Uniós devizahitel-döntés román ügyben

A hazai devizahitel-károsultak pereihez is némi fogódzóul szolgál a Európai Unió Bírósága (EUB) tegnapi, román károsultak ügyében hozott döntése. Eszerint a külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell adnia a kölcsönfelvevőnek. Biztosítani kell, hogy az ügyfél tájékozott és megalapozott döntést hozhasson, értékelhesse a gazdasági következményeket és felmérhesse a felvett hitel teljes költségét. Ám annak meghatározása, hogy a bank vagy szolgáltató valóban rendelkezésre bocsátott-e valamennyi lényeges adatot, már a román bíróság dolga. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a EU bírósága az uniós jog értelmezésére szorítkozott.

A román devizahitelesek a magyar károsultakéhoz hasonló esetekkel fordultak az EUB-hoz. A jövedelmüket lejben kapták, ám annak kedvező kamatai miatt svájci frankban vettek fel hitelt. Így szerződésben kötelezték el magukat amellett, hogy a svájci devizában törlesztenek. Aláírásukkal vállalták a lej frankárfolyamában rejlő kockázatokat is. Szintén akkor "ébredtek fel", amikor az árfolyam elszállt és a törlesztőrészletek megemelkedtek. A devizahitelesek így bírósághoz fordultak. Arra hivatkoztak, hogy a szerződések megkötésekor a bank részrehajló tájékoztatást adott a termékéről, kizárólag annak előnyeit hangsúlyozta. A hitelnyújtók nem ismertették a lehetséges kockázatokat és ezek valószínűségét. Az adósok szerint azt a feltételt, hogy devizában kell törleszteniük, a bank e gyakorlata fényében tisztességtelen. Egy uniós irányelv előírásai értelmében ezt így nem tekintették magukra nézve kötelezőnek. A nagyváradi fellebbviteli bíróság arra várt választ az EUB-tól, hogy a bank milyen mértékben köteles tájékoztatni az ügyfeleket a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök árfolyamkockázatairól. A válasz immár a tartalmilag hasonló kérdésekben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

Szerző

Gázosan indul a konvektorpályázat

Publikálás dátuma
2017.09.21. 07:22
FOTÓ: Népszava
A ma megnyíló fűtéskorszerűsítési kiírás érdeklődői buktatókkal sűrűn aláaknázott területre számíthatnak. Még hiánycikk a készülék is.

A ma induló konvektorpályázat 80 százalékos állami támogatási aránya a kiírás alapos vizsgálata alapján inkább 50-65 százalék - figyelmeztet Czabarka Mihály, a pályázatok előkészítésével foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője. Egy ebből állt tényleges, szabályos fűtéscsere költségeinek 30-50 százalékát, legalább 200-600 ezer forintot a nyertesnek saját zsebből kell előteremtenie – véli. A leginkább kispénzű konvektortulajdonosoknak szóló, ma a közép-magyarországi fordulóval induló pályáztatás érdeklődőinek számos buktatóval kell számolniuk.

A legfontosabb probléma: a kivitelezés az elbírálási idő miatt szinte bizonyosan jövő év elejére tolódik, ám a most kapható konvektorok beszerelésére a szabványok változása miatt akkor már nem lesz lehetőség. Ha tehát ma valaki kinéz magának egy tetszetős terméket és azzal jelentkezik, nagy valószínűséggel nem kap rá támogatást, vagy rosszabb esetben a megítélt összegtől is elesik. A szakértő ennek nyomán nagy lemorzsolódásra számít és arra, hogy a jövőre már nem forgalmazható készülékekkel jelentkezőket a kiíró az elbírálás előtt kérdésekkel keresi meg.

Tegnapig a kapható konvektorok közül pusztán egyetlen gyártó, a Fondital három különböző, Gazelle Techno Classic típusú készüléke elégítette ki a jövő évi előírásokat. Ezek egyedi ára bruttó 195-250 ezer forint. Mivel az állam a nyerteseknek készülékenként legfeljebb 150 ezer, lakásonként pedig maximum 500 ezer forint támogatást biztosít, a legolcsóbb termék esetén, valamennyi egyéb költség nélkül sem érhető el a 80 százalékos arány. Modellszámításaik szerint két ilyen típusú, 4,6 kilowattos (kW) készülék teljes telepítési költsége a 800 ezer forintot is meghaladja, ami a maximális támogatási plafon igénybe vétele mellett is több mint 300 ezer forintos saját forrást igényel. Három cseréje esetén pedig már akár közel 600 ezer forintot is elő kell húzni a zsebből. Ezen túlmenően állítólag ma kezdik forgalmazni a Fég F8.60EF ErP típusú konvektorát, az érintett kereskedők beharangozója szerint 150 ezer forint körüli áron.

