Orbánék megmentik Pécset, de fájni fog a városnak

Publikálás dátuma
2017.09.21. 12:09
Forrás: Google Street View
A kormány úgy mentené meg a csőd szélén táncoló, hozzávetőleg 7,5 milliárd forintos működési hiányt felhalmozó pécsi önkormányzatot, hogy a repteret átvétele után bérbe is adnák a Paks II.-t építő Roszatomnak - írja a Magyar Nemzet.

A pécs–pogányi repteret az állam feltehetőleg 2,8 milliárd forintos áron veszi majd meg. A pécsi önkormányzat tavasszal ekkora értéken állította be ezt a tételt a költségvetésébe, illetve a zárszámadás során is ezt az összeget állapították meg mint remélt, az év során befolyó bevételt.

A lap szerint az ügylettel egyáltalán nem jár rosszul a kormányzat, és a szóban forgó repülőtér észszerű választás lenne az oroszoknak is, hiszen van közvetlen autópálya-csatlakozása. A sztráda Pécsről a dunai kikötővel rendelkező Mohács felé halad, és a fővárosig futó autópályának Paksnál is van lehajtója. Ráadásul a személy- és teherautó-forgalom sem jelentős a Pécs–Szekszárd, de még a Pécs–Paks vonalon sem. A megyeszékhelyen egyébként ezeket a híreket hallva a helyiek azt vetették fel, hogy egy ilyen lehetőséget vajon miért nem a pécsi városvezetés használ ki, miért nem Páva Zsolték adják ki a repülőteret.

A Nemzet úgy tudja, a döntés már megszületett arról, hogy Orbán Viktor kormánya nem hagyja az út szélén a csődközelben lévő pécsi önkormányzatot, ugyanakkor „a számla” kifizetése mindenképpen fájni fog a pécsieknek. A Fidesz legbelső köreiben is az a nagyon határozott vélekedés, hogy ez nem maradhat következmények nélkül. Péccsel példát kell statuálni, ám mindemellett válságmenedzselésre is szükség van. Bár információk szerint a Fideszben sem számolnak azzal komolyan, hogy Pécsett a kormánypártok győzhetnek 2018 tavaszán, a jelenlegi helyzetet sem hagyhatják szó és tettek nélkül. Azt még csak találgatják Pécsett, hogy ennek a helyzetnek milyen politikai következményei lesznek, de abban is biztos mindenki, hogy fejek fognak hullani.

A kormány azonban akár 17,5 milliárd forintot is hajlandó lesz adni a pécsi önkormányzatnak, mert a 7,5 milliárdos működési hiány kifizetése mellett még a város többségi tulajdonában álló cégektől is átvállalnának egy összesen 10 milliárd forintos adósságcsomagot. Cserébe a két legjobban működő, nyereséget termelő, s így valós piaci értékű pécsi önkormányzati többségi tulajdonú cég, a pécsi távhőszolgáltató, a Pétáv Kft., illetve a helyi víziközmű-szolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. kerülhet állami kézbe. Ezek a vállalatok az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez kerülhetnek majd, és egy komolyabb, jelenleg még a pécsi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokból álló csomag is állami kézbe vándorolhat át.

Szerző
Frissítve: 2017.09.21. 12:38

Uniós devizahitel-döntés román ügyben

A hazai devizahitel-károsultak pereihez is némi fogódzóul szolgál a Európai Unió Bírósága (EUB) tegnapi, román károsultak ügyében hozott döntése. Eszerint a külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell adnia a kölcsönfelvevőnek. Biztosítani kell, hogy az ügyfél tájékozott és megalapozott döntést hozhasson, értékelhesse a gazdasági következményeket és felmérhesse a felvett hitel teljes költségét. Ám annak meghatározása, hogy a bank vagy szolgáltató valóban rendelkezésre bocsátott-e valamennyi lényeges adatot, már a román bíróság dolga. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a EU bírósága az uniós jog értelmezésére szorítkozott.

A román devizahitelesek a magyar károsultakéhoz hasonló esetekkel fordultak az EUB-hoz. A jövedelmüket lejben kapták, ám annak kedvező kamatai miatt svájci frankban vettek fel hitelt. Így szerződésben kötelezték el magukat amellett, hogy a svájci devizában törlesztenek. Aláírásukkal vállalták a lej frankárfolyamában rejlő kockázatokat is. Szintén akkor "ébredtek fel", amikor az árfolyam elszállt és a törlesztőrészletek megemelkedtek. A devizahitelesek így bírósághoz fordultak. Arra hivatkoztak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást adott a termékéről, kizárólag annak előnyeit hangsúlyozta. A hitelnyújtók nem ismertették a lehetséges kockázatokat és ezek valószínűségét. Az adósok szerint azt a feltételt, hogy devizában kell törleszteniük, a bank e gyakorlata fényében tisztességtelen. Egy uniós irányelv előírásai értelmében ezt így nem tekintették magukra nézve kötelezőnek. A nagyváradi fellebbviteli bíróság arra várt választ az EUB-tól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök árfolyamkockázatairól. A válasz immár a tartalmilag hasonló kérdésekben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

Szerző

Gázosan indul a konvektorpályázat

Publikálás dátuma
2017.09.21. 07:22
FOTÓ: Népszava
A ma megnyíló fűtéskorszerűsítési kiírás érdeklődői buktatókkal sűrűn aláaknázott területre számíthatnak. Még hiánycikk a készülék is.

