A hazai devizahitel-károsultak pereihez is némi fogódzóul szolgál a Európai Unió Bírósága (EUB) tegnapi, román károsultak ügyében hozott döntése. Eszerint a külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell adnia a kölcsönfelvevőnek. Biztosítani kell, hogy az ügyfél tájékozott és megalapozott döntést hozhasson, értékelhesse a gazdasági következményeket és felmérhesse a felvett hitel teljes költségét. Ám annak meghatározása, hogy a bank vagy szolgáltató valóban rendelkezésre bocsátott-e valamennyi lényeges adatot, már a román bíróság dolga. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a EU bírósága az uniós jog értelmezésére szorítkozott.
A román devizahitelesek a magyar károsultakéhoz hasonló esetekkel fordultak az EUB-hoz. A jövedelmüket lejben kapták, ám annak kedvező kamatai miatt svájci frankban vettek fel hitelt. Így szerződésben kötelezték el magukat amellett, hogy a svájci devizában törlesztenek. Aláírásukkal vállalták a lej frankárfolyamában rejlő kockázatokat is. Szintén akkor "ébredtek fel", amikor az árfolyam elszállt és a törlesztőrészletek megemelkedtek. A devizahitelesek így bírósághoz fordultak. Arra hivatkoztak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást adott a termékéről, kizárólag annak előnyeit hangsúlyozta. A hitelnyújtók nem ismertették a lehetséges kockázatokat és ezek valószínűségét. Az adósok szerint azt a feltételt, hogy devizában kell törleszteniük, a bank e gyakorlata fényében tisztességtelen. Egy uniós irányelv előírásai értelmében ezt így nem tekintették magukra nézve kötelezőnek. A nagyváradi fellebbviteli bíróság arra várt választ az EUB-tól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök árfolyamkockázatairól. A válasz immár a tartalmilag hasonló kérdésekben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
