelet kapott a kulturális minisztérium államnyelvi osztályától. A tárca az általa törvénysértésnek vélt dolgok kiküszöbölésére szólít fel: kifogásolja például egyes hivatalok tábláit, melyeken magyarul szerepel a település neve. A pozsonyi Új Szó értesülései szerint hasonló leveleket két olyan település önkormányzata is kapott, ahol a magyarság számaránya erősen csökken a népszámlálási adatok szerint, ám szerepelnek a 2011-ben jóváhagyott kisebbségi helységnévlistán, Galánta és Szenc. Az Elena Kačalová vezette államnyelvi osztály a Komáromi Járási Hivatalnak és a Duna-menti Múzeumnak is küldött figyelmeztetést. A kisebbséginyelv-használatról szóló törvény szerint ugyanakkor a kisebbségi helységnévlistán szereplő településeken nem hogy lehet, de kötelező használni a közintézmények tábláin a magyar nyelvet.
2011-ben a Radičová-kormány idején fogadták el a kisebbséginyelv-használati törvényt, s az hatályon kívül helyezte az 1994-es táblatörvény mellékletében szereplő pontatlan településnév-jegyzéket. Az itt szereplő 665 településen (köztük 551 magyarlakta városban vagy faluban) a kisebbséginyelv-használati törvény szerint a helységnévtáblákon és a közigazgatási szervek tábláin is fel kell tüntetni a település nevét a kisebbség nyelvén.