Oktatás - "Az elveszített bizalmat késő visszaállítani"

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:07
Shutterstock illusztráció
Egy asztalnál egy kormánypárti és egy ellenzéki politikus: Palkovics László államtitkár és Hiller István korábbi szakminiszter a köznevelés helyzetét vitatták meg.

"Az elmúlt években a kormány ígéretei változtak a legtöbbet. Mégpedig úgy, hogy be sem tartották őket" - egyebek mellett ez is elhangzott a Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Stiftung oktatási konferenciáján, amelynek "fénypontja" Palkovics László oktatási államtitkár és Hiller István egykori oktatási miniszter, az MSZP választmányi elnökének vitája volt. Az alapvető ellentétek már a vita elején kikristályosodtak: míg Palkovics a kormány oktatáspolitikájának sikereként tekint az iskolák teljes államosítására, a felsőoktatási és a szakképzési rendszer átalakítására, addig Hiller ezeket mind elhibázott lépésnek tartja.

Az államtitkár idézett az MSZP-s politikus egy korábbi, a Népszavában megjelent interjújából, amelyben Hiller - már csak az esélyegyenlőség megteremtése érdekében is - az önkormányzati fenntartású iskolák állami átvételét tartotta szükségesnek. - Akkor ezzel fideszes politikusok is egyetértettek - tette hozzá Palkovics, aki szerint a jelenlegi kabinet ezen a téren az akkori kormányzat elképzeléseit folytatta. Hiller ugyanakkor rámutatott: az átalakítások messze nem úgy történtek, ahogy azt a 2010 előtti kormány szerette volna. - Az esélyegyenlőtlenségek valóban csökkentek. Ám ezt úgy érték el, hogy a jobban teljesítőket "lehúzták", a gyengén teljesítők kilátásai viszont nem javultak - fogalmazott Hiller, emlékeztetve a legutóbbi PISA-tesztek tragikus eredményeire. A felsőoktatásban sem túl rózsás a helyzet, a felvételizők száma több tízezerrel csökkent, ahogy az egyetemek autonómiája is jelentősen csorbult - mindez nem teszi túl vonzóvá a magyar felsőoktatást. Palkovics nem így látja: felidézte az OECD legfrissebb jelentését, mely szerint a magyar felsőoktatásban 8 százalék körüli a külföldi hallgatók száma, ez a harmadik legjobb eredmény - ami szerinte épp azt mutatja, hogy a magyar egyetemek vonzóak.

Szóba került a korai iskolaelhagyás problémája is, amelyben nagy szerepet játszik a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre. Hiller kijelentette: a szocialisták azonnal visszaállítanák azt 18 évre. - Az elmúlt néhány évben 43 ezer 16 éves fiatal került ki az oktatás rendszeréből, se szakmájuk, se érettségijük - mondta. Palkovics szerint azonban még korai lenne értékelni ennek az intézkedésnek a hatásait, ám azt nem tagadta, hogy szerepet játszhat ebben. Ellenben hangsúlyozta: a hároméves kortól kötelező óvodáztatás ezen is segíthet - minél hamarabb kerülnek be a gyerekek a rendszerbe, annál nagyobb annak megtartóereje.

Hiller ekkor emlékeztetett: már a Bajnai-kormány idején történtek az óvodáztatást elősegítő intézkedések, ám ezeket 2010-ben derékba törték, majd évekkel később "kitalálták" a hároméves kortól kötelező óvodát. Csakhogy míg a 2010 előtti kormány óvodáztatási támogatással ösztönözte a szülőket, addig a mostani a családi pótlék megvonásával szankcionálja őket. - A lényeg, hogy a gyerek óvodába jár - összegezte a helyzetet Palkovics László.

Az államtitkár egyébként sérelmezte, hogy miközben több kérdés megvitatásra vár, egyes szervezetek nem hajlandóak leülni a Köznevelési Kerekasztalhoz. Hiller erre úgy reagált: a kormány az érdekegyeztetés minden korábbi fórumát felszámolta, nincsenek törvényi garanciák, "az elveszített bizalmat pedig már késő visszaállítani".

Balog miniszter és egy szép gondolat
Az egyik legszebb gondolat, ha a fogantatás pillanatában már énekel, dúdol a várandós édesanya vagy akár az édesapa is csatlakozik hozzá - erről beszélt Balog Zoltán a mindennapos éneklés iskolai bevezetéséről tartott konferencián még hétfőn este. Az oktatásért is felelős humánminiszter szerint nem lesz kötelező a mindennapos énekóra, csak lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy akár minden nap tanulhassanak zenét.



