Sheikh Hasina miniszterelnök ezért a nemzetközi közösségek segítségét kérte. Mint fogalmazott, jelentős terhet ró az államra a menekültek ellátása. A táborok túlzsúfoltak, az eddig küldött nemzetközi segélyek messze nem fedezik az itt tengődők szükségleteit. Banglades ezért drasztikus intézkedéseket hoz: csak azokat engedi be az országba, akik bizonyítani tudják, hogy mianmari állampolgárok. Miután azonban a muzulmán kisebbség tagjainak nagy része hontalannak számított Mianmar területén, ezért igen kevesen tudják papírokkal igazolni származásukat. Az egykori Burmában ugyanis „illegális bevándorlóknak” minősítik őket. Ezért félő, hogy tízezrek rekednek Mianmarban, a határszakasznál, ahol humanitárius katasztrófa fenyegeti őket. Már a hetvenes években, röviddel Banglades függetlenné válása után, sok rohingya menekült a szomszédos országba, a kilencvenes évek elején aztán ismét százezrek keltek útnak, hogy a muzulmán többségű országban telepedjenek le.
Miközben a világ egyre jobban aggódik a muzulmán menekültekért, Ázsiát megosztja a válság. Félő, hogy még élesebb ellentétek alakulnak ki a térség országaiban az iszlámhívők és a buddhisták között. A válság a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) számára is komoly próbatételt jelent, hiszen a szervezethez elsődlegesen muzulmán és buddhista országok tartoznak. Általános az a félelem, amely szerint az ENSZ által népirtásnak minősített rohingyák elleni fellépés épp az iszlám szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Az aggodalom azért sem alaptalan, mert az Iszlám Állam (IS) iraki és szíriai térvesztése nyomán a szélsőséges dzsihadisták egyre inkább az ázsiai országokat vehetik célba – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az al-Kaida igyekszik máris kihasználni a lehetőséget: felhívást tett közzé, amelyben katonai segítséget követelt a közösség tagjai számára.
Ez is magyarázza azt, hogy a muzulmán többségű országokban, így Indonéziában és Malajziában különösen élesen ítélték el a mianmari hadsereg rohingyákkal szembeni túlkapásait. Tömegmegmozdulásokat is szerveztek a mianmari kormányzat ellen. Az ország de facto miniszterelnökét, a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kjit a transzparenseken valóságos szörnyként ábrázolták. Jakarta mellett Törökország is jelentős segélyszállítmányt indított útnak a rohingyák számára. Ezt a mianmari kabinet is jóváhagyta.
Mianmar azonban nem maradt magára. Számíthat Kína és a buddhista többségű Thaiföld támogatására. Peking azt közölte, egyetért a burmai kormánynak a „rakhinei stabilitásért tett erőfeszítéseivel”, ami azt is jelenti, hogy Kína egyetért azzal, amely szerint Miannmar terroristák ellen harcol. A múltban Peking mellett Oroszország is megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Burmát elítélő határozatot fogadjanak el. India igyekszik kimaradni a válságból, eddig inkább semlegesnek mutatkozott.