Ezzel elvileg elérhető lenne a 80 százalékos arány, ám a készülék 5,8 kW-os, ami 2-3 kW-osok kiváltására túlságosan nagy. Mivel a kiíró az új készülékkel megtakarítható szén-dioxid-kibocsátást vizsgálja, az ezt választó rangsoroláskor hátrébb kerülhet. (A jelenleg is futó gázkazán-pályázathoz képest itt nem energetikusi, hanem kivitelezői nyilatkozatot kérnek az elért megtakarításról, ami némileg növeli a kockázatot.) A kiíró állami Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Nonprofit Kft. a „gyakran ismételt kérdések” című dokumentumában e két márka mellett a jövőre is forgalmazható termékek között megemlítette a Technorgáz gázkazán-jellegű Mika-6E típusú készülékét is. Annak kapcsán, hogy jelenleg állítólag nem kapható olyan berendezés, amely teljesítené a pályázat 3 éves gyártói garanciájára vonatkozó feltételeit, Czabarka Mihály úgy fogalmazott: erre vonatkozóan az NFSI e három készüléktípust megfelelőnek nevező nyilatkozata az irányadó.

A konvektorokon túl számos kiegészítő költséggel is számolni kell. A gázrendszer átalakításához szolgáltatói engedély szükséges, amihez szaktervező külön dokumentációt készít. Ebben az esetben számos, addig kevésbé feltűnő probléma bukhat ki. Ilyen például a korábban lecserélt, jól szigetelő ablak, ami már nem biztosítja a kellő huzatot. Így külön szellőzők kialakítása válhat szükségessé. A gázbojler továbbműködtetését valószínűleg szintén nem engedélyezik. Így ennek pótlási költségeivel is számolni érdemes. Valószínűleg a gáztűzhely bekötése is cserélendő. A Mika-készülék esetében pedig radiátorokra, vízcsövekre is szükség van, amit a mostani kiírás külön nem támogat.

Az se teszi könnyebbé a jelentkezők dolgát, hogy a korábbi pályázatokhoz képest itt a folyósítás – legalábbis az NFSI egyedi válaszai szerint – szigorúan utólagos. Vagyis a tulajdonosnak mindent előre ki kell fizetnie és az állam csak utólag téríti meg a befogadott számlákat.

Mindezeknek megfelelően a Projectdoctor-ügyvezető tapasztalatai szerint, ugyan a 80 százalékos támogatási arány élénk érdeklődést váltott ki, a részletek megismerése után körülbelül háromnegyedük lemondott a jelentkezésről. Könnyebbség ugyanakkor, hogy – a korábbi kiírásokhoz hasonlóan – a pályázónak itt se kell véglegesen elköteleznie magát konkrét típus mellett: csak a megjelölt teljesítményhez kell tartania magát. Azon belül viszont akár jövő tavasszal is választhat magának az akkor már vélhetőleg jóval bővebb választékból – hangsúlyozta Czabarka Mihály.

Néhány ezrelék nyerhet
Ma Közép-Magyarországgal – a fővárossal és Pest megyével – indul az állami konvektorcsere-pályázat. Reggel 8-tól kell jelentkezni – állami ügyfélkapus kóddal - a konvektor2017.nfsi.hu oldalon. Holnap a Nyugat-Dunántúl következik, jövő hétfőtől pedig naponta a többi térség kerül sorra. A másfélmilliárd forintos keretet a területek között lakásszám szerint osztották fel. Ebből a mintegy hárommillió elavult készülékre vetítve az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium saját számításai szerint is legfeljebb 12-13 ezer cseréjére telik.

Szerző

Agrárium - Nem könnyű a megélhetés

Publikálás dátuma
2017.09.20. 20:55
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Taniai Maszaaki, a japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium államminiszte
A magyar agrárium teljesítménye több mint 200 ezer magyar gazda egész éves értékteremtő munkájának eredménye - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Budapesten a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) hivatalos megnyitó ünnepségén.

Hozzátette, hogy az eredményt lényegesen befolyásolhatják a külső körülmények - például az időjárás, az állam vagy a piac -, de a teljesítmény döntő módon mégis csak az elvégzett munka minőségében gyökeredzik.

Kitért arra, hogy az OMÉK iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei árumustrán mintegy ezer kiállító mutatkozik be, és több mint 100 ezer látogatót várnak a szervezők. A házelnök szerint az érdeklődés forrása, hogy folyamatosan nő a kereslet az egészséges, génmódosításoktól mentes magyar mezőgazdasági termékek iránt.

Az idei kiállítás mottója, a Kárpát-medence kincsei, amely a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőkre fordított figyelmet jelzi - tette hozzá. Az OMÉK díszvendége Japán, a távol-keleti szigetország jelenléte mutatja, hogy a kiállítás szervezőinek szakmai figyelme messze túlterjed a Kárpát-medencén - mondta Kövér László.

A házelnök kifejtette: az agrárium a magyar gazdák munkájának eredményeként a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat értékteremtő képessége hat év alatt folyó áron 55,3, változatlan áron pedig 33,1 százalékkal bővült. Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is. Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal nőtt - ismertette.

A mezőgazdasági foglalkoztatottság tavaly szintén tovább bővült, annak köszönhetően, hogy a statisztikai adatok szerint már 217 ezren dolgoznak főállásban az ágazatban. Hat év alatt negyedével nőtt a foglalkoztatottak száma az ágazatban - húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A magyar állam szintén megtette a magáét az ágazat fejlődése érdekében - emelte ki Kövér László. Míg 2007-2013 között az unióból az agrárium számára 10,4 milliárd euró - mintegy 3000 milliárd forint - jutott, addig a 2014-2020 közötti támogatás összege 12,3 milliárd euró, mintegy 3700 milliárd forint. A nemzeti támogatások területén a kormány elindította a "több munkahelyet a mezőgazdaságba " programot, és így évente 2020-ig mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar mezőgazdaságnak.

Emlékeztetett arra, hogy az agrárgazdaság hitelfinanszírozásának javítása érdekében bevezették az agrár Széchenyi hitelkártyát, a folyószámlahitel értéke mintegy 70 milliárd forintra rúg. Ennek a forrásnak a 70 százalékát őstermelők és egyéni vállalkozók vették igénybe. Mindez csak néhány példa, amivel a kormány támogatja a magyar gazdák munkáját - mondta Kövér László.

A házelnök különösen fontosnak nevezte, hogy a 2020 utáni uniós közös agrárpolitika kialakításánál a kormány megfelelően tudja képviselni a magyar érdekeket, és így a magyar termelők jövedelembiztonsága továbbra is garantálható legyen. Erős mezőgazdaság nemcsak a magyar nemzetgazdaság számára fontos, hanem a kárpát-medencei magyarság megmaradásának is biztosítéka. Ez nemzetstratégiai, szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is - szögezte le Kövér László.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy az OMÉK a magyar gazdák és a városiak közös ünnepe, a mintegy ezer kiállító között 122 határon túli termelő is bemutatkozik. Kitért arra, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt években 50 ezer új munkahely jött létre, bizonyítva, hogy az ágazatot sikerült stabilizálni, fejlődési pályára állítani. A magyar agráriumban már érdemes dolgozni. Igaz a megélhetés nem könnyű, de biztonságos mindazoknak, akik keményen dolgoznak - emelte ki a miniszter.

Masaaki Taniai japán mezőgazdasági erdészeti és halászati miniszterhelyettes elmondta: megtiszteltetés a távol-keleti szigetország számára, hogy a 78. OMÉK partnerországa lehet. Rámutatott, hogy az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkönnyíti az árucserét Japán és Magyarország között is, általa közelebb kerültek az európai piacok Japánhoz.

A látogatók az OMÉK-on a japán pavilonban sok érdekességet láthatnak, például szakét, wagyu marhahúst, amit meg is lehet majd kóstolni - hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes.

Szerző