Megőrizte többségét a jobboldal a francia szenátusban

A francia jobbközép ellenzék megőrizte a többségét a szenátusban és a szocialisták is jobb eredményt értek el a vártnál a vasárnapi részleges választásokon. Emmanuel Macron államfő a Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának viszont nem sikerült a remélt áttörés a felsőházban, s a harmadik helyre szorult.

Az első, nem végleges eredmények szerint a jobbközép Köztársaságiak szenátorainak száma az eddigi 143-ról 149-re nő, a Szocialista Párt meg tudta őrizni az eddigi 86 körzetét, az LREM viszont nem tudta a szenátorainak számát növelni, s alig 20 és 30 között lesz a tagjainak száma a felsőházban.  

Gérard Larcher, a szenátus újraválasztott jobboldali elnöke szerint "az elektorok megerősítették a szenátusi többséget, egyértelműen jelezték azt a szándékukat, hogy szeretnék, ha létezne egy parlamenti ellensúly" (a nemzetgyűlésben abszolút többséggel rendelkező LREM-mel szemben).

Az önkormányzatokat és megyei tanácsokat képviselő szenátus 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választotta meg közvetett módon hat évre egy elektori testület, amely a mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll.

A közvetett választás hátrányt jelentett a kormánypárt számára,  miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép Köztársaságiakat juttatják többséghez. A köztársasági elnök 2016 tavaszán alakult pártja jelenleg egyetlen önkormányzati képviselővel sem rendelkezik, de ennek ellenére az LREM azt remélte, hogy egy legalább ötven fős csoporttal a második erővé válhat a szenátusban a jobboldal mögött.      

"Nem mondanám, hogy ez siker (...) Új lapról indulunk. Ezt a választást sem megnyerni, sem elveszteni nem tudtuk. Az LREM igazi szenátusi választása 2020-ben lesz, amikor már lesznek önkormányzati képviselőink" - mondta Francois Patriat, az LREM szenátusi frakcióvezetője.    

Az önkormányzati testületek azért is neheztelnek az államfőre és pártjára, mert a franciák nyolcvan százaléka számára eltörölték az úgynevezett lakhatási adót, amelynek összegét a települések határozták meg és amelynek teljes bevétele az önkormányzatokat illette. A kormány ezenkívül csökkentette az önkormányzatok állami támogatását, és jövőre a jelenleg több mint 300 ezerről 200 ezerre mérsékli az államilag támogatott munkahelyek számát.  

A kormánypárt veresége fontos jelzés Emmanuel Macron számára, mert tükrözi az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása. A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron 2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Kellő számú szavazat hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára. Emmanuel Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában referendumra bocsátja a javaslatait.

Szerző
2017.09.24 23:30

Berlusconi ismét megmentené Olaszországot

Publikálás dátuma
2018.09.25 08:25

Fotó: AFP/ Tiziana FABI
Összefogásra és harcra szólította Silvio Berlusconi az olasz jobbközép híveit, és mindazokat, „akik hisznek a munka, a tanulás és társadalmi felelősségvállalás erejében, eszméjében”.
A most szombaton 82. életévét töltő, gyakran „Lovagként” emlegetett politikus a Forza Italia (Hajrá, Olaszország) nevű párt Fiuggiban tartott rendezvényén jelentette be, hogy indulni kíván a jövő májusi európai parlamenti választásokon. Arról beszélt, hogy akárcsak 25 évvel ezelőtt, amikor „megmentette Olaszországot a kommunistáktól”, ezúttal is országmentési céllal száll harcba, hiszen „Itália most még nagyobb fenyegetéssel néz szembe, a tudatlanság, az inkompetencia és a társadalmi gyűlöletkeltés veszélyével”.    Berlusconi nagyon keményen bírálta volt koalíciós társát, Matteo Salvini belügyminisztert és az általa vezetett Ligát, valamint a koalíció nagyobbik pártját, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) is. Giuseppe Conte miniszterelnök a hétfői kormányülés előtt újságírói kérdésre válaszolva azt üzente Berlusconinak: nincs miért aggódnia, "Itália jó kezekben van". Szerinte itt az ideje, hogy Berlusconi, aki évtizedekig vezette az országot, most már hagyjon másokat is dolgozni.  
Szerző
2018.09.25 08:25

Veszélyben Rosenstein pozíciója

Publikálás dátuma
2018.09.24 21:22

Fotó: AFP/ SAUL LOEB, BRENDAN SMIALOWSKI
Csütörtökön beszélhet személyesen Rod Rosenstein amerikai igazságügyminiszter-helyettes Donald Trumppal a saját sorsáról, miután az terjedt el, hogy titokban hangfelvételt készített az elnök szavairól, és szervezkedett az elmozdítása érdekében. Hétfőn úgy hírlett, hogy távozik a posztjáról. Később azonban a Fehér Ház szóvivője közölte: még csak  telefonbeszélgetést folytatott az elnökkel, és majd akkor ülnek le egymással, amikor Trump visszatér New Yorkból. Rosenstein volt az, aki megbízta Robert Muellert, hogy különleges ügyészként eljárva vizsgálja ki, összejátszott-e Trump kampánystábja a 2016-os elnökválasztási kampányba beavatkozni próbáló Oroszországgal. Trump tagadja a feltételezést, és boszorkányüldözésnek tartja a vizsgálatot. Tanácsadói azonban figyelmeztették: politikai öngyilkosság lenne, ha menesztené Rosensteint vagy Muellert, mert azt beismerésnek tekintenék. Új helyzet állt azonban elő, amikor a múlt pénteken a New York Times azt írta: tavaly Rosenstein saját maga beszélt a titkos hangfelvétel-készítésről és arról, hogy megpróbálta rávenni a Kongresszust Trump különleges eljárással történő elmozdítására. Rosenstein pontatlannak nevezte a lap állítását. 
Témák
USATrump
2018.09.24 21:22