A ma induló konvektorpályázat 80 százalékos állami támogatási aránya a kiírás alapos vizsgálata alapján inkább 50-65 százalék - figyelmeztet Czabarka Mihály, a pályázatok előkészítésével foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője. Egy ebből állt tényleges, szabályos fűtéscsere költségeinek 30-50 százalékát, legalább 200-600 ezer forintot a nyertesnek saját zsebből kell előteremtenie – véli. A leginkább kispénzű konvektortulajdonosoknak szóló, ma a közép-magyarországi fordulóval induló pályáztatás érdeklődőinek számos buktatóval kell számolniuk.

A legfontosabb probléma: a kivitelezés az elbírálási idő miatt szinte bizonyosan jövő év elejére tolódik, ám a most kapható konvektorok beszerelésére a szabványok változása miatt akkor már nem lesz lehetőség. Ha tehát ma valaki kinéz magának egy tetszetős terméket és azzal jelentkezik, nagy valószínűséggel nem kap rá támogatást, vagy rosszabb esetben a megítélt összegtől is elesik. A szakértő ennek nyomán nagy lemorzsolódásra számít és arra, hogy a jövőre már nem forgalmazható készülékekkel jelentkezőket a kiíró az elbírálás előtt kérdésekkel keresi meg.

Tegnapig a kapható konvektorok közül pusztán egyetlen gyártó, a Fondital három különböző, Gazelle Techno Classic típusú készüléke elégítette ki a jövő évi előírásokat. Ezek egyedi ára bruttó 195-250 ezer forint. Mivel az állam a nyerteseknek készülékenként legfeljebb 150 ezer, lakásonként pedig maximum 500 ezer forint támogatást biztosít, a legolcsóbb termék esetén, valamennyi egyéb költség nélkül sem érhető el a 80 százalékos arány. Modellszámításaik szerint két ilyen típusú, 4,6 kilowattos (kW) készülék teljes telepítési költsége a 800 ezer forintot is meghaladja, ami a maximális támogatási plafon igénybe vétele mellett is több mint 300 ezer forintos saját forrást igényel. Három cseréje esetén pedig már akár közel 600 ezer forintot is elő kell húzni a zsebből. Ezen túlmenően állítólag ma kezdik forgalmazni a Fég F8.60EF ErP típusú konvektorát, az érintett kereskedők beharangozója szerint 150 ezer forint körüli áron.

Ezzel elvileg elérhető lenne a 80 százalékos arány, ám a készülék 5,8 kW-os, ami 2-3 kW-osok kiváltására túlságosan nagy. Mivel a kiíró az új készülékkel megtakarítható szén-dioxid-kibocsátást vizsgálja, az ezt választó rangsoroláskor hátrébb kerülhet. (A jelenleg is futó gázkazán-pályázathoz képest itt nem energetikusi, hanem kivitelezői nyilatkozatot kérnek az elért megtakarításról, ami némileg növeli a kockázatot.) A kiíró állami Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Nonprofit Kft. a „gyakran ismételt kérdések” című dokumentumában e két márka mellett a jövőre is forgalmazható termékek között megemlítette a Technorgáz gázkazán-jellegű Mika-6E típusú készülékét is. Annak kapcsán, hogy jelenleg állítólag nem kapható olyan berendezés, amely teljesítené a pályázat 3 éves gyártói garanciájára vonatkozó feltételeit, Czabarka Mihály úgy fogalmazott: erre vonatkozóan az NFSI e három készüléktípust megfelelőnek nevező nyilatkozata az irányadó.

A konvektorokon túl számos kiegészítő költséggel is számolni kell. A gázrendszer átalakításához szolgáltatói engedély szükséges, amihez szaktervező külön dokumentációt készít. Ebben az esetben számos, addig kevésbé feltűnő probléma bukhat ki. Ilyen például a korábban lecserélt, jól szigetelő ablak, ami már nem biztosítja a kellő huzatot. Így külön szellőzők kialakítása válhat szükségessé. A gázbojler továbbműködtetését valószínűleg szintén nem engedélyezik. Így ennek pótlási költségeivel is számolni érdemes. Valószínűleg a gáztűzhely bekötése is cserélendő. A Mika-készülék esetében pedig radiátorokra, vízcsövekre is szükség van, amit a mostani kiírás külön nem támogat.

Az se teszi könnyebbé a jelentkezők dolgát, hogy a korábbi pályázatokhoz képest itt a folyósítás – legalábbis az NFSI egyedi válaszai szerint – szigorúan utólagos. Vagyis a tulajdonosnak mindent előre ki kell fizetnie és az állam csak utólag téríti meg a befogadott számlákat.

Mindezeknek megfelelően a Projectdoctor-ügyvezető tapasztalatai szerint, ugyan a 80 százalékos támogatási arány élénk érdeklődést váltott ki, a részletek megismerése után körülbelül háromnegyedük lemondott a jelentkezésről. Könnyebbség ugyanakkor, hogy – a korábbi kiírásokhoz hasonlóan – a pályázónak itt se kell véglegesen elköteleznie magát konkrét típus mellett: csak a megjelölt teljesítményhez kell tartania magát. Azon belül viszont akár jövő tavasszal is választhat magának az akkor már vélhetőleg jóval bővebb választékból – hangsúlyozta Czabarka Mihály.

Néhány ezrelék nyerhet
Ma Közép-Magyarországgal – a fővárossal és Pest megyével – indul az állami konvektorcsere-pályázat. Reggel 8-tól kell jelentkezni – állami ügyfélkapus kóddal - a konvektor2017.nfsi.hu oldalon. Holnap a Nyugat-Dunántúl következik, jövő hétfőtől pedig naponta a többi térség kerül sorra. A másfélmilliárd forintos keretet a területek között lakásszám szerint osztották fel. Ebből a mintegy hárommillió elavult készülékre vetítve az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium saját számításai szerint is legfeljebb 12-13 ezer cseréjére telik.

Szerző