Szerző

Fővárosi hatáskörben a "szovjet megszállás"

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:05
BÉKÉS PARK - A tervek szerint a 14 méter magas fekete obeliszket egy játszótér közelében helyezhetik el - Fotó: Szalmás Péter
Kiderült, pontosan hol akarják felállítani a szovjet megszállás áldozatainak – csaknem félmilliárd forintba kerülő – emlékművét. A kiszemelt óbudai terület a főváros tulajdonában van.

Bús Balázs polgármester támogatja az emlékmű felállítását Óbudán, mégpedig a Duna-part közelében, az Árpád fejedelem útja – Tél utca – Lajos utca – Tímár utca által határolt területen. A polgármester méltónak találja a helyszínt a szovjet megszállás áldozatai emlékművének megvalósításához – válaszolta a Népszavának a III. kerületi önkormányzat sajtóosztálya.

A polgármestert az emlékmű létrehozását kezdeményező SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) kereste, és felvette a kapcsolatot a kerületi főépítészeti irodával is, amelynek szintén nem emelt kifogást. Óbuda-Békásmegyer testületének azonban semmiféle előterjesztést nem kell tárgyalnia ebben az ügyben, mivel „nincs hatásköre a kérdésben”. A terület ugyanis a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. A SZORAKÉSZ-nek így a fővárosi önkormányzattal kell lefolytatnia az egyeztetéseket, a tulajdonosi hozzájárulást is onnan kell beszereznie. A III. kerületi főépítészi iroda csak településképi szempontból vizsgálja majd az emlékmű felállítását, és mond véleményt, ha a SZORAKÉSZ a módosított tervek és engedélyek birtokában a polgármesteri hivatalhoz fordul. Menczer Erzsébet fideszes politikus, a SZORAKÉSZ elnöke arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy ez valamikor az ősz folyamán várható. A szervezet előzőleg kikérte a fővárosi kormányhivatal állásfoglalását.

Az emlékművet eredetileg – ahogyan arról lapunk idén februárban elsőként beszámolt – az V. kerületi Szabadság téren szerették volna felállítani: a botrányos német megszállási sasos-arkangyalos szobor szomszédságában, szemben a tér túlsó oldalán lévő fehér színű szovjet katonai obeliszkkel. A Kontur András kőszobrász tervei alapján készülő szovjet megszállási emlékmű is ugyanoly magas (14 méteres) obeliszk lett volna, mint a katonai, csak éppen fekete.

ZÖLD FOLT - Óbuda polgármestere támogatja, hogy a Duna-part közelében álljon az obeliszk

ZÖLD FOLT - Óbuda polgármestere támogatja, hogy a Duna-part közelében álljon az obeliszk

Menczer Erzsébet biztosra vette, hogy a megvalósítás élvezi a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat támogatását, és egy lapunk birtokába került irat szerint így gondolta Kóbor Csilla, a projekt vezetője is. Értesülésünket, hogy a kerületi önkormányzat kihátrál majd a kényes szituációból – amely árt a magyar kormány és a putyini Oroszország mind barátibb viszonyának – a SZORAKÉSZ akkor megalapozatlannak minősítette. Végül mégis ez történt. Az V. kerület technikai-műszaki akadályokra hivatkozva nem járult hozzá az emlékmű felállításához, de sokkal valószínűbb a már említett politikai szempont. Mindenesetre a SZORAKÉSZ „értetlenül állt” a döntés előtt, hisz „ennek az obeliszknek nem máshol, hanem a Szabadság téren van a helye”. A SZORAKÉSZ újabb kísérletet akart tenni az V. kerületi önkormányzatnál, aztán – Balog Zoltán miniszterrel egyeztetve – jobbnak látta, ha eltekint ettől, és másik helyszínt keres.

Menczer Erzsébet múlt hónapban mondta el a Magyar Időknek, hogy Óbuda egyik központi részén, valahol a Duna-part közelében találtak alkalmasnak látszó helyet. A III. kerületi önkormányzat lapunknak adott tájékoztatásából most már azt is tudjuk, pontosan melyik területről van szó. A helyszínt nehéz lenne a főváros leginkább frekventált pontjai közé sorolni. Mellette szól viszont, hogy Menczer Erzsébetnek erősek az óbudai kötődései és kapcsolatai: ő a Fidesz választókerületi elnöke, a körzet parlamenti képviselője is volt. Az emlékművet, amelynek elvileg idén februárban állnia kellett volna a Szabadság téren, a mostani forgatókönyv szerint várhatóan jövő télen avatják fel Óbudán.

Nem a pénzen múlik
Lapunk többször megírta, hogy a GULÁG Emlékbizottság egyedi elbírálás alapján csaknem félmilliárd (451 millió 544 ezer) forinttal támogatta az emlékműállítást. A pénz továbbra is rendelkezésre áll. A Magyar Idők augusztusi cikke szerint az új helyszínen is az eredeti összegből valósítják meg a tervet. Holott Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja a Népszavának februárban azzal indokolta az igencsak tetemesnek tűnő összeget, hogy a legelső elképzelés szerint a Szabadság téri mélygarázs fölé tervezték az emlékművet. Később valamivel odébb, a tér és az Október 6. utca találkozásánál akarták felállítani. Szakály feltételezte, hogy így a költségek is csökkennek. A jelek szerint azonban: nem. Kontur András szobrászt korábban arról is kérdeztük, hogy módosít-e a Szabadság térre szabott tervein, ha változik a helyszín, de ő nem kívánt nyilatkozni.



Szerző

Lenyúlták a nyíregyházi kórház terveit

Publikálás dátuma
2017.09.20. 07:04
FUTURISZTIKUS LÁTVÁNY - Régi és új tervező azonos álmai
Egy ellenzéki önkormányzati képviselő feljelentésére most nyomozás indul, amiért a Szabolcs-Szatmár megyei önkormányzat a nyíregyházi kórház-beruházás során az eredeti tervezővel szerződést bontott, majd több mint kétszer annyi pénzért megbíztak egy új tervezőt, aki szinte „lemásolta” a korábbi terveket.

A nyíregyházi Jósa András Tömbkórház-projekt tervezési munkáira 2009. május 11-én kötöttek szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a Nyírterv-Plusz Kft.-vel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, mint megrendelő azonban 2010. január 13-án rendkívüli felmondással élve, azonnali hatállyal megszüntette a tervezési munkára kötött, 252 millió forint értékű megbízást anélkül, hogy fizettek volna a tervekért, vagy a jogokat megvásárolták volna. Ezt követően ugyanerre a tervezési munkára a Fatum Property Kft.-vel kötöttek szerződést bruttó 626 millió forint értékben: ez a cég a korábban készített terveket használta fel, és alakította tovább. A Nyírterv-Plusz Kft. emiatt polgári pert indított, a Debreceni Ítélőtábla pedig jogerős ítéletében megállapította, hogy megsértették a Nyírterv-Plusz Kft. szerzői vagyoni jogát, valamint az építész tervező vagyoni és személyhez fűződő szerzői jogát. Dupla pénzért gyakorlatilag „lenyúlták” a nyíregyházi kórház építésének eredeti terveit, így több százmilliós kártérítést kell közpénzből kifizetni.

Lövei Csaba nyíregyházi önkormányzati képviselő, az Együtt helyi elnöke a jogerős döntés után felhívta a figyelmet, hogy az ügy felveti a büntetőjogi felelősséget mind a szerzői jogok megsértése, mind különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja tárgyában. Azt pedig különösen aggasztónak vélte, hogy 2010-ben – a történtek idején – a város jelenlegi fideszes polgármestere volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Fejlesztési Holding felügyelőbizottságának elnöke, a beruházás akkori projektmenedzsere pedig egy városi cég mostani vezetője. Lövei azt is bejelentette idén márciusban, hogy ha a nyomozó hatóság hivatalból nem indít az ügy miatt eljárást, úgy ő maga tesz feljelentést. Ezt két hónap várakozás után, idén májusban meg is tette. A helyi képviselő úgy vélte, a hűtlen kezelés gyanúját megalapozza, hogy a második céggel csaknem háromszoros áron szerződtek ugyanarra a munkára.

Az eredeti tervezőt ugyanis nyílt közbeszerzési eljárásban választották ki, ők tették a legkedvezőbb ajánlatot, ráadásul később is az általuk készített terveket használták fel, tehát nem arról volt szó, hogy nem megfelelő munkát végeztek, más állt a háttérben, csakhogy senki nem indokolta meg a szerződésbontást. Azzal, hogy az első szerződési összegtől jelentősen többet fizettek az új szerződés alapján ugyanazért a munkáért, kár érte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatot, illetve az ügyben jogutódját, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot. A Debreceni Ítélőtábla által megítélt kártérítés pedig, amelyet ki kell fizetni a Nyírterv-Plusz Kft-nek, plusz vagyoni hátrányt jelent – vélte az Együtt képviselője.

Lövei lapunknak azt is elmondta: az ügyészség azt válaszolta a feljelentésre, hogy a hűtlen kezelés gyanúja miatt 2012-ban már egy másik feljelentésre indítottak eljárást, és azt bűncselekmény hiánya miatt lezárták. A szerzői jogok megsértése ügyében viszont „megáll” Lövei feljelentése, így ebben most elrendelték a nyomozást.

Szerző