Ötven-hatvan oktató gyűlt össze „raportra” csütörtök reggel nyolc órára: Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológia Kar dékánja hívta őket össze egy megbeszélésre, tisztázandó, miért tiltakoztak az ellen, hogy az egyetem díszpolgári címet adományozzon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Csakhogy a meghívót kiküldő dékán helyett Mészáros József, a DE kabinetfőnöke fogadta az oktatókat – az ő erős fideszes beágyazottságáról már írtunk: ő volt a Kósa Lajos által gründolt Debreceni Vagyonkezelő Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója.
1. Ki hívta össze a tanszéki megbeszélést?
2. Volt-e írásbeli előterjesztés?
3. Kiosztották/ismertették az Alkotmányjogi Tanszék álláspontját? Igen/nem
4. Kiosztották/ismertették a szenátusi - a díszpolgári címmel kapcsolatos - előterjesztést? Igen/nem
5. Kiosztották/ismertették a szenátusi döntést? Igen/nem
Mindenkinek kiosztottak egy névre szóló, öt kérdésből álló kérdőívet, amelyek egyrészt arra vonatkoztak, hogy miként szerveződött a díszdoktori cím elleni „lázadás”, másrészt arra, hogy ismerték-e részleteiben a szenátusi döntést, mielőtt tiltakozni kezdtek. Mészáros József bejelentette: a kérdőívek kitöltése után mindenkivel egyenként szeretne elbeszélgetni az aula melletti rektori tanácsteremben.
Erre azonban egy emberként zúdultak fel a jelenlévők, s volt, aki bekiabálta, hogy ez az ötvenes években volt divatos módszer. - A „Putyin-ügytől” elsőként elhatárolódó Alkotmányjogi Tanszék vezető oktatója alaposan leiskolázta a kabinetfőnököt, amikor megkérdezte, hogy egyáltalán mi ez a vizsgálat, mi a jogi alapja, s hol szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzatban egy ilyen eljárásnak a lehetősége – számolt be a Népszavának a történtekről az egyik raportra hívott oktató. Többen felvetették: mivel nevükkel ellátva kellene kitölteni a kérdőívet, s a kérdésfeltevés módja eleve irányítottnak tűnik, a válaszokkal később visszaélhet az egyetem. Volt, aki látványosan kettétépte a papírt, mások nem válaszoltak, s akadt, aki aláírás nélkül adta vissza a kitöltött kérdőívet.
Fábián István korábbi rektor is felszólalt, s elmondta: úgy érzi a kérdésekből, és az eddigi megnyilatkozásokból, hogy az egyetem vezetői szerint ő és az érintett tanszékek vezetői „szervezték” volna az ellenállást, ezért szívesen távozik, amíg a kollégái kitöltik a papírokat, nehogy közvetlen befolyásolással vádolják meg később. Azt is közölte: ő maga körlevélben kérdezte meg tanszéke munkatársait Putyin díszpolgári címéről, s a visszaküldött válaszok alapján fogalmazták meg a tanszéki állásfoglalást, ezt az interneten nyugodtan ellenőrizheti az egyetem vezetése, ha akarja. A volt rektor ezt követően demonstratív módon, elsőként adta le a kérdőívet a kabinetvezetőnek.
A kérdések egyike arra vonatkozott, miként hozhattak döntést az elhatárolódó oktatók, ha nem ismerték pontosan a szenátus eljárását ebben az ügyben. Egy felszólaló arról beszélt a helyszínen: a Népszava írta meg elsőként, hogy Putyin díszpolgári címet kaphat, ezt követően pedig az egyetem kiadott egy, a hírt megerősítő sajtóközleményt – e kettő elég tájékoztatásul szolgált az érintett oktatóknak, hogy kialakítsák véleményüket az ügyben. Többen kifogásolták, hogy az ominózus szenátusi döntés teljes jegyzőkönyve még mindig nem nyilvános, s nincs rajta az intézmény honlapján. Mások felszólították Mészáros Józsefet: tolmácsolja a távol maradó Szilvássy Zoltán rektor felé, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot az általa megsértett, „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen” balfácánoknak nevezett egyetemi oktatóktól